Hetek-összeállítás
Az Egyházak Világtanácsa a terroristák méltóságáért

Az Egyházak Világtanácsa ellenzi, hogy erőszakkal próbálják megfékezni a terrorizmust a világon. A Kofi Annan ENSZ-főtitkárhoz intézett, nyilvánosságra hozott levelében Konrad Raiser, az 1948-ban alapított szervezet főtitkára hangsúlyozta: az ENSZ az egyetlen olyan szervezet, amely a terrorizmus problémájával hivatott foglalkozni.

Nelson Mandela az Egyházak Világtanácsának szószékén Fotó: Reuters

Raiser szerint a terrorizmust addig nem lehet leküzdeni, amíg „a világ eltűri, hogy embereket alázzanak meg azok az önkényesen hatalmat gyakorlók, akik a legnagyobb katonai erővel rendelkeznek”. 
Az Egyházak Világtanácsának több mint 320 keresztény felekezet a tagja: protestáns, anglikán, katolikus és ortodox vallásúak tartoznak égisze alá, hogy megvalósítsák az „egy hitben történő egységet”. A tanács működése sokak szerint ellentmondásos volt az elmúlt évtizedekben. A belső kritikusok szerint a bajok az 1960-as években kezdődtek, amikor is a kelet-európai ortodox, így a legtöbb problémát okozó orosz pravoszláv egyház csatlakozott a szervezethez. 
Számosan szemére vetették a világtanács vezetőinek, hogy a felszabadítási teológia és a rasszizmus elleni harc hangsúlyozása háttérbe szorította az emberi jogok melletti kiállást. A kommunizmus időszakában a szervezet Kelet-Európában az államhatóságok és az egyházak jó kapcsolatát szorgalmazta, miközben nyilatkozataiban rendre ostorozta a nyugati imperializmus és kapitalizmus visszásságait. 
A világtanács a vitatott politikai állásfoglalásai mellett teológiai kérdésekben is ellentétbe került a hagyományos bibliaértelmezést valló - egyes protestáns és pünkösdi-karizmatikus - egyházakkal. Nagy visszatetszést keltett például, amikor 1986-ban a szervezet egyik társelnöke, Lois Wilson kijelentette, hogy szerinte Mária nem volt szűz Jézus születésekor. Hasonló vitatémát jelentettek a Szentháromság tanát nem valló egyházak felvétele a tanácsba és a nem keresztény vallások képviselőivel tartott közös szertartások is. Bár nem mindenki fogalmaz olyan radikálisan, mint Billy Graham, aki 1948-ban úgy vélte, hogy az Egyházak Világtanácsa fogja „megválasztani az Antikrisztust”, sok pünkösdi-karizmatikus lelkész és teológus „az aposztata kereszténység világtanácsának” tartja a szervezetet.