Polovitzer Edina
Szecesszió a hajdani utcákon
Szecessziós plakátok címmel kuriózumszámba menő kiállítással várja az érdeklődőket január 13-ig a Budapest Kiállítóterem. A mintegy hatvan kép a Magyar Képzőművészeti Egyetem könyvtárának gyűjteményéből származik. Az 1890-1914 között készült plakátok beszédesen árulkodnak a szeceszszió szándékosan bizarr, szeszélyes stílusjegyeiről.
Alfons Mucha egyik jellegzetes plakátja 1899-bőlHajdanán a plakátokat a szegények freskóiként aposztrofálták, de a kereskedők és társművészetek képviselői gyorsan felfedezték a műfaj produktumaiban a nagy reklámlehetőséget, noha ezeket a kőnyomatos lapokat a 20. század elején még taneszközként használták az iskolákban. Az alkotók között találjuk a cseh festőművészt, Alfons Muchát, akinek festői stílusa nagyban meghatározta a prágai Art Nouveau - ahogy ott mondják: a zsidó művészet - fejlődését. A polihisztorként is emlegetett művész neve elválaszthatatlanul összefonódott Sarah Bernhard nevével, 1895-től plakátjaival népszerűsíti a világhírű színésznő párizsi Theatre de la Renaissance-ban eljátszott szerepeit. A galériában ezekből az alkotásokból is láthatunk ízelítőt.
Láthatjuk még Eugene Grasset expresszív képeit is, amelyek az autót, kerékpárokat, valamint a technikai fejlődést ünneplik. Ludwig Hohlwein humoros képén három pingvin értetlen szemlélődésének lehetünk tanúi, a madarak sehogyan sem tudják felfogni a Haladás nevű háztartási zsír mibenlétét. A magyarok közül többek között Szalay Gyula 1909-ben készített Sorompóünnepély a Margitszigeten és Paul Berthalan 1897-ben készített Könyvplakát című alkotásai láthatók. („Mucha és társai” - Szeceszsziós plakátok kiállítása a Képzőművészeti Egyetem gyűjteményéből. Budapest Kiállítóterem, V., Szabadsajtó út. 5. Nyitva január 13-ig hétfő kivételével naponta 10-18 óra között.)
