Hetek - V. évfolyam, 31. szám, 2001. augusztus 04

2001 a jelentőségteljes szobrok évének tűnik. Jobbról Trianonra emlékeznek, balról Kádár előz. Az elmúlt három év alatt sikerült felhozni a szoborállítási kedvet a rendszerváltást megelőző szintre, ami azt jelenti, évente ismét 250-300 műalkotással gazdagszik hazánk. A különbség talán annyi, hogy a művek manapság nem csak a baloldal érzelemvilágát fejezik ki - sőt. A statisztikai adatokból kiderül, hogy a szobrok között is István a király, dobogósak a millenniumi emlékművek, és a történelmi egyházak is becsülettel kiveszik a részüket a szoborállításból: Debrecenben mostantól áll a Magyar Fájdalom szobra, Kalocsát pedig érsekek szobrai díszítik.

István király szobra eredeti helyére kerül a Hősök terén. Háromszáz szoboravatás évente Fotó: Reuters

Nagykanizsán egy régóta esedékes szoborállításra készülnek augusztus 12-én: a trianoni békediktátum feletti fájdalomnak emléket állító, ma Nagy-Magyarország-emlékmű elnevezést viselő szobor leleplezését tervezik. Az alkotás 1934 óta várja az avatást. 1952-ben a korabeli nézetek szerint is irredentának tartott szobrot a földdel tették egyenlővé, azaz elásták. A harmincas évek lapjainak szóhasználatában azonban az „irredenta” jelző még dicséretként hangzik el: a Salzburgba szakadt magyar adományozó hazafiúi érzelmeit volt hivatott nyomatékosítani. A meghatottság ellenére a szobor felavatása 1934. október 7-től hétről hétre halasztódott, az utolsó szót a szerb kormány lapja mondta ki. „Magyarországon országos tüntetést szerveznek Jugoszlávia ellen!” - emelte fel szavát a Vreme nevű lap az irredenta felhang ellen 1934-ben. 1952-ig tehát avatás nélkül ácsorgott az Eötvös téren a Trianon-emlékmű, akkor aztán ledöntötték és elföldelték. Helyén 1964 óta a Tanácsköztársaságnak emléket állító, 1919 emléke című szobor áll - illetve állt június végéig. A Kerényi-alkotás nem szívesen mozdult el a helyéről, bár elmozdításához az erre illetékes Képző- és Iparművészeti Lektorátus is hozzájárulását adta. A nemrégiben előásott Trianon-szobor újbóli felállítását tízmillió forinttal támogatja a Nemeskürty-féle Millenniumi Kormányhivatal. Helyi értesülések szerint a sértődött MIÉP - akit „soha nem hívnak meg” - leleményesen nem hivatalos ünnepséget tart az avatás napján a városban az 56-os emlékműnél, ahonnan a résztvevők - állampolgári és nem párttagsági jogon - utóbb átvonulhatnak az avatás helyszínére. Vezetőjük az a Zakó László, aki kisgazda támogatással, de függetlenként került a parlamentbe Nagykanizsa egyik országgyűlési képviselőjeként, s aki a közeljövőben átül a MIÉP frakciójába. Hivatalos értesítést mindazonáltal a MIÉP az eseményről nem adott ki. Győri Béla, a párt szóvivője megerősítette, hogy őket nem hívták meg az avatásra, és nincs tudomása arról, hogy pártja ünnepséget szervezne augusztus 12-én Nagykanizsán. „Az augusztusi programunkban nem szerepel ilyesmi” - mondta a Heteknek Győri. Meghívók így is szép számban mentek ki országszerte a szoboravatásra, a szervezők mintegy tízezer résztvevőre számítanak, akiknek érkezését buszok segítik.

Trianoni emlékmű újrafelállítás előtt Nagykanizsán. Sok vihart kavart Fotó: Hazafi Zsolt

Nagykanizsa díszpolgára, a Gulágot is megjárt író, Rózsás János ásta elő újra a témát a Magyarok Világszövetségének 1999. februári fórumán, mondván, az MVSZ a szobor felállításával emelhetné a millenniumi év fényét. „A Nagy-Magyarország szobor felállításához a Millenniumi Kormányhivatal tízmillió forinttal járult hozzá, a város - bár a testületben csupán egyetlen szavazattal ment át a szobor-újraállítás terve - 3,5 millió forintot adott. Ehhez jött még néhány százezer forintnyi adomány” - számol be a helyreállítási és avatási ünnepség költségvetéséről az ötletgazda, Rózsás János. A szoboravatók, akiknek nem célja az, hogy a szobor avatása kapcsán szóhoz jussanak politikai és egyéb szélsőségek, nem küldtek hivatalos meghívót a MIÉP szervezetének. Míg jobbról Trianonra emlékeznek, balról Kádár előz - ez utóbbi természetesen csak akkor ér majd célba a tervezett helyszínen, a nyolcadik kerületi Köztársaság téren, ha az ötletet adó Munkáspártnak sikerül politikai egyetértést csiholnia. Egy tévés szavazóműsorban mindenesetre a betelefonálók közel 80 százaléka támogatta az „Öreg” szobrának felállítását. Vajnai Attila, a Munkáspárt alelnöke lapunknak adott nyilatkozatában hangsúlyozta: mindenekelőtt politikai engedélyeztetésre törekszenek. „Az is előrelépést jelentene, ha senki nem kívánná hivatalosan megakadályozni a szobor felállítását. Ez esetben el lehetne indítani a hivatalos engedélyeztetési procedúrát” - mondta a