Vissza a tartalomjegyzékhez

Szlazsánszky Ferenc
Történelmi pillanat?

Történelmi eseményre készül a legnagyobb kormánypárt: a Fidesz még az idén teto alá kívánja hozni azt a szerzodést, melynek értelmében a jövo évi parlamenti választásokon néhány biztos befutó helyet ad a legnagyobb hazai romaszervezet, a Lungo Drom vezetoinek. „A Lungo Dromnak erkölcsi kötelessége ezt az irányzatot szolgálnia, és az elkövetkezendo választást sikerre vinnie” - jelentette ki a megállapodással kapcsolatban Farkas Flórián, aki a Lungo Drom elnöki tiszte mellett az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke pozícióját is betölti, így jogi értelemben a teljes magyarországi cigányságot képviseli. Farkassal ellentétben több roma politikus úgy véli, a Fidesz-MPP- Lungo Drom szerzodés a cigányság ismételt „eladása”, ezúttal a jobboldal kormányon maradásának érdekében. 


Farkas Flórián, a Lungo Drom elnöke és Orbán Viktor miniszterelnök. Széles köru megállapodás készül Fotó: Hetek/MTI

A Fidesz-Lungo Drom együttmuködés hírét Pokorni Zoltán pártelnök jelentette be, miután részt vett a romaszervezet elnökségi ülésén. Pokorni hangsúlyozta, hogy a nemzet felemelkedése elképzelhetetlen a cigányság felemelkedése nélkül, ezért a következo kormányzati ciklusban a jelenleginél sokkal nagyobb súllyal kell szerepelniük a romatársadalom képviseloinek, sot, reményei szerint a Lungo Drom egyik eleme lesz a kormányzatnak. „A Lungo Drom nem a különbözo pártok ellen, hanem egy ügy érdekében vállal közösséget a Fideszszel” - jelentette ki Farkas Flórián, aki szerint a Fidesz az az ero, amely lehetové teszi, hogy a hazai cigányság saját sorsát irányítsa, és végre a súlyának megfelelo szerepet töltsön be. Arra a kérdésünkre, hogy milyennek ítéli a Fidesz-kormány eddigi munkáját a cigányság szempontjából, Farkas kijelentette: „Nem lehet túlértékelni a kormányzat teljesítményét, de az biztos, hogy vannak konkrét eredmények. Várja meg, amíg megtörténik az aláírás, annál is inkább, mert a Hetek egy nagyon objektív lap, utána kellene egy átfogó, nagy interjút készíteni”.


Dávid Ibolya és Farkas Flórián. „A cigányság elárulása”? Fotó: V. Sz.

A Farkas elnöklete alatt muködo Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat 1999-ben alakult meg. A jelölések során a Lungo Drom Választási Szövetség, a Roma Parlament, a Roma Társadalmi Összefogás és a Függetlenek állítottak jelölteket. A választások után kiderült, hogy a teljes testület és az elnök is a Lungo Drom Választási Szövetségbol került ki. Többek között emiatt alakultak ki konfliktusok a különbözo roma szervezetek között. A rendszerváltás után több mint kétszáz cigányszervezet jegyeztette be magát a cégbíróságon, számuk azóta tovább nott; ennek a sok szervezetnek az egységesítésére jött létre 1991-ben Zsigó Jeno vezetésével a Roma Parlament. 
Zsigó kifejezetten hátrányosnak ítéli a körvonalazódó szerzodést: „A Lungo Drom egy olyan kontraszelektált, a mindenkori hatalom által kiválasztott és megerosített cigányellenes cigányképviselet, amely a rendszerváltás óta mindegyik kormánynak kiszolgáltatta a cigányságot” - mondta a Hetek érdeklodésére válaszolva. Zsigó szerint visszatetszo Farkas kijelentése, miszerint a Fidesz az az ero, amely lehetové teszi, hogy a hazai cigányság saját sorsát irányítsa. „Ugyanezt mondta Horn Gyulával kapcsolatban 1998-ban. Akkor azt nyilatkozta, hogy a világtörténelemben még soha nem volt ilyen fontos és nagyszeru politikai tanácskozás, mint ami közte és Horn Gyula között zajlott” - idézte fel a három évvel ezelotti eseményeket a Roma Parlament elnöke. Arra a kérdésre, hogy miért tartja a Lungo Dromot „cigányellenes cigányképviseletnek”, Zsigó Jeno kifejtette: Magyarországon a cigány kisebbségi önkormányzatokat - a világon egyedülállóan - nem a cigányok választják, hanem valamennyi szavazójogosult magyar állampolgár. Zsigó ahhoz hasonlította ezt az állapotot, mintha például a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget nem a romániai magyarok, hanem a teljes román lakosság választaná. A roma önkormányzati rendszer éppen az elobbi szabályozás következtében teljesen muködésképtelen, csak egy „a Nyugatnak szóló kirakat”. 
A cigányok azt tapasztalják, hogy a roma önkormányzatokhoz nem fordulhatnak, mert nincs pénzük, nincsenek jogosítványaik, hogy eljárhassanak az érdekükben. „Táncolni lehet, verset mondani lehet, de mást nem” - összegezte a katasztrofálisnak tartott állapotot Zsigó. Ezen a helyzeten változtatott volna - legalább részben - egy fideszes javaslat, mely szerint a cigány kisebbségi önkormányzati választást térben és idoben is elkülönítenék az általános választásoktól, minek következtében feltehetoen csak a ténylegesen érintett roma szavazók adnák le voksaikat saját képviseloikre. A Roma Parlament javaslatának megfeleloen elokészített törvénymódosítás azonban a Farkas vezette Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat „dühödt tiltakozása” miatt meghiúsult. „Ok ragaszkodnak ahhoz, hogy a cigányok képviseloit ne a cigányok válasszák meg, ezzel megvédték azt a törvényi rendelkezést, amely most már nyolc éve akadályozza a romákat politikai jogaik gyakorolásában” - mondta Zsigó. 
„A cigányság újabb eladása, elárulása történik” - értékelt a Heteknek Krasznai József polgárjogi aktivista. Álláspontja szerint a cigánykérdést nem úgy kellene megoldani, hogy egy olyan párthoz csatlakoznak, amely egyetlen egy szót nem ejtett a romák érdekében négy év alatt. „Ha a Fidesz megnyeri a választásokat Farkasékkal, akkor több évtizedre elvágták a cigányokat, mert nem lesz elorelépés sem az oktatásban, sem a foglalkoztatásban, sem a lakásügyben, sem az egészségügyben.” Krasznai - aki a közvélemény-kutató cégekkel szemben alacsonynak ítéli a romák szavazási hajlandóságát - elképzelhetonek tartja, hogy „ha sok pénzt fordítanak az akcióra, akkor a romákat autóbusszal szállítják majd be a szavazókörzetekbe, hogy adják le voksaikat”.
„Farkas Flórián kerül a legkevesebbe a kormánynak, elég ot és a körét eltartani, és nem kell komoly lépéseket tenni a több százezres roma nyomor felszámolására a társadalmi és gazdasági integráció érdekében” - jelentette ki a Heteknek Horváth Aladár, a Roma Polgárjogi Alapítvány elnöke, aki ebbol adódóan a szerzodést mindkét fél számára elonyösnek tartja. Horváth úgy véli, a Fidesz néhány százezer roma szavazatot remél a megállapodástól, véleménye szerint azonban ez néhány tízezer szavazatot jelent majd. Horváth azon az állásponton van, hogy a cigánytársadalom kétharmada pontosan érzékeli, mi az összefüggés a rasszista megkülönböztetés és a romák nyomora között. 
Az ellenvélemények ellenére mindenesetre tény, hogy korábban egyetlen párt sem vállalta fel a cigányság valamelyik érdekképviseletével való együttmuködést úgy, mint ahogyan most a Fidesz-MPP teszi. A megállapodás részt-vevoi által egyértelmuen pozitívnak tartott eseményre azonban árnyékot vet Orbán Viktor ismételt - ezúttal egy francia lapban megjelent - kijelentése, mely szerint szótárából hiányzik a „kizárom” kifejezés, és ez vonatkozik egy esetleges Fidesz-MIÉP koalícióra is. Evvel kapcsolatban Horváth Aladár kijelentette: „Nem szeretnék olyan országban élni, ahol a parlamentben egymás mellett ül Farkas Flórián és Franka Tibor.” A MIÉP hivatalos álláspontját nem sikerült megtudnunk, mivel az ügyben egyedül nyilatkozni illetékes Csurka István lapzártánk után tartotta sajtótájékoztatóját. Lentner Csaba, a MIÉP elnökségi tagja megkeresésünkre - hangsúlyozottan magánemberként - annyit mondott a Fidesz-Lungo Drom megállapodásról: „Sok sikert kívánok nekik.”