Vissza a tartalomjegyzékhez

Somorjai László
Megtoldott mandátumok

Míg a közszféra szakszervezeti vezetői a közalkal-mazotti tanácsok novemberre esedékes választásainak két évvel történő elhalasztását javasolják, a versenyszféra többsége ellenzi e törekvéseket. Szakszervezeti vezetők véleménye szerint a közeljövőben esedékes országgyűlési választások miatt a kormány számára nem lenne kedvező egy erős szakszervezeti mozgolódás. 


A MÁV vezetői és a szakszervezeti képviselők tárgyalnak. Élénkülne a hangnem Fotó: MTI

Az ötven főnél nagyobb foglalkoztatást elérő munkahelyeken lévő üzemi és közalkalmazotti tanácsok mandátuma idén novemberben lejár. Még az Antall-érában elfogadott törvény (Mt. 43. törvénycikk 4. bekezdés) értelmében háromévente új választásokat kell tartani, három hónappal előtte pedig már meg kell kezdeni az ehhez szükséges előkészületeket. 
A közszféra szakszervezeti vezetői a múlt héten terjesztették be javaslatukat Stumpf István kancelláriaminiszterhez a közalkalmazotti tanácsok novemberben lejáró mandátumának két évvel való meghosszabbításáról. „Azért álltunk elő ezzel a javaslattal, mert a jövő tavaszszal felálló új kormány feltételezhetően nem a közalkalmazotti tanácsokkal akar először foglalkozni. Ezeknek a tanácsoknak a befolyása egyébként idővel korlátozódott, és a szerepük is felülvizsgálatra szorul. Például a szakszervezetek a munkahelyi választásokon elért eredmények függvényében kaptak jogot a KIÉT-ben (Költségvetési Intézmények Érdekegyeztető Tanácsában) való részvételre, a KIÉT-et azonban a köztisztviselői törvény kapcsán megszüntették” - mondta lapunknak Szabó Endre, a SZEF (Szakszervezetek Együttműködési Fóruma) elnöke. A LIGA véleményét tolmácsolva Gaskó István elnök mind a közalkalmazotti, mind az üzemitanács-választások elhalasztásának ötletét helytelennek - és egyben alkotmányellenesnek - tartja, mert „az a választók feje felett meghozott döntés, a választók által adott megbízatás pedig idén novemberben lejár”. Kérdésünkre Gaskó István úgy válaszolt, hogy politikai érdekérvényesítési törekvést lát a javaslat mögött. „Emellett az eljárást inkorrektnek tartom, hiszen a kormány a tavaszi munkatörvénykönyv- módosítási periódusban tehetett volna javaslatot a közalkalmazotti és az üzemitanács-választásokkal összefüggésben, ez azonban nem történt meg. Márpedig ezekhez a választásokhoz mind a verseny-, mind a közszférában fontos jogosítványok elnyerése kapcsolódik” - tette hozzá. 
Sándor László, az MSZOSZ elnöke a háttérben szintén politikai motívumokat sejt. „Fél évvel a választások előtt a hatalomnak nyilván nincs ínyére, hogy a munkahelyeken olyan eseményekre kerüljön sor, amelyek során helyzetértékelések, tennivalókról és elmaradt lehetőségekről szóló elemzések hangozzanak el - és ezek nem a jelenlegi kormányzat dicséretét jelentenék. Az üze-
mitanács-választásokról még folynak a tárgyalások, azonban már több felszólítást kaptam, amelyek óva intenek a közalkalmazotti szférához hasonló mandátumhalasztástól” - mondta lapunknak az elnök. Sőt - mint mondta -, az üzemitanács-választásokhoz már megtörténtek az előkészületek, és a jelöltek is megvannak. 
A jelenleg érvényes törvény értelmében szeptember második felében már fel kell állítani a választási bizottságokat. A mandátumok megtoldása csak akkor lehetséges, ha az ehhez szükséges törvénymódosítás sürgősen megtörténik, vagyis ha a módosító javaslat a következő parlamenti ülésszakon beterjesztésre és egyszerű többséggel elfogadásra kerül.