Hetek - VI. évfolyam, 10. szám, 2002. március 08

A jobboldal tovább folytatja háborúját a Hit Gyülekezete ellen, a közösséggel szemben folyó kampány láthatóan a választási idoszakban sem szünetel. Vezeto kormánypárti és MIÉP-es politikusok fórumaikon különféle szankciókat helyeznek kilátásba Magyarország legnépesebb neoprotestáns közössége ellen. Kövér László, Csurka István és Dávid Ibolya kijelentései keserves jövot ígérnek a hitesek számára: kriminalizálják, elszigetelik a társadalomtól, a hívok és lelkészeik becsületébe gázolnak, alaptalanul rágalmazzák oket, és még az ártatlanság vélelmét is elvitatják tolük.

Csurka István, Kövér László, Dávid Ibolya: tízezreket rekesztenének ki hitük miatt Fotó: Kiss Antal/Vörös Szilárd

Kövér László ügyvezeto alelnök egy agárdi kampánygyulésen sajnálatát fejezte ki a vallásügyi törvény módosításának elmaradása miatt, mivel így nem sikerült a „szekták és az üzleti gyülekezetek” jogainak korlátozása. Elvárását Kövér László légbol kapott érvekkel igyekezett indokolni: úgymond köztudott, hogy „egyes gyülekezetek” kifejezetten gazdasági céllal jöttek létre, „bizniszegyházak”. A Fidesz-politikus ezt követoen rátért a Hit Gyülekezetére, amelyrol elmondta: „nem akarjuk megszüntetni”, ám elvárná, hogy „legalább azonos jogai ne legyenek a történelmi egyházakkal”. A kirekesztés és jogfosztás programjától Kövér nem kevesebbet remél, mint hogy „az emberek rájönnek arra, hogy milyen egyház is a Hit Gyülekezete, és nem csatlakoznak ahhoz, és így elszigetelodik”.
A Fidesz-MDF választási szövetség egyik fontos eleme a Hit Gyülekezete iránti gyulölet. Politikusaik nyilatkozatából úgy tunik, a kormányoldal elfelejtkezik arról, hogy több tízezer törvénytisztelo, adófizeto, a deviáns életmódot elutasító és polgári életvitelt folytató magyar állampolgárról van szó, akik azért váltak üldözötté hazájukban, mert az alkotmányban és a törvényekben biztosított jogaikkal szabadon kívánnak élni. A konzervatív kereszténységet zászlajára tuzo jobboldal sérelmi politikát folytat, mivel nem tud napirendre térni afölött, hogy az elmúlt parlamenti ciklusban nem sikerült keresztülnyomni a parlamenten a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvény módosítását.

A vallásszabadságot alapjaiban fenyegeto javaslat kudarca után azonnal nekiláttak egy újabb, „az egyházi köntösben jelentkezo destruktív szekták muködését alkotmányos garanciák mellett korlátozó” törvénytervezet kidolgozásának, melyet - nyilatkozataikból egyértelmu - gyozelmük esetén azonnal napirendre tuznének.
Kövér László agárdi programbeszéde napján még Sárbogárdra is ellátogatott, ahol messze felülmúlta pár órával azelotti önmagát. Szó szerinti idézet következik: „A Hit Gyülekezete azon körbe tartozik, amirol sok jót nem tudok önöknek elmondani, annál is inkább, mert abba a körbe tartozik, ami kifejezetten - megítélésem szerint - társadalomellenes, közösségellenes és családellenes. Abba a szektakategóriába tartozik, ahol a családi kötelék nem szent. (…) Ezek ellen egységesen föl kéne lépni.” Az elmúlt évek politikai és sajtókampányait, valamint az ezek uszítására elindult hatósági zaklatásokat tekintve a Fidesz vezeto politikusa indokolatlanul használta a jövo idot kirohanásában.

