Orbán Viktor kabinetfőnöke leintette a Frankfurter Allgemeine Zeitung budapesti tudósítóját, aki a kisebbségi kérdést firtatta a héten Budapesten rendezett magyar-német szimpóziumon, melyet a magyar-német partnerségi szerződés aláírásának tizedik évfordulója alkalmából tartottak. A Bundestag német-magyar képviselőcsoportjának elnöke szerint a magyar kormány „kemény hangú leveleket” kap az utóbbi időben Brüsszelből.
„Mi, németek azért harcolunk, hogy Magyarország, amilyen hamar csak lehet, tagja legyen az Európai Parlamentnek” - mondta a Heteknek Markus Meckel német parlamenti képviselő. A képviselő hangsúlyozta, hogy vannak olyan országok, amelyek újabb uniós pénzforrásokért kiabálnak, holott „a már rendelkezésre álló eszközöket sem tudják lehívni”, nyilvánvalóan utalva ezzel a Magyarország által igénybe nem vett lehetőségekre. Némileg meglepő volt Meckel „elszólása”, mely szerint a hamarosan összeülő Európai Konventben, amely Európa jövőjének hivatott utat szabni, a résztvevő kelet-európai államok „talán nem szavazhatnak”. Meckel nehezményezte azt is, hogy a magyar-német szimpóziumon mindössze két magyar ellenzéki politikus vehetett részt, akik közül Szabó Vilmos, az MSZP külügyi szakértője nem tartotta az ünnepi alkalomhoz méltónak, hogy emiatt panasszal éljen. Meckel a Heteknek hangsúlyozta: „A vonat halad előre, a kritériumok is világosak. A legjobb országokkal - és Magyarország közéjük tartozik - be fogjuk fejezni a csatlakozási tárgyalásokat, és a következő európai parlamenti választáson már Magyarország is tagországként fog részt venni.” A német képviselő a német parlamenti választásokkal kapcsolatban sietett aláhúzni: „Lehet, hogy Stoibernek van a legjobb esélye a
konzervatívok között, de a konzervatívoknak semmi esélyük sincs a küszöbön álló németországi választásokon.”
A szimpózium kormánypárti felszólalóitól meglepő kijelentéseket is hallhattunk. Nagy Andor, a miniszterelnök kabinetfőnöke leszögezte: „A 2000. évig lényegében lezártuk a rendszerváltást.” A politikus azt nem indokolta, miért éppen ez a kerek esztendő a vízválasztó. Azt is fontosnak tartotta megállapítani, hogy a Mohács és Trianon után elharapózott magyar pesszimizmus és panaszkodási kedv az utóbbi évek során megváltozott. Nagy Andor egyébként rövid úton „helyre tette” a szimpóziumon elnöklő Matthias Rüböt, a Frankfurter Allgemeine Zeitung budapesti tudósítóját, aki a Magyarországon meglévő, kisebbségekkel kapcsolatos problémákat firtatta kérdéseivel. Nagy Andor sietett leszögezni, hogy nem helyesek a német újságíró felvetései, hiszen Magyarországon nincsenek „nagy” kisebbségi problémák. Rüb egyébként utalt arra, hogy valószínűleg azért érti meg egymást olyan jól a két ország politikai elitje, mert mindkét helyen „polarizált a politikai térség”. Rüb szerint viszont ez az állapot rossz hatással lehet a politikai intézményrendszerre olyan országokban, ahol még nem volt ideje stabilizálódni a demokráciának, míg a nagy demokratikus hagyományokkal rendelkező USA-ban ez nem okoz gondot. Az újságíró utalt rá: valószínűleg a magyar-német kapcsolatokat is meghatározza a politikai színezet, bizonyára ezért is fog sor kerülni hamarosan a Duna menti csúcstalálkozóra Orbán Viktor magyar, Stoiber bajor miniszterelnök és Schüssel osztrák kancellár részvételével. Reinhard Schorlemer, a Bundestag német-magyar képviselőcsoportjának elnöke elmondta, hogy bár a magyar-német partnerségi szerződés február 6-án lejárt, a német parlament újabb öt évre meghosszabbította, ami a kormányzó hatalmat bizonyos ígéretekre kényszeríti. „A német kormány mindent megtesz, hogy Magyarország részt vegyen a 2004-es európai parlamenti választásokon - szögezte le Schorlemer.
- Magyarország Brüsszelből kemény hangú leveleket kap, mivel az Európai Bizottságot aggasztja a nyugdíjreform és az egészségügy reformja (illetve ezek hiánya)” - állította a német képviselő, aki szerint Németország segítséget fog nyújtani hazánknak az immár schengeni határok védelmében.