Hetek-összeállítás
Kitörésre váró indulatok
Irán a közel-keleti térségre nézve súlyos következményekkel járó, provokatív lépésnek tekinti azt az izraeli tervet, hogy Jeruzsálemben, az 1300 éves al-Aksza mecset közelében egy zsidó templomot építsenek - idézte a UPI hírügynökség Kamal Kharrazi iráni külügyminiszter nyilatkozatát. Kharazzi az ENSZ Biztonsági Tanácsának fellépését sürgette a terv megakadályozására. A jeruzsálemi Templom-hegy körül ismételten fellángoló indulatokat az váltotta ki, hogy egy zsidó csoport negyven tagja a hegy lábánál szimbolikus módon elhelyezte a „harmadik templom” alapkövét. Tiltakozásul a hegyen tartózkodó muszlim hívek kövekkel kezdték dobálni a Nyugati Falnál imádkozókat. Az izraeli rendőrség éles lövedékek használata nélkül megfékezte a zavargást.
Heves szóváltás az al-Aksza mecset közelében. Gyújtópont Fotó: ReutersA konfliktusra azon a napon került sor, amelyen a hagyomány szerint a salamoni és a Heródes-korabeli Templom pusz-tulására emlékeztek. A Templom-hegy Hívei elnevezésű csoport ezen a napon rendszeresen megkísérli - legalább szimbolikusan - megkezdeni egy új templom felépítését az ősi helyen. Ezúttal egy 4,5 tonnás kifaragott sziklatömböt szállítottak a jeruzsálemi Óváros utcáin át a Nyugati Fal közelébe. A felvonulók „a Templom-hegy a miénk” feliratú táblákkal érkeztek, amelyre a hegy tetejéről az „Allah Akbar” kiáltásokkal válaszolt a több ezer főnyi muszlim tömeg. A jeruzsálemi rendőrség szerint elkerülhetetlen volt a hatóság gyors és határozott beavatkozása, mivel a demonstráció szervezői nem értik meg, hogy a „hegy olyan vulkánhoz hasonlít, amely arra vár, hogy kitörjön, és az egész térséget lángokba borítsa” - idézte a Jerusalem Post Mickey Levy rendőrparancsnok szavait.
Az ultranacionalista csoport akcióját elítélte a Nyugati Fal rabbija is, aki szerint a ceremónia „ostoba kísérlet”, amely csak arra alkalmas, hogy „az arab közvélemény haragját felingerelje a zsidók ellen” - mondta Samuel Rabinowitz, aki szerint Izraelnek inkább arra kellene törekednie, hogy a Templom-hegyen a hajdani szentélyek maradványainak az utóbbi időkben történt tudatos rombolását megakadályozzák. Jasszer Arafat palesztin vezető egyik tanácsadója, Nabil Abu Rudineh úgy véli, hogy az izraeli kormány egy vallásháborút szeretne kirobbantani a jeruzsálemi iszlám szent helyek ellen elkövetett provokációval. Rudineh szerint ez veszélyes elképzelés, mivel „semmi nem egyesíti jobban az arabokat és muszlimokat, mint a vallás.”
Izraeli katonák a Kelet-Jeruzsálemben fekvő Damaszkuszi kapunál. Fokozott készültség Fotó: ReutersA Templom-hegy rendszeresen az arab-izraeli konfliktus középpontjába kerül, különösen azóta, hogy 1967-ben a hatnapos háború során Izrael elfoglalta a Jeruzsálem keleti feléhez tartozó magaslatot. 1990-ben, az Öböl-háború előestéjén a hegyről a Nyugati Falnál imádkozókra zúdított kőzápor váltott ki több mint egy tucat halálos áldozattal járó lövöldözést. 1996-ban a hegy lábánál megnyitott régészeti alagút miatt a palesztin vezetők azt állították, hogy veszélybe került a mecsetek biztonsága. A felheccelt tömeg zavargásokba kezdett nemcsak Jeruzsálemben, hanem több, az Oslói Egyezmény alapján már palesztin igazgatás alá helyezett városban is. Az erőszakot csak napok múltán sikerült megfékezni. Ennél is súlyosabb következményekkel járt, amikor az elmúlt év szeptemberének végén Ariel Saron miniszterelnök - akkor az ellenzék vezére - Templom-hegyen tett sétájára hivatkozva a Palesztin Hatóság szabad utat engedett az erőszaknak. Az „al-Aksza” intifáda immár tíz hónapja tart, és a tűzszünetnek az amerikai és más békekezdeményezések ellenére egyelőre semmi jele nincsen.
