A választások mindig kilengéseket okoznak a börzék életében. Nincs ez másként a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) esetében sem. Egy felmérés szerint egy MSZP-SZDSZ-kormány jótékony, a MIÉP esetleges kormányzati szerepe viszont kedvezőtlen hatással lenne a részvények árfolyamára. Arra a BUX-indexre, amely bizony erősen megszenvedte az Orbán-kormány mögöttünk hagyott csaknem négy esztendejét.
A kormányváltás mellett azonban a nemzetközi piac változása is szerepet játszott. A BUX 20 százalékot esett az orosz válság idején, de szomorú, hogy manapság is ezen a szinten vegetál. Miközben a BÉT a túlélésért küzd, a kormány 20 százalékos árfolyamnyereség-adó bevezetésével sikeresen távol tartja a börzétől a kisbefektetőket.
A Fidesz vezette kabinet nem tudott mit kezdeni az elmúlt kormányzati ciklusban a tőzsdével. A harmincas éveinek végét taposó miniszterelnök még kormányzati szerepvállalásának első időszakában - szinte hencegően - jelentette ki, hogy ő már nem elég fiatal ahhoz, hogy az értéktőzsde törvényszerűségeit elsajátítsa.
Az 1998-as esztendő őszének szomorú krónikája, hogy az orosz válság nyomán a BUX-index minden idők legnagyobb zuhanását produkálta. A papírok árfolyama lemorzsolódott, és a forgalom azóta sem tért visz-sza a régi kerékvágásba. Éppen három esztendeje, hogy az index meghaladta a 10 ezer pontot, de az „internetlufi” amerikai kipukkanása nyomán jelenleg is 20 százalékkal ezalatt az érték alatt tanyázik.
A budapesti tőzsde lényegében csak a Mol, a Matáv, az OTP és a Richter részvényeinek kereskedésére korlátozódik. A Mol évek óta eredményesen gazdálkodik, ugyanakkor az állami beleavatkozás következtében a gázár hatósági szabályozása évi 100 milliárd forint veszteséget okoz a nemzeti szénhidrogén-ipari társaságnak, a részvényesek nem kis bánatára. Egyedül az állam, mint fő részvényes nem bánkódik.
A BÉT - változó vezetéssel - szélmalomharcot folytatott az 1998 és 2002 közötti időszakban saját szerepének megőrzése, a nemzetközi követelményeknek megfelelő szabályozási és informatikai rendszer tökéletesítése érdekében. Az úgynevezett MMTS tőzsdei elektronikus rendszer telepítése nyomán végképp megszűnt a nyílt kikiáltásos kereskedés a börzén. A modernizálás és a hatékonyabbá tétel azonban egyelőre hiábavaló erőfeszítésnek bizonyult, ugyanis a rendelkezésre álló kapacitások nincsenek kihasználva.
A hazai befektetők szinte teljesen elfordultak a részvényvásárlásoktól. A kamatszint általános csökkenése ugyanakkor elgondolkoztathatja a tőketulajdonosokat arról, hogy hol tudják pénzüket a legjobban megfialtatni.
A külföldi részvénybefektetők is fokozatosan eltávolodtak a BÉT-től. Ennek az lett az eredménye, hogy 2001-ben a részvényforgalom kétharmadára esett vissza a megelőző évinek. A tőzsdei befektetőket nagy mértékben elkedvetlenítette, hogy az Orbán-kormány kapzsisága nem ismert határt, s az elmúlt év elejétől 20 százalékos forrásadóval terheli meg az árfolyamnyereséget. Idén annyiban enyhült ez a kisbefektető-ellenes helyzet, hogy összeadhatja a befektető a veszteségeit és nyereségeit, s csak a pozitív különbözetet adóztatják meg.
Az értékpapír-kereskedők többsége sem lát már üzleti lehetőséget tevékenységében, ezért a piac egyre ritkuló szereplői közül azok, amelyek még úgy-ahogy talpon maradtak, a tőkepiac más szegmenseiben keresik meg eredményes működésük feltételeit, és egyre többen vállalnak például magánvagyon-kezelést is. A forgalom visszaesésének mértéke még a legjobban teljesítő brókereknél is meghaladta a 20 százalékot. Így tisztán brókertevékenységet csak veszteségek árán lehet művelni Magyarországon. Jelenleg a tőzsde forgalmának több mint 50 százalékát három brókercég: az Erste, a Concorde és a CA bonyolítja le.
Már a jelenlegi kormány hatalomra kerülése előtt, 1997-ben látszott: a piac a jövőben nem lesz képes az addig már megszokott ütemben növekedni. Az ázsiai válság volt az első intő jel: komoly bajok elébe nézünk.
A kormány különböző élénkítő intézkedéseket helyezett kilátásba a tőzsdénél. Varga Mihály pénzügyminiszternek a piaci folyamatokba beleszólni kívánó terve azonban ugyanúgy hamvába holtnak bizonyult, mint az az ötlete, hogy a budapesti, a prágai és a varsói értéktőzsdét összevonják. A BÉT mindent elkövet a fennmaradásáért. Elhatározták, hogy részvénytársasággá alakulnak, 550 millió forintos alaptőkével, a döntés a választások után, április 30-ra összehívott évi rendes közgyűlésen várható.