A hívek száma, úgy tűnik, nem csökkent, amióta az Egyesült Államokban a pedo-fíliával vádolt papok ügye felhívta a figyelmet a katolikus egyház régóta takargatott belső problémáira - legalábbis ezt állapította meg a kaliforniai székhelyű Barna Research Group nevű közvélemény-kutató cég legújabb felmérése. Bár január óta jelentősen csökkent azoknak a katolikusoknak a száma, akik „a kereszténység iránt abszolút elkötelezettnek” vallják magukat, meglepő módon - talán a kíváncsiság okán - valamivel még többen is látogatták a templomokat az elmúlt hónapokban.
Tizenegy százalékkal kevesebben vallják magukat elkötelezett kereszténynek a katolikus vallásúak között, amióta Amerikában kirobbant a gyermekeket molesztáló papok körüli botrány - állapította meg a Barna Research Group.
A kaliforniai Venturában székelő közvélemény-kutató intézet meglepő eredményre jutott: az elmúlt év hasonló időszakához képest hét százalékkal többen járnak mostanában a katolikus templomokba.
Egészében elmondható - áll a felmérésben -, hogy a 18 év alatti gyermekeket nevelő családok reagáltak a legélesebben az egyház válságára. Ez az a csoportja a katolikus híveknek, akik között jelentősen csökkent a kereszténység iránti „abszolút elkötelezettség” (a tavalyihoz képest 15 százalékkal), a Jézus Krisztus iránti személyes elkötelezettség (14 százalékkal), a hitélet szerepe a mindennapi életben (10 százalékkal) és a napi bibliaolvasás (5 százalékkal). Szintén jelentős mértékben csökkent a nők elkötelezettsége az összes felsorolt területen az elmúlt évhez képest.
George Barna, a Barna Research Group vezetője szerint a katolikus egyház krízise révén számos hívő újraértékelte az egyházhoz és a hithez való viszonyát. Barna tanulmánya megállapítja, hogy több millió katolikus őrlődik a Jézus Krisztusba vetett személyes hite és az egyházhoz fűződő érzelmi kapcsolata között. A hívők számára zavart okoz az a tény, hogy igyekeznek megfelelni hitük követelményeinek - amihez a mise rendszeres látogatása is hozzátarto-zik -, ugyanakkor nem feltétlenül akarják támogatni azokat a papokat vagy más egyházi személyeket, akik a jelenlegi ellentmondásos helyzetet létrehozták. Ez a belső konfliktus a legélesebben a kisgyerekes szülők életében jelenik meg, hiszen egyszerre igyekeznek aktív hitéletet élni és a családjukat védelmezni.
Barna véleménye szerint a jelenlegi helyzet egyelőre nem veszélyezteti komolyan a katolikus egyházat, mivel a hívek várakozó álláspontra helyezkedtek, és azt figyelik, hogyan oldja meg az egyház a kialakult problémát. Sokak számára dilemmát jelent, hogy bár II. János Pál pápa kimondottan népszerűnek tekinthető a katolikusok körében, és személye nagy tiszteletet kelt, ugyanakkor egészségi állapota miatt állandó jelleggel napirenden vannak a lehetséges lemondásáról szóló viták és találgatások.
A kutató kitér arra a kérdésre is, hogy számos katolikus hívő fontolgatja a nem katolikus egyházakhoz való csatlakozást. „A katolikusok egyrészt egyre nyitottabbak a más egyházakhoz való csatlakozásra, ugyanakkor azok a felekezetek, amelyek hozzájuk legközelebb állnának, és hitéleti gyakorlatuk a legelfogadhatóbb lenne számukra, elfogadják a homoszexuális egyházi személyek szolgálatát, vagy éppen nyitni készülnek a homoszexuális vezetők felé. A katolikus egyház jelenlegi válságát okozó probléma természetéből adódóan mindez meglehetősen csökkenti a hívők kedvét arra, hogy más, »katolikusbarát« felekezetekhez csatlakozzanak” - állapítja meg Barna.