A héten Izrael folytatta az „aktív önvédelem” jelszavával gyakorolt megelőző akcióit. Ezúttal a Hamasz terrorszervezet egyik nabluszi irodáját semmisítette meg rakétákkal. A támadás célpontja a Hamasz „katonai” szárnyának három vezetője volt. Ez a csoport volt a felelős többek között június elején a Tel Aviv-i diszkó elleni bombamerényletért, amelyben huszonegy fiatal veszítette életét. A támadásban, amely egy hétemeletes házban lévő iroda ellen irányult, életét veszítette több, a helyszínen tartózkodó ártatlan palesztin is, köztük két kisfiú, a nyolcéves Bilal Khalil és testvére, a tízéves Asraf. A Hamasz ideológiai vezetője, Ahmed Jasszin sejk bosszúra szólított fel a támadás miatt. Ariel Saron ugyanakkor „nagyon fontos sikernek” nevezte a megelőző akciót. Benjamin ben Eliézer izraeli hadügyminiszter szerint a terroristák likvidálása „sok száz ember életét mentette meg”, miközben sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a támadásnak ártatlan, civil áldozatai is voltak. Jasszer Arafat tudatos gyilkosságsorozattal vádolta meg Izraelt, és ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy többnemzetiségű megfigyelők kiküldésével akadályozza meg „az erőszak kiterjedését a térségben”. A washingtoni külügyminisztérium nyilatkozatban ítélte el az izraeli támadást.
Pápai intés Arafatnak
Jasszer Arafat palesztin vezető a héten Rómába utazott, hogy előbb olasz politikai vezetőkkel, majd II. János Pál pápával találkozzon. Róma polgármestere, Walter Veltroni, aki januárban Gázában tett látogatása során már találkozott Arafattal, újfent hangsúlyozta vendége előtt: az „örök város” készséggel „ad teret a dialógusnak, területe olyan föld lesz, ahol a konfliktusok szálai kioldódhatnak. Tárgyalóasztalt nyújt izraeliek és palesztinok megegyezéséhez.” Mostani megbeszélésük során a palesztin elnök is kiemelte Olaszország jövőbeni fontosságát a közel-keleti válság rendezésében. Emlékeztetett, hogy a genovai G8-találkozó megbeszélésein helyet kapott az izraeli-palesztin feszültség orvoslásának szükségszerűsége, s hogy a nyolcak soros elnöksége Itáliára vár. „Bízom a jelenlegi miniszterelnök, Berlusconi barátom sokoldalúságában” - adott hangot reményének Arafat. Az olasz miniszterelnök Olaszország békéltető szerepét hangoztatta a csakugyan baráti hangú megbeszélés során, amelyen Arafat kérte vendéglátóit: mozdítsák elő, hogy végre nemzetközi megfigyelők érkezzenek a térségbe, amint azt a genovai értekezleten el is határozták.
„Rendkívül büszkék vagyunk a Szentatyával ápolt különleges kapcsolatunkra. A pápa mindig is szilárdan kitartott az igazság és a népek jogainak pártján” - nyilatkozott a palesztin elnök az egyházfő nyári rezidenciáján, Castelgandolfóban tartott csütörtöki találkozót megelőzően. Fogadtatása a külső szemlélő számára ennek ellenére kevésbé tűnt nyájasnak. II. János Pál pápa határozottan szót emelt a közel-keleti válságövezetben ural-kodó erőszak ellen, és a béketárgyalások mihamarabbi újrakezdésére sürgette arab vendégét. Kifejtette: csak a nemzetközi közösség által vezetett tárgyalások vezethetnek ki az erőszakból, s nyújthatják a remény ígéretét. Az egyházfő szavait Ciro Benedettini atya, a vatikáni nyomda aligazgatója intézte Arafathoz, hangsúlyozva a pápa együttérzését mindazon áldozatok miatt, akik az eddigi összecsapások során vesztették életüket. (Benke László)
