Hetek-összeállítás
Káosz és gyűlölködés az ENSZ-csúcson

Káosz és gyűlölködés jellemezte a lapunknak nyilatkozó résztvevők szerint az ENSZ Dél-Afrikában megrendezett, rasszizmuselleni világkonferenciáját megelőző társrendezvényt, amelyen közel 4000 társadalmi szervezet képviselői vettek részt. 

Civil tüntetők a durbani csúcs idején. Keveredő ideológiák Fotó: Reuters

A fórum által elfogadott záródokumentum nyolc pontban, példátlanul éles hangvétellel ítélte el Izraelt. A nyilatkozat felszólított többek között az „izraeli zsidó gyarmatok” felszámolására, a „gyarmatosító hadsereg teljes visszavonására”, az ENSZ „cionizmus egyenlő rasszizmus” határozatának visszaállítására, az izraeli bevándorlási törvény megsemmisítésére, valamint a palesztin lakosság ellen elkövetett „etnikai tisztogatások” bűnöseinek nemzetközi katonai törvényszék általi megbüntetésére. Simon Samuels, a Wie-
senthal Központ párizsi irodájának vezetője a társadalmi szervezetek dokumentumáról azt mondta, hogy az „Göbbelst is boldoggá tette volna”. Samuels szerint, ha a világszervezet is magáévá teszi ezeket a vádakat, akkor a határozatot az „ENSZ Mein Kampfjának nevezhetjük”. Simon Peresz izraeli külügyminiszter kijelentette: az emberi jogok védelmére összehívott konferencia a „gyűlöletkeltés és megalapozatlan vádaskodások fórumává vált”. 
Peresz köszönetet mondott annak a 43 országnak, amelyek állást foglaltak az Izrael „bemocskolására” törekvő kísérlettel szemben. Mint a kongresszuson részt vevő magyar kormányküldöttség egyik tagja, Juhász Sándor lapunknak elmondta, Magyarország Antall József tíz évvel ezelőtti állásfoglalását követve csatlakozott azokhoz az országokhoz, amelyek tiltakoztak a cionizmust a rasszizmussal azonosító felfogás ellen. A tiltakozást az Egyesült Államok, Oroszország, India, az Európai Unió tagországai, kelet-európai országok, valamint több latin-amerikai és afrikai állam fogalmazta meg.
A társadalmi szervezetek fórumán részt vett a Magyar Helsinki Bizottság képviseletében Kőszeg Ferenc, aki lapunknak nyilatkozva elmondta, hogy a nagy vihart kavart nyilatkozat szövegét nem a küldöttek együttesen alakították ki, hanem egy szövegező bizottság, amelynek tagjairól a küldöttségek nem szavaztak. A megbélyegző határozat ellen több mint 70 szervezet - köztük magyar aláírók - nyilatkozatban tiltakozott. Kőszeg szerint a szélsőséges hangvételű nyilatkozat amiatt is kárt okozott, mivel elterelte a figyelmet a találkozó több részeredményéről, így arról, hogy első ízben foglalkozott világkonferencia kiemelten a romakérdéssel. Ez utóbbi nem kis részben Jan Karen cseh külügyminiszter érdeme, aki a konferencián részt vevő küldöttségek közül a legmagasabb rangú delegációt vezette.
A társadalmi szervezetek fórumán kialakult zűrzavar rányomta a bélyegét az ENSZ kormányzati szintű rasszizmuselleni csúcstalálkozójára is. Az Egyesült Államok és Izrael kivonult a tanácskozásról, míg az Európai Unió országai attól tették függővé maradásukat, hogy a konferencia záródokumentuma enyhít-e az Izrael elleni szövegrészeken. A csúcstalálkozón éles kritika érte Izrael mellett a volt rabszolgatartó országokat. Az egykori gyarmattartóktól a felszólalók többek között teljes körű adósságelengedést és a rabszolgaságot elítélő nyilatkozatot követeltek. A konferencia nyugatellenes hangvétele a díszvendégek névsora alapján aligha meglepő. Tizenöt állam és kormányfő utazott el Durbanbe, köztük Bouteflika algériai, Cast-ro kubai, Obasanjo nigériai, Kabila kongói és Kagame ruandai elnök.