Kölcsönösen etetik egymást

Az Afganisztán elleni nyugati támadások negyedik hetében a média észrevehetően kétkedő hangokat kezdett hallatni a civil áldozatok számának növekedése miatt. Kérdéses viszont, hogy a légicsapásokat meddig kell még folytatni a hőn óhajtott afgán kormányváltásig, illetve bin Laden „leszereléséig”. A brit és amerikai vezetők mindenesetre igyekeznek a közvéleményt felkészíteni a várhatóan elhúzódó háborúra, mialatt John Ashcroft amerikai igazságügy-miniszter bejelentette: újabb terrortámadások várhatók Amerikában, illetve külföldi amerikai érdekeltségek ellen. 

Menekültek az afgán-pakisztáni határon. Belül tágasabb Fotó: Reuters

A brit sajtó szerint a közvélemény meggyőzése is nehéz csatának ígérkezik a kormány számára, ahogyan az idő telik, és egyre több szenvedő civil áldozatot mutat be a média. A katonai beavatkozás támogatottsága az elmúlt két hét alatt 74 százalékról 62-re csökkent. 
A tálibok egyre harsányabb propagandája szerint a légicsapások közel négy hete alatt eddig egyetlen katonájukat sem veszítették el, és az amerikai bombázások „az afgán civil lakosság ellen irányuló népirtás” kivételével semmit nem értek el. A britek helyzetét nehezíti, hogy a szigetországban élő nagy létszámú muzulmán közösség egyértelműen a tálibokkal érez együtt, és néhányan útra is keltek, hogy bin Laden oldalán harcoljanak Afganisztánban. Omar Bakri Nagy-Britanniában élő muzulmán vallási vezető szerint „háború robbanhat ki” a szigetországban, ha vádat emelnek a tálibok oldalán harcoló brit iszlámhívők ellen. 
Tony Blair brit miniszterelnök walesi beszédében igyekezett visszaszerezni az emberek rokonszenvét. „Ha vannak is hibáink, Nagy-Britannia erkölcsi normákkal rendelkező nemzet, kifejlett érzékkel a jó és rossz megkülönböztetésére. Ez az erkölcsi hozzáállás le fogja győzni a fanatizmust, a terroristákat és támogatóikat” - mondta a brit miniszterelnök. Robin Cook, Blair előző külügyminisztere pedig arra figyelmeztetett, hogy „ha nem teljesítjük ezt a feladatot, ha hagyjuk, hogy Oszama bin Ladent továbbra is támogassa az afgán kormány, újra támadni fog, és legközelebb talán nem hatezer, hanem tizenhatezer embert fog megölni.” 

Eperjesi Ildikó

A jelek szerint a gyanú nem alaptalan, hiszen John Ashcroft rámutatott: az elkövetkező napokban valós a veszélye annak, hogy újabb támadások érik az USA-t, ezért „a legnagyobb éberségre” szólította fel a sajtót és a közvéleményt. Ashcroft szerint a titkosszolgálatokhoz beérkezett információk nem tartalmaztak konkrétumokat, mégis elegendők ahhoz, hogy az embereket elővigyázatosságra intsék. A fenyegetésre válaszul Norman Mineta amerikai közlekedésügyi miniszter megszigorított biztonsági intézkedéseket vezetett be országszerte, aminek következtében alaposabban fogják ellenőrzi a légi utasokat és csomagjaikat. Hétfőn este a New York és Dallas között közlekedő Boeing 757-es gépet Washingtonba irányították, miután fenyegető levelet találtak a fedélzetén. Szerencsére a riasztás vaklármának bizonyult. Elemzők szerint súlyosbíthatja a helyzetet, ha még komolyabb fenyegetések érkeznek a terroristák részéről, például ha atomfegyverek bevetésével riogatnának. A CIA, az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség nemrégiben értesítette szövetségeseit, hogy az elmúlt időszakban Oszama bin Ladennek legalább kétszáz híve menekült Nyugatra Afganisztánból. Az olasz titkosszolgálat arról kapott jelentést, hogy hamarosan terrorcselekmény várható az olasz határ közelében valamelyik viadukton vagy alagútban. A Corriere della Sera című olasz lap szerint a titkosszolgálati információ befutása után ütött ki a tűz a svájci Szent Gotthárd-alagútban. Az olaszokat eleinte zavarba hozta az esemény, mivel felmerült a gyanú: a terroristák támadtak. Később tisztázódott, hogy baleset történt, és a merénylet csak később várható. Az olasz hatóságok komolyan számítanak arra, hogy az al-Kaida terrorszervezet Itáliában is akcióba léphet, hiszen a bin Laden által irányított csoport tagjai Olaszországba is beszivárogtak. 

Bombázás elől menekülő afgánok. Élő pajzs Fotó: Reuters

Ugyanakkor az idő múlásával és a polgári áldozatok sajtóban történő bemutatásával egyre növekszenek a nyugati sajtó kételyei is. Különösen a Nemzetközi Vöröskereszt illette éles kritikával a csapásokat, melynek kabuli épületét érte amerikai bombatámadás. A szakértők szerint viszont kétségtelenül minden idők legcélirányosabb és leginkább megtervezett hadművelete folyik Afganisztánban, annak ellenére, hogy a civil áldozatok száma a száz felé közelít. Sokak szerint még ez is elkerülhető lenne, ha a tálibok nem használnák a polgári lakosságot élő pajzsként a frontvonalon.
A tálibok tagadják, hogy csapataik veszteséget szenvedtek volna, azonban az ország belsejéből érkező kevés hírforrás szerint az amerikai repülőgépek csapást mértek azokra a kelet-afganisztáni barlangokra, amelyek valószínűleg bin Ladent is rejtik. Két ember esett áldozatul a támadásnak. A hírügynökségi jelentések szerint visszaszállították pakisztáni szülőföldjükre hat katona holttestét, akik a bombázásokban lelték halálukat, míg legalább huszonkét kasmíri harcos halt meg, de beszámolók érkeztek britek, jordánok, egyiptomiak és egy amerikai katona haláláról is. Az afgán légierőt gyakorlatilag megsemmisítették, kilenc al-Kaida- bázist lebombáztak, a tálibok pedig képzett légvédelmi szakembereket keresnek, ami arra utal, hogy ezen a területen nagy veszteségeket szenvedtek. 
A mostani légicsapások egyébként jóval „enyhébbek”, mint a korábbiak. Az Öböl-háború idején a nyugati koalíció átlagosan 1500 bevetést hajtott végre naponta, a jugoszláviai beavatkozásban kevesebbet, de még mindig ezer fölött volt a bevetések száma, míg Afganisztánban legfeljebb naponta száz. A szakértők felhívják a figyelmet: ha az amerikai-brit támadások ugyanolyan intenzitással folynának, mint az irakiak, illetve a szerbek ellen, egy hét alatt megsemmisíthették volna a rendszert. Az USA légiereje napok alatt elbánt az afgán légvédelemmel, miközben ugyanez hetekbe telt az előző két beavatkozás alkalmával. Ezúttal azonban megköti a nyugatiak kezét, hogy a polgári infrastruktúrát és a civil lakosságot a végsőkig kímélni akarják. A katonák viszont azt is hangsúlyozzák, hogy a civil veszteségeket gyakorlatilag lehetetlen elkerülni, bármilyen háborúról is legyen szó. Viszont az intelligens bombák könnyebben megtalálják célpontjaikat most, mint mondjuk az Öböl-háborúban. Az USA vezetőin még így is számon kérik az elhibázott lövéseket, a tisztek szerint azonban a lövedékek öt százaléka az irányítási rendszer hibája miatt téveszti el a célt, mások pedig azért teszik ugyanezt, mert a pilóták hibáznak a nagy nyomás alatt, hiszen egyszerre kell a repülőgépet irányítani, és programozni a bomba irányítási rendszerét. Mindezen problémák ellenére az Északi Szövetségtől érkező hírek szerint az amerikai bombák nagy többsége bámulatos pontossággal talál célba. A sikerek hiteléből viszont jelentősen levon az a tény, hogy a tálibok hatalma egyelőre megingathatatlannak látszik.