Tihanyi Péter
A sok alvás elnyomja a májat

December 24., szenteste, Blaha Lujza tér, hajnali 3 óra. A hőmérő mínusz 14 fokot mutat.

Fotók: Somorjai L.

- Kedves őszszakállú uram-bátyám, mi a keresztneve?
- Hát megmondom őszintén, ezt most valahogy titokzatossá kéne tenni, ezt én nem szeretném most kinyilatkoztatni, mert a bűnöző munkakerülők ezeket a nagyívű elképzeléseimet rossz néven veszik, mert ugye, egy ilyen hajléktalant itt a padon, ha elalszom, reggelre esetleg ugye exitté teszik, az ugye latinul annyit tesz, hogy halott, hogy így mondja latinul, a szótő exit ugye (nevet). 
- Hadd mutatkozzam be, Tihanyi Péternek hív…
- …szóval… ezt a remek földet át lehetne alakítani, mint valamikor a nyugdíjasok foglalkoztatása is meg volt oldva, mert a gyomláló gépet még nem találták ki. A gazt még a tinédzser is tudja csipegetni, így a zöldséget, gyümölcsöt zárt rendszerben lehetne gazolni, mert hát a munka a legjobb nevelő, ahogy ezt már Makarenko is tudatta.
- Mi volt a foglalkozása?
-Megmondom őszintén, mozdonyvezető voltam a régi gőzösön, és ahogy kitettek onnan a forgalombul, úgy lettem én is kivonva mindenből, és így nullázódtam le, hogy így mondjam.
- Hogyan telik egy napja?
- Hát lényegében én nem unatkozom, mert ahogy biztos észre is vette, annyira körültekintéssel vagyok mindenre tekintettel, hogy mindenben munkát találok, úgyhogy inkább az zavar, hogy már este van. 
- Mitől ilyen vidám és energikus?
- Mert kérem, érzem azt, hogy itten nincs semmi probléma azon kívül, hogy a munkát keresni nem az egekben kell, hanem a földön, és van, mert én, ha mást nem, fogom azt a papírkartont, összeszedem, átveszik, tizenhattól húsz forintig megy kilója. Mert a vasútnál, ugye, ott sem a dróton jött nekünk az energia, hanem a szénből és a vízből kellett előállítani a hajtóenergiát, és az utasoknak a fűtést előállítani. Az volt az igazi szolgálat, mert most úgy kényelmesen csak bekapcsolják, de akkor mi állítottuk elő abbul a rohadt szénbül. Mert azok a tataiak, meg borsodiak, mármint a szeneik, kérem szépen, olyanok voltak, hogy hatszor kellett Debrecentől Budapestig puculni, mert úgy összesült, hogy nem akart a rácson lemenni. Azzal a hat méteres szítóvassal kellett azt szétverni, és bizony a bukónak, ha engedték le a szenet, neki is nyújtani kellett egy kis lóvét, hogy jobb szenet is dobjanak le, mivel ugye Debrecentül Budapestig kétszáz mázsát le kellett dobni, másképp nem tudta húzni.
- Mínusz 10-15 fokban nem fázik itt a padon aludni?
- Hát megszoktam én már akkor, ott nem volt ilyen recés fülke, mint a mai mozdonyokon, hanem egy rossz, kormos ponyva, és ki kellett dugni a fejünköt, azt lemart bennünket a havas eső, és fordító sem volt mindenütt, meg delta vágány sem, olyankor a szerkocsi ment elül, és a szénport a hóval együtt vágta a szemünk közé a szél, tehát kérem, biztos tudja mi az a delta vágány, mi az a fordító….
- Hogyne tudnám.
- …szóval mégis elő kellett állítani belőle a hajtóenergiát, meg fűtést az utasnépnek, tehát én szerintem, na most akkor nem fázok, ugye, és kész.

- Hol szokott enni, és mit?
- Kérem tisztelettel, én a lomtalanításba is ki szoktam járni és olyan diófabútor sorozatokat ezekkel a nagyteljesítményű gépekkel, mint a silót, kérem, úgy bedarálják, és kész. Hát ezekbül házat lehetne építeni, hát amit hasznos munkává lehetne átalakítani. Na most, minthogy a figyelmem mindenre kiterjedő, a lomtalanításban felmértem ezeket, mert ott is vannak annyi kidobott ételek, ami hát jó, noha a színe nem mindig előkelő, de azért is mondám az imént, hogy a megsemmisítést termeléssé kéne átalakítani, és azokat az eldobott rengeteg ételeket az állattenyésztésbe kapacitálni. Mert hát, ahogy én is ezeket az ételeket a magam szervezete működésére visszafordítám, szóval hát egyszerűbben kifejezve, megeszem. Ily módon hát saját magam jól vagyok tőle, semmi egészségügyi problémát még ez nem okozott, és akkor ezt miért nem vihetnék át az állattenyésztésbe is, ezt akkor az állat miért nem eheti meg, mikor tudom igazolni, hogy tökéletes, semmi, de semmi probléma nem volt, még kérem egy hasmenés sem az elmúlt évtizedben (nevet).
- Ételmérgezés sem?
- Semmi. Az csak mese. Az ilyen, az valami bűncselekményeknek az alakítása, mert van úgy kérem, mint a karácsonyfatűz is ugye, és lehet, hogyha engem bíznának meg az ügy körültekintő kivizsgálásával, az jönne ki, hogy csak a nagymamát akarták eltenni láb alól azzal a karácsonyfatűzzel. Azon kívül, ami helyeket foglalnak az erdőben, meg itt a téren is a rengeteg karácsonyfák, egyszer ugye a földeket veszi igénybe, másodszor kiadják érte az utolsó rengeteg pénzüket is, utána a következő karácsonyig meg aztán semmi, harmadszor a köztisztaságnak nagy gondot okoz az elszállítása, ez mind a megsemmisítésbe megy, holott műanyag fenyő is megtenné azt, és mint ahogy mondottam is volt, finom élelmiszereket termelhetnének azokon a területeken. Hát szóval egyszerűen nem akarom elhinni, hogy ezt az országgyűlésben el ne lehetne fogadtatni, ön mint újságíró, ha ezt hasonlóképpen adná elő, én esküszöm, hogy az országgyűlés napirendre tűzné megtárgyalásra, és gondolom el is fogadná…
- Nem sűrűn járok a Parlamentbe, de ha el is mennék, ilyen remekül, ahogy ön, biztos nem tudnám elővezetni.
- …és majd utána, mikor ezzel eredményt értünk el, büszkén nyilatkoznám, hogy a kezdő lépést az újságíró úrral tettem meg.
- Csakhogy én nem tudnám ezt így elővezetni. 
- Akkor kérem tisztelettel, hamar keressen egy politikust, van egy tudniillik, aki bizton tudom, hasonlóan körültekintő képességekkel bír, mint én, és hogy akkor ezt a parlamenti napirendnél, tehát akkor a Torgyán doktor legyen, aki képviselné megtárgyalásra e felvetésemet.
- Jól látom, hogy boldog ember?
- Az, az, az. A munka boldoggá teszi az embert, leköti az energiámat, mert mindent hasznos munkává lehet alakítani, és ezért kellene megtennie ezt a lépést a Parlamentbe, hasonlóképpen ahogy én előadtam, pontosan így, és gondolom, hogy eredményes lenne, ha ez az országgyűlés elé kerülne. Nem csak hirdetni kell, hogy súlyosan károsítja az ön és környezete egészségét, azt be is kellene tartani. És akkor ezt teszi. Mert én mintha azt állapítanám meg, az italozás is tíz évet vesz el az ember életéből, a dohányzás a másik tizet, paráználkodás a harmadik tizet, és hasznos munkát sem tudnak az ilyen emberek végezni.
- Mondja, volt magának felesége?
- Hát hogy őszinte legyek, én pap akartam lenni, megmondom őszintén, így aztán nem kifejezetten volt, hogy egész pontosan mondjam, nem.
- Nem mondja komolyan?
- Komolyan mondom, komolyan, csak ugye a sok vallások közötti, szóval a vallásokban, abban is vannak olyanok, ami nem egészen stimmel, így aztán mégse jutottam el odáig. Attól függetlenül én jobban betartom a Tízparancsolatnak az oda vonatkozó pontjait, mint talán az, aki eljutott odáig.
- Fiatal korában akart pap lenni?
- Megmondom őszintén, hogy fiatal koromban…
- Még a mozdonyvezetőség előtt?
- Előtt, természetesen előtt. 
- Megtenne egy szívességet, kedves úr? Csak a fotó kedvéért, levenné egy pillanatra a kék sapkáját?
- Na most, úgyhogy ez a sapka most hadd maradjon csak rajtam, aztán, majd ha szebb jövő felé haladunk, akkor majd leveszem, de most egyelőre így akkor ez rajtam marad, ha nem haragszik.
- Lesz szebb jövő?
- Lesz, lesz. Ezen az úton lesz szebb jövő, biztos vagyok benne, hát tudja ez a föld olyan vastag.
- De ez ma még nem a szebb jövő, ugye?
- Nem, de azonnal elindulhat a szebb jövő, akár már reggel is.
- Mitől függ, hogy mitől indul be a szebb jövő akár már reggel is?
- Igen, már reggel is azonnal. Műanyag világban élünk, és azt azonnal fel lehet húzni, és már lehet is folytatni alatta a termelést. Ez a föld olyan vastag és még finomabb termőföldet tudunk felhozni lentről, azt a jó pihentet alulról, és akkor elkezdhetjük a termelést. De mondom, ehhez az kell, hogy a parlament ezt elfogadja, akkor aztán tényleg begyorsul a szebb jövő.
- Éjjelente hány órát tetszik aludni?
- Az alvás se fontos, mivel én kipróbáltam azt, hogyha sokat alszom, elnyomódik a májam. Így aztán nyugodtan be lehetne vezetni a többműszakos termelést, a többszintes termelésben, és aki bírja a két-három műszakot, az csak hadd csinálja alvás nélkül, de két-három óra mindenkinek elég, később aztán még arról is le lehet szokni, úgyhogy azért mondom, először is munka, másodszor is, harmadszor is, paráználkodás helyett is munka, alvás helyett is munka, aztán majd később lehet ebéd helyett is.
- De enni szokott azért, nem? Hiszen egészséges, jó húsban van.
- Hát megmondom őszintén, az teszi, hogy keveset. És akkor ugyanúgy, mint a motor, ha sokat kap, sokat fogyaszt, akkor aztán nem győzi a gyomrában a gyertyát puculni, mert kokszosodik, meg füstöl, nem ég el hasznosan, amit az ember beevett, megvan az a bizonyos kalória, ha annál több van, az mindenképpen káros, így a túlalvás, a túltáplálkozás, a túlszexualizálás károsabb, mint a koplalás, sokkal károsabb.
- Hogyan ünnepel?
- Magányosan, így kérem, ahogy az látható is mostan. 
- Nincsenek gyerekei?
- Egy darab sincs. Így hát magányosan. Teljesen magányosan.