Hogy a több tízezer magyar állampolgár megbélyegzését és kirekesztését milyen jogi eszközökkel lehetne végrehajtani, arra egy másik Fidesz-politikus, Rogán Antal Egerben javasolt egy lehetséges megoldást. Az ifjú alelnök gyakorlatilag egy modern kori inkvizíciós szék felállításáról értekezett: az új vallási közösségeket szerinte hitelvi vizsgálatnak kell alávetni, és vizsgálni kellene oshonosságukat is. Mindez azonban nem a politika, hanem a nemzetközi szakemberek és teológusok dolga - mondta Rogán -, hiszen a teológia nemzetközi tudományág. Rogán a támogatás megvonásában látja a korlátozás lehetoségét, mivel, például a Hit Gyülekezetét, már nem lehet betiltani. Az elmúlt évek tapasztalatai nyomán megállapítható: a „nemzetközi szakemberek” megjelölés alatt elsosorban az ilyen célokra létrehozott katolikus lobbiszervezetek tanácsadóit kell értenünk, akiket a történelmi egyházak iránt elkötelezett állami tisztségviselok kérnek fel közpénzekbol magyar polgárok sértegetésére és diszkriminálására.
Sasvári Szilárd és Semjén Zsolt egy fokkal óvatosabban nyilatkozott, amikor a korlátozások bevezetésének sürgetése kapcsán nem említett konkrét célcsoportot. Álláspontjuk azonban egyértelmuen jelzi, hogy a vallásszabadság korlátozása általános akarat a Fideszen belül. Sasvári - a párt frakcióvezeto-helyettese, civilben katolikus teológus - elmondta lapunknak, hogy gyozelmük esetén egyházpolitikájukat az MDF-fel kötött szövetség fogja befolyásolni, és - mondta - mint tudjuk, ok eroteljesen képviselik az egyházügyi törvény módosításának szükségességét, illetve határozottabb fellépést sürgetnek a szektákkal szemben. A képviselo szerint a Nemzetbiztonsági Hivatal éves beszámolója is jelzi, hogy a „társadalomra veszélyes szekták” kérdése a mai napig megoldatlan.
Semjén Zsolt helyettes államtitkár, aki biztos befutó a Fidesz-MDF közös listán, Nógrádban erosítette meg, hogy mindenképpen meg kívánják hozni azt a törvényt, amely „egyszer és mindenkorra kizárja az egyház kategóriából a destruktív, üzleti vállalkozást folytató, társadalom- és családellenes álegyházakat”. Schanda Balázs pedig, az államtitkár egyik foosztályvezetoje, aki a jelenlegi ciklusban az egyházügyi törvény módosításának szakmai koncepciójáért felelt, a héten cikket írt az adófizetok kétmilliárd forintjából (plusz székház) megszületett Heti Válasz címu kormánylapban. Írásában köztisztviseloi mivoltáról megfeledkezve foglalt állást a katolikus érdekek mellett a Horn-levél kapcsán tornyosuló vitában. Gondolatmenetében teljes képzavar bontakozik ki a Hit Gyülekezete és az SZDSZ egykori és félremagyarázott kapcsolatának említésekor, melyben a közösséget ért jobboldali és klerikális támadásokat politikai válaszpofonként próbálja aposztrofálni.
Az MDF a választási programtéziseiben az egyház és az állam szétválasztásával szemben foglal állást, és leteszi voksát „a történelmi egyházak semmihez nem hasonlítható történelmi munkája és szolgálata” mellett. A párt elnöke, Dávid Ibolya miniszter asszony Tamásiban nem árult zsákbamacskát. Súlyos problémának tartja, hogy megszületett az 1990-es vallástörvény, mely szerinte annyira rossz döntés volt, hogy azóta minden kormány azt nyögi. Nem állapot - állítja az elnök asszony -, hogy az egész Európában keresztény országként emlegetett Magyarországon száz ember összeállhat, hogy másként kövesse Istent, mint osei. Ennél a pontnál érkezett a tradicionális egyházak pozitív példája, melyeket meg kell különböztetni a többi hazai felekezettol, hiszen azok nem hoztak létre semmilyen örökséget, és az elmúlt tizenkét évben semmit sem bizonyítottak. Az igazságügy-miniszter szerint legtöbbjük gazdasági okokból létrejött destruktív szekta, melyekkel szemben a hatóságoknak kell beavatkozni. A hozzá érkezett „számtalan” panasz alapján országos felháborodást észlel a hónapok óta tartó Vidám vasárnappal kapcsolatban, mint mondta, sokan kifogásolják, hogy Németh Sándor szabadon terjesztheti nézeteit. A Hit Gyülekezete tévés musorát ugyan nem látta, de megengedhetetlennek tartja, hogy a „sportcsarnokaikba ellátogató pár száz adófizeto pénzét csalogatják ki”.
Meglepo módon - legalábbis papíron - a jobboldalon a MIÉP a Fidesz-MDF-programnál visszafogottabb hangnemet ütött meg, miután kizárólag az o választási programjukban szerepelnek ígéretek a nem hagyományosnak számító egyházak felé: „A MIÉP természetesen számít a kisebb keresztény egyházakra, felekezetekre is, és fennmaradásukhoz, fejlodésükhöz támogatást ad.” Lapunk érdeklodésére Gyori Béla, a párt szóvivoje kifejtette, hogy azért nem minden felekezetet tartanak automatikusan egyháznak, példának okáért a Hit Gyülekezetét sem.
Csurka István pártelnök nyírbátori kampánygyulésükön megerosítette pártja elkötelezettségét a hagyományos és az új vallási közösségek mellett, ám a „hiteseknek” o is szentelt pár keresetlen szót. Szerinte a közösség „a magyar szellemiségtol idegen, izraeli befolyásoltság alatt van, ezért nem fogadható el egyházként”. Aczél György egykori barátját az állami bejegyzés sem hatja meg, mint mondta: „Az MSZP is államilag bejegyzett, de a választások után változhatnak a törvények.” Úgy tunik, a Hegedus családnak is csak a legnagyobb magyarországi neoprotestáns közösséggel van baja, hiszen a politizálásra szakosodott Zsuzsa és Lóránt már több fórumon jelezte: esetleges hatalomra kerülésük esetén elso dolguk lesz a Hit Gyülekezete felszámolása. A vezeto jobboldali politikusok néhány nap alatt tett nyilatkozataiból egyértelmuen látszik: a Hit Gyülekezete létében fenyegetett egyház Magyarországon.

Magyar gyerek egyen palacsintát

A Fidesz-MPP választási programjából úgy tunik, a felekezetek közül csak a történelmi egyházaknak kezdodött el a jövo, hiszen a néhány sornyi egyházpolitikai blokkban kizárólag róluk van szó. Plusz egy vaskos fenyegetés a „társadalomra és egyénre egyaránt veszélyes, az egyházi státusszal visszaélo, az egyházi függetlenséget gazdasági célokra használó” csoportoknak, akikrol egyelore csak azért tudni, hogy vannak, mert a Fidesz fel akar lépni ellenük, és innen tudhatjuk azt is: csakis „kisegyházakról” lehet szó. A program büszkén jelenti be: „Megszunt az állami és egyházi intézmények közötti különbségtétel az oktatás és az egészségügy területén: ma már ugyanaz az állami támogatás illeti meg oket.” A különbségek eltörlése kétségtelenül nagy vívmány, így már csak egyetlen (pár milliárdos) kérdés merül fel, nevezetesen, hogy mi a különbség az egyházi és az állami kórház vagy iskola között, ha mindketto állami költségvetésbol muködik? Semjén Zsolt egyházügyi államtitkár érvrendszerében, ha az állam nem lenne ilyen bokezu, hátrányosan különböztetné meg az egyházaknak visszaadott intézmények használóit. Persze a dolog sántít, hiszen akkor a többi egyház oktatási és egészségügyi intézményeit is ugyanúgy finanszírozniuk kellene, de hát erre jók a különalkuk. Semjén kiállása mindenképpen magyarázatul szolgálhat arra, hogy menesztésének hallatán miért kívánt haladéktalanul elbeszélgetni Seregély István egri érsek Orbán Viktorral. Tény, hogy az államtitkár maradt, és a Fidesz-MDF közös listán is szép jövo vár rá. A Fidesz-programban említett „európai és polgári értékeket közvetíto történelmi egyházak” kormányzati képviseloje szintén közvetíti az „európai értékeket”, például a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének egyik rendezvényén azt találta mondani: „Az unió elsodleges és legfontosabb szerepe, hogy védelmet jelent Amerikával szemben. Számomra az európai azt jelenti, hogy nem atlanti, nem amerikai”, és hogy még érthetobb legyen, hozzátette: „Magyar gyerek ne egyen hamburgert, egyen lekváros palacsintát!” Neki köszönhetjük továbbá a Horthy-rendszer „elismert” és „bevett” egyházi kategóriáit idézo négy új, a felekezeti egyenjogúságot teljes mértékben figyelmen kívül hagyó „történelmi egyház, történelmi kisegyház, vallásfelekezet, egyéb egyház” kifejezéseket.
És ami a Fidesz-programból még meggyozheti a hezitáló vallásos választókat, az az egyházi házasságkötés polgári érvényességének bevezetése, a hittan fotantárgyak közé sorolása és a kórházi betegek „lelki támaszának” megoldása (utolsó kenet?). Na és persze a vidéki lelkészek fizetéskiegészítése, melyre azóta a magyarországi unitárius, metodista és baptista egyház is szemet vetett. A Semjén ötlete nyomán „történelmi kisegyháznak” elkeresztelt vallási közösségek egy része tehát legalább olyan pragmatikusan közelíti meg az állammal való együttmuködés kérdését, mint azok a rituális felekezetek, melyek tavaly december óta havi harmincezer forint - jövedelempótlék címén átutalt - kormányzati stólapénzt oszthatnak szét saját belátásuk szerint.

Az MDF vallási rendorséget akar

Szászfalvi László és Balogh László MDF-es honatyák december végén olyan javaslatot nyújtottak be az Országgyulésnek, melynek elfogadása a rendszerváltás óta a legsúlyosabb veszélyt jelentené a vallásszabadság számára. A két teológus-politikus valódi szándéka már novemberben is bemérheto volt, amikor a vallástörvény újbóli parlament elé hurcolására tett kísérletnél a „szekták” kapcsán a New York-i katasztrófával operáltak. Decemberben viszont tárcaközi képviselet fölállítását javasolták a „visszaélések” megfékezésére. Az indoklásban a párt hagyományaihoz híven egyetlenegy konkrét eset sem került terítékre, csak megfoghatatlan, senki által nem ismert történetek és levelek, megjelenik ugyanakkor a „nemzetbiztonsági kockázat” és az „uniós országok pozitív példája” címu demagógia. Az új keletu vallási rendorség fölött a kormány diszponálna, és az érintett állami hatóságok intézkedéseit hangolná össze a „destruktív szellemiségu csoportosulásokkal” szemben. A feladatok magukért beszélnek: megfigyelés, nyilvántartás, tájékoztatás, világi és egyházi érdekvédelmi csoportok támogatása, köztisztviselok és közalkalmazottak képzése, jogi szabályozás elokészítése, nemzetközi kapcsolatok ápolása.