Hetek - VI. évfolyam, 19. szám, 2002. május 10

Kiss Péter, az MSZP régi-új munkaügyi minisztere bizakodó a bérek emelkedését illetően. Megvalósíthatónak tartja, hogy a következő négy évben elkezdődjön az uniós szint megközelítése, s így 25 százalékkal növekedjenek a reálbérek. Kiss szerint az előző négy évben sok lehetőséget elveszített a leköszönő kormány, a polgárok többsége nem közeledett, hanem távolodott az EU bérszínvonalától.

- Ön az MSZP munkaügyi- miniszter-jelöltjeként milyen bérpolitikát tart megfelelőnek annak érdekében, hogy emelkedhessen az életszínvonal?
- Alapelgondolásunk az, hogy végre a gazdasági teljesítménynek megfelelően emelkedjenek a bérek. Eszerint az előttünk álló négyéves időszakban teljesíthető a 25 százalékos vásárlóerő-növekedés. Kiemelten fontos terület számunkra az a 360 ezer közalkalmazott, akik minimálbért kapnak kézhez. Ezért az idén szeptemberben 50 százalékos emelést biztosítunk a számukra, s ez a lépés összhangban van a szabad demokraták diplomásminimálbér-elképzeléseivel is.
- Az uniós csatlakozás néhány éven belül valósággá válhat. Hogyan befolyásolja ez az életszínvonal alakulását, a bérek helyzetét?
- Célunk, hogy elindulhasson a bérek felzárkózása az európai színvonalhoz, de béremelkedés csak a gazdasági növekedéssel összhangban valósítható meg. Példaként Portugáliát említeném, amely egyike a legszegényebb EU-tagországoknak, mérete és gazdasági teljesítőképessége könnyedén összemérhető Magyarországéval. A portugál gazdaság teljesítőképessége ugyan meghaladja a miénket, de nem sokszoros mértékben, s amellett, hogy egy átlag portugál évente 200 órával kevesebbet dolgozik, mint egy magyar, mégis nyolcszor annyit keres, mint honfitársaink. Ennek az aránytalanságnak a folyamatos leküzdése, az európai sztenderdek közelítése a célunk. Az összehasonlításból is látszik, hogy a magyar gazdaság teljesítménye már most is jobb megélhetési viszonyokra adna lehetőséget. A programunkban meghirdetett „jóléti rendszerváltás” az európai bérekhez való felzárkózást tűzte ki célul. Tizenkét évvel ezelőtt azt gondoltuk, hogy nem csak szabadabban, de jobban is fogunk élni. Sajnos ez a többség számára máig illúzió maradt. Sőt, az emberek nehéz anyagi helyzete ma azt sem teszi lehetővé, amit a demokratikus intézmények biztosítanak.
A legtöbben félnek a munkahelyük elvesztésétől, s így háromszor meggondolják, mit és hogyan mondjanak. Mi fel akarjuk oldani ezeket az egzisztenciális félelmeket.
- Hogyan?
- Új munkahelyek teremtésével és az említett változtatások bevezetésével.
- Az előző három ciklusban nem sikerült megoldást találni a részmunka bevezetésére, pedig minden kormány elismerte ezt a családok számára kedvező lehetőséget. Van-e életképes elképzelése az MSZP-nek?
- Az elmúlt években azért nem terjedt el a részmunkaidős foglalkoztatás, mert a nyolc óra után járó munkabér is elfogadhatatlanul alacsony volt, nemhogy ennek a fele. Ezért is kulcsfontosságú, hogy a teljes munkaidős bér közelítsen az európaihoz, mert akkor válhat elfogadható mértékűvé a töredékbér, amiért érdemes a családi szerepvállalás - például gyermekvállalás mellett - is munkát vállalni. Elképzelésünk szerint ennek érdekében járulékkedvezményt adunk a munkáltatóknak, valamint több lépcsőben megszüntetjük a fix összegű egészségügyi hozzájárulást.
A pályakezdők, a gyesről viszszatérő anyák vagy a 40 év feletti, munkájukat elveszítő nők esélyeit úgy kívánjuk javítani, hogy egy évig átvállaljuk a bérekre rakódó költségek jelentős részét, így a munkáltatónak jobban megéri majd alkalmazni, sőt bejelenteni az ehhez a réteghez tartozókat. A munkavállalók oldaláról nézve pedig csökkentjük a személyi jövedelemadót.
- Mint volt és leendő munkaügyi miniszter, hogyan értékeli az Orbán-kormány négyéves bérpolitikáját, milyen hatással volt a munkavállalók helyzetére?
- Véleményem szerint számos lehetőséget elszalasztottunk. Az elmúlt évek 3-5 százalékos gazdasági növekedésével arányban nem javultak megfelelően az életkörülmények, sőt, még inkább kettészakadt az ország. Akik tehetősebbek voltak, még tehetősebbek lettek, akik pedig megélhetési gondokkal küszködtek, még nehezebb lett a sorsuk. Összességében az ország kétharmada távolabb került az európai uniós életkörülményektől. Ha a Fidesz kevesebbet költött volna önreklámra, országimázsra és sok-sok felesleges dologra, akkor ma másról beszélgetnénk.

Kiss Péter 1959-ben született Celldömölkön, gépészmérnöki diplomája megszerzése után a Budapesti Műszaki Egyetemen tanított, tagja a Mérnöki Kamarának és a Magyar Közgazdasági Társaságnak. 1994-ben kötött házasságot, amelyből egy leánygyermeke született. Az MSZP egyik alapítója, 1998-tól 2000-ig ügyvezető alelnök, majd 2001 januárja óta a Baloldali Tömörülés Platform elnöke. Az MSZP munkavilága kabinetjének vezetője, 1995-98 között munkaügyi miniszter, s a 2002-es választásokon nyertes MSZP munkaügyiminiszter-jelöltje.