Karl Pfeifer, Bécs
Új iszony a történelemhez

Egyre élesednek a belpolitikai viták Ausztriában, amióta április 13-án több mint száz neonáci vonult végig üvöltözve a bécsi belvároson. Az a tény, hogy ez megtörténhetett, világosan rámutat: Ausztria hazugságra épít, amikor azt állítja, hogy a világháborúban csak a nácik első áldozata volt. 

Náciellenes tüntetők Bécsben. Győzelem napja Fotó: Reuters

Az április 13-ai tüntetés, amelyet „A Wehrmacht háborús bűnei” című kiállítás elleni tiltakozásul rendeztek, nem elégítette ki a szélsőjobb provokáció iránti vágyát. Május 8-ra két újabb tüntetést hirdettek meg, melyek egyike gyászmenet a Heldenplatzra, a bécsi „Hősök terére”, az elvesztett háború katonáira emlékezve. A gyászmenet aktualitását az adja, hogy 1945. május 8-án adta meg magát az utolsó német katona. 
A szélsőjobb által kezdeményezett másik esemény egy egyetemi vita lett volna „Öngyűlölet helyett önbecsülés - új viszony a modern történelemhez” címmel. A vitán részt vett volna több szélsőjobboldali, nacionalista politikus, az osztrák diákok demokratikus képviselete azonban tiltakozott a vita megrendezése ellen, ezért a rektor megtiltotta annak megtartását az egyetem épületében.
Ausztriában az elmúlt években jelentős mértékben megváltozott a közvélemény a háborúval kapcsolatban: míg 1991-ben a megkérdezettek 48 százaléka vélte úgy, hogy 1945-ben Ausztriát győzték le, és 43 százalék szerint Ausztria felszabadult, négy évvel később, 1995-ben már 43 százalék szerint vesztette el Ausztria a háborút, és 49 százalék mondta, hogy felszabadulásnak tartja a Wehrmacht kapitulációját. A két adatot összevetve egy generációváltás jeleit figyelhetjük meg: az egyetemisták számára egyre kevésbé vonzóak a náci nosztalgiára építő „legényegyletek.”