Zara László, az Adótanácsadók Egyesületének elnöke „végrehajthatatlannak” tartja „A terrorizmus elleni küzdelemről, a pénzmosás megakadályozásáról szóló rendelkezések szigorításáról, valamint az egyes korlátozó intézkedések elrendeléséről” 1994-ben meghozott törvény múlt év novemberében kiegészített változatának - a köznyelvben „téglatörvény” - nagy részét.
A törvénymódosítás bejelentési kötelezettséget ír elő a pénzintézeteken túl könyvelő, könyvvizsgáló, ingatlanértékesítő és mindenfajta kereskedő (kiemelten a műkincs-, műtárgy-kereskedelemmel foglalkozó) cég számára gyanúsnak látszó, kétmillió forintot meghaladó vásárlások esetén. „A fő problémának azt tartom, hogy a módosítás a magyar feljelentgetős mentalitásra épít. A törvény értelmében ugyanis minden cégnél kötelezően kijelölt személy tartja majd a kapcsolatot az ORFK-val, akiknek az adatai, elérhetősége nyilvántartásba kerül - akárcsak a III/III-as ügynökök mostanában napvilágra került rendszere idején” - fejezte ki aggályait Zara László a Heteknek. Kétmilliónál drágább autó, lakás, ékszer, festmény, nercbunda készpénzes vásárlása esetén könynyen - és titkosan - eljuthatnak az ügyfél adatai az ORFK-hoz, amely a bejelentés nyomán kivizsgálja, honnan származik az összeg. Amennyiben egy gyanús tranzakciót mégsem jelentenek, elbírálástól függően 2-3 év szabadságvesztéssel, közmunkával vagy pénzbírsággal sújtható a kapcsolattartó személy. Az ORFK minden egyes - titkosan, vagyis az érintett ügyfél tájékoztatása nélkül megtett - bejelentést tíz évig köteles őrizni, még abban az esetben is, ha utóbb alaptalannak bizonyul a pénzmosás gyanúja.
Arra a kérdésre, hogy mi történik azokkal, akik nem tesznek bejelentést, az adótanácsadó kifejezte: attól tart, hogy az utóbbi időben egyre népszerűbbé váló „amit a törvény nem tilt, azt megengedi” jogszabály-értelmezés a jövőben az ilyen „passzív” cégek ellenőrzésére is módot adhat. „A múlt eseményei sajnos azt bizonyítják, hogy ez nem fantazmagória” - tette hozzá Zara.
A módosítások beterjesztésére Magyarország minősítésének javítása volt az indok: „ezzel lekerülhetünk az együtt nem működő államok listájáról” felkiáltással. Zara László szerint túl jól sikerült a bizonyítás. „Ezzel az eminensnél is eminensebb akar lenni a magyar jogrendszer. Az unió nemhogy nem írja ezt elő, de a CFE egyenesen nemkívánatosnak tartja a könyvelők, könyvvizsgálók bevonását az ellenőrzésbe, míg Svájc és Luxemburg még banktitkot sem hajlandó kiadni” - jellemezte a Heteknek a január elsejétől hatályba lépő törvényt Zara László. Érdekes kérdés lehet az is, miként reagálnak majd a cégek arra, ha az általuk fizetett könyvelő jelenti fel őket.
„A törvény beterjesztésekor a változtatások nem jelentek meg kellő súllyal, az volt inkább kidomborítva, hogy a törvény révén ellenőrizhetővé válik minden kétmillió forint feletti forgalom.”
(Hack Péter írása: )