Habsburg Ottót március 15-én Gyula díszpolgárává avatták. A hír megdöbbentő, és erősen megosztja a város közvéleményét. Míg egyesek óriási felháborodással a város lejáratásáról beszélnek, addig mások úgy vélekednek, korántsem olyan nagy kérdés ez a békési fürdővárosban. A történet még a tavalyi évre nyúlik vissza, amikor Habsburg Ottót vendégül látta a város vezetése. Ekkor ajánlotta Hoffmann Ferenc alpolgármester, hogy az idős politikus kapja meg a kitüntető címet. Az alpolgármester nem is tagadja, hogy tőle származik az ötlet, de az időpont megválasztását így utólag már nem tartja a legszerencsésebbnek. Maga se gondolta volna, hogy ilyen visszhangja lesz a dolognak, de a döntését továbbra is helyesnek látja.
A döntéssel maximálisan egyetért a város polgármestere, Dancs László is, aki ekképpen fogalmazott lapunknak: „Mindez nem kapott volna ekkora sajtónyilvánosságot, ha nem a választások éve volna az idei, hiszen egyértelmű, hogy politikai pártok próbáltak zavart kelteni”.
Mások, a képviselőtestület tagjai másképp emlékeznek a történtekre. Egyrészt nem tavaly, hanem idén februárban született a döntés a díszpolgár személyét illetően, amikor is több képviselő annyira nevetségesnek vélte a felvetést, hogy a testületi ülésen egyszerűen nem szavazott arról. Végül a huszonöt fős testületből tizenhárman voksoltak amellett, hogy március 15-én a Habsburg-ház egyik leszármazottja legyen Gyula város díszpolgára. Arra a felvetésre, hogy megosztottá vált-e a város, vagy sem, a polgármester szűkszavúan csak ennyit mondott: „Én nem ezt érzékelem.”
A gyulai polgárokban egyébként élénken él 1848 emléke, hiszen 1849 őszén ezerhatszáz honvédtiszt tette le itt a fegyvert, majd a forradalom és szabadságharc kilenc honvédtábornokát vitték innen az aradi vesztőhelyre. A rendszerváltáskor közadakozás indult a helyi honvédtiszti emlékhely megvalósításáért, amely egy pártok feletti konszenzus nyomán, több tízezer támogató magánszemély adományából meg is épült.
A város azon házaira, amelyek befogadták a honvédtiszteket, idén márványtáblát helyeztek el az emlékezés keretében.
Az 1848-49-es Honvédtiszti Emlékhely Alapítvány kuratóriumának elnöke, Szigeti Zoltán ízléstelenségnek tartja az egész történetet, ami szerinte a város rossz hírét kelti. Neki személy szerint Habsburg Ottóval semmi baja, de - mint mondja - a kérdés az, mit tett Habsburg Ottó Gyuláért, és ha tett is, miért pont március 15-én kellett hogy díszelegjen vele a város. Úgy gondolja, hogy aki tett valamit Gyuláért, a városért, annak jár a kitüntető cím, nem pedig Ferenc József egyik leszármazottjának. „A politikai pártoknak és a választásoknak ehhez semmi köze. Egy elhamarkodott, dilettáns döntés áll az ügy hátterében. Tudja, új az alpolgármesterünk, és bizonyára nagy hatással volt rá decemberben Habsburg Ottó, ezért javasolta ezt a képtelenséget” - mondta Szigeti.
A kérdést feltettem a polgármesternek is. Mit tett Habsburg Ottó Gyuláért? A válasz szintén egy kérdés volt: „És az nem ízléstelenség, hogy Horn Gyula az 1956-os forradalom hőseinek emlékművét koszorúzta meg? Ez nem látszik ugyanolyan visszásnak a kritikusok szemében?” A polgármester szerint egyébként Gyulán nem csak azok kapnak díszpolgári címet, akik kifejezetten a városért tesznek valamit. „Gyula számára rendkívül fontos az európai uniós csatlakozás, hiszen új távlatokat nyithat meg a város fejlődésében. Ezért is esett a választás egy igazi európai formátumú személyiségre, így fejezve ki felé tiszteletünket és hálánkat. Az uniós csatlakozásba pedig nem szabadna bevinni a magyar történelemből ismerős kuruc-labanc ellentétet, hiszen ez már csak történelem” - mondta.
E meglehetősen furcsa eszmefuttatás után még mindig nem értettem semmit, ezért megkerestem egy képviselő ismerősömet, ugyan mondja már meg, mi van a dolgok hátterében. A neve elhallgatásával nyilatkozó képviselő elmondta, úgy kellett ez a siker a polgármesternek, mint egy falat kenyér. Még akkor is, ha negatív visszhangja van. Történt ugyanis, hogy a helyi Fidesz-szervezet kizárta soraiból, amitől aztán teljesen összezavarodott. Be is jelentette, hogy nem indul újra a polgármesteri címért. Azóta azonban már újra a megmérettetésen gondolkodik. Talán ez motiválhatta - vélekedik a képviselő. Egy biztos, a Fidesz-vezérkarból senki sem áll vele szóba. Egyébként az ünnepség atrocitások nélkül zajlott le, hiszen senki sem akart egy kilencvenéves embernek kellemetlen perceket okozni. Nem először történik ilyesmi - teszi hozzá ismerősöm, hiszen a város díszpolgára Gömbös Gyula is, ami miatt már voltak vitáik a rendszerváltáskor.
Mindezek után kisétáltam a vár mellé, a honvédtiszti emlékhelyhez. Míg nézegettem, egy idős férfi állt meg mellettem. „Gyalázat - mondta -, hogy ezt kellett megélnünk. Mindig tudtam, hogy elmegy az emberek esze a hatalomtól, de hogy ennyire? Uram, higgye el, ami itt történt március 15-én, az hazaárulás.”