Márer György, New York
Walker, az áruló

Szinte hihetetlennek tűnt, amikor megérkezett a hír Afganisztánból, hogy elfogtak egy mindössze húszaesztendős amerikait, aki a tálibok között harcolt saját honfitársai ellen, és részt vett a november 25-ei véres fogolylázadásban. John Walkerről kiderült, hogy éveken át a muszlim világban élt, sőt át is tért a mohamedán hitre. A washingtoni születésű fiatalember tizenhat éves korában hagyta el otthonát: Jemenbe költözött, megtanult arabul, majd Pakisztánba utazott. Fél évvel ezelőtt csatlakozott a tálibokhoz. Mivel nem beszélte az afganisztáni nyelvjárásokat, a kabuli tálibok azt tanácsolták neki, hogy álljon be Oszama bin Laden valamelyik egységébe, amit meg is tett. 

A guantanamói amerikai bázis, ahova bin Laden harcosait szállítják Fotó: Reuters

Egy afganisztáni kiképzőtáborban sajátította el a kellő katonai ismereteket, onnan Kasmírba küldték, ahol a pakisztániakkal harcolt az indiaiak ellen, majd afganisztáni továbbképzést kapott, és ott is maradt. Fogságba esése után azt állította, hogy nem volt szándéka részt venni a lázadásban, de megsebesült, elrejtőzött egy pincerendszerben, és csak az utolsó megmaradottakkal jött elő megadni magát. Walkert egy hadihajón tartják fogva, de visszahozzák az Egyesült Államokba, ahol majd az igazságszolgáltatás előtt felel tetteiért. A kilátásai nem rózsásak, mivel a rá váró vádak között lesz legalább egy, amely halálbüntetést vonhat maga után, Bush elnök ugyanis közvetlen kapcsolatba hozta Walkert az al-Kaida terrorcsoporttal. Az elnök egyelőre nem határozott afelől, hogy pontosan milyen vádakat emelnek majd ellene, de nem zárta ki a hazaárulást. Az elfogott amerikai tálib férfi ügyvédje csupán annyit mondott: „Nem kérünk többet, mint amennyit az alkotmány biztosít valamennyi amerikainak.” 
Walker nem az egyetlen terrorista, aki felett ítélkezni fog az amerikai igazságszolgáltatás. Előzetes letartóztatásban van egy Zacarias Moussaoui nevű, marokkói származású francia állampolgár, akit augusztus 16-án tartóztattak le Missouri államban. Moussaoui azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy órákat akart venni egy pilótaiskolában, ahol az óriásgépek irányítását szerette volna megtanulni, de bevándorlási papírjai nem voltak rendben. Az amerikai hatóságok kiderítették, hogy valószínűleg egy géprabló csoporthoz készült csatlakozni. A Pennsylvaniában lezuhant repülőgépen ugyanis csak négy légikalóz tevékenykedett, míg a WTC tornyaiba csapódott, valamint a Pentagonba irányított utasszállítót öt-öt terrorista rabolta el. Jogos volt tehát a feltevés, hogy Moussaoui lett volna az ötödik, a terroristák összlétszámát kerek húszra kiegészítő személy - különösen azt követően, hogy kiderült róla: látogatást tett az al-Kaida egyik afganisztáni kiképzőtáborában -, beiratkozott egy pilótaiskolába, komoly érdeklődést mutatott a gabonapermetező repülőgépek iránt, valamint pénzt kapott egy Németországban élő személytől, aki állítólag hivatalból fizette a géprablókat, és egy lakásban lakott azzal a Mohamed Atta nevű terroristával, aki a szeptember 11-ei légikalózok csoportjának vezetője volt. Moussaoui a bíróságon ártatlannak vallotta magát, de ha bebizonyosodnak az ellene felhozott vádak, nem lehetetlen, hogy rá is halálbüntetés vár.
A harmadik hírhedt terrorista, az angol útlevéllel közlekedő, jamaicai származású Richard C. Reid december 22-én tűnt fel, amikor a cipőjébe rejtett robbanóanyaggal meg akarta semmisíteni az American Airlines Párizsból Miamiba tartó repülőgépét. Az egyik légikísérő ébersége és az utasok bátor fellépése meghiúsította a kísérletet, és a tettes a hatóságok kezébe került. Közben a nyomozás arra az eredményre jutott, hogy minden valószínűség szerint Reid is kapcsolatban állt a bin Laden-féle al-Kaida terrorszervezettel. Londonban ugyanis áttért a muzulmán hitre, és felvette az Abdel Rahim nevet, sőt ugyanabba a mecsetbe járt, ahová az előbbiekben említett Moussaui és az al-Kaida jó néhány más tagja. Reid ellen az a vád, hogy megtámadott és megfélemlített egy légikísérőt, hátráltatva őt kötelességének teljesítésében. Már ezért is húsz évig terjedő fegyházbüntetés járhat. Az ügyészek egyelőre visszatartják a további vádakat, és folyik a nyomozás annak kiderítésére, vajon részese volt-e valamiféle összeesküvésnek. 
Ami John Walkert és a többi elfogott al-Kaida terroristát, valamint tálibot illeti, olyan tervek is szóba kerültek, hogy nem az Egyesült Államok területére, hanem az amerikai haditengerészetnek a kubai Guantanamo-öbölben fekvő támaszpontjára viszik őket - annál is inkább, mert ott nem kell számolni az amerikai jog finom árnyalataival, és esetleg nagyobb szigorral lehet eljárni ellenük. Az igazságszolgáltatási szervek mindenesetre a lehető leghamarabb szeretnék tárgyalásra vinni az ügyeket, mivel minél távolabb kerülünk időben a szeptember 11-ei terrorcselekményektől, annál kedvezőbbek lehetnek az ítéletek. A védelem természetesen igyekszik elodázni az ügyeket, mert tudja, hogy jelen pillanatban nem sok rokonszenvre számíthat az amerikai társadalomtól.