Ki gondolná, hogy egy sejtméretű nanomotorral a klónozás folyamata is elősegíthető? Márpedig a Szegedi Biológiai Központ Biofizikai Intézetének munkatársai egyéves munkájuk eredményeképp egy ilyenfajta „szerkezettel” lepték meg nemrégiben a világot.
„Ezt, a hajszálnál százszor kisebb - azaz a sejtekhez hasonló nagyságú - parányi motort tulajdonképpen gyantából állítottuk elő. Az anyag lézerfényre megkeményedik, különböző, háromdimenziós alakzatok formájában” - mondta el lapunknak Ormos Pál akadémikus, az intézet igazgatója. Ez az anyag lehet álló (statikus), merev anyag, de lehet egy mozgó alkatrész is, hiszen a fénynek akkora nyomása van, amely képes mozgatni a mikronméretű motort. Első esetben egyszerű edényként, utóbbiban pedig például pumpaként funkcionálhat a találmány, amelyet egyébként tengerentúli szakemberek is szenzációként kezeltek: ilyen típusú rendszereket ugyanis még senki sem csinált ezzel a technikával.
A nanomotort a biológiai alapkutatások, a biotechnika területén és a gyógyászatban is lehet majd hasznosítani. Az akadémikus szerint leginkább a klónozás során lesz jelentős szerepe. „A berendezés sejtméretű, vagyis a sejteket egyenként lehet majd manipulálni. A kísérletek során eddig problémát jelentett, hogy egyik sejtből a másikba átvigyenek anyagokat, például DNS-t, kromoszómákat. A nanomotor segítségével ez könynyűvé válik” - tette hozzá Ormos Pál. A szakember elmondta: máris igen nagy az érdeklődés a szabadalmaztatás előtt álló találmány iránt, amely egyébként még finomításra szorul. „A laboratóriumi formából iparérett technológiát szeretnénk csinálni. Ma nagy jövője van annak, ha kevés anyaggal gyorsan sok vizsgálatot lehet elvégezni, mivel ez olcsóbb. A nanomotor - méreténél fogva - pontosan erre lett kitalálva” - hangsúlyozta az akadémikus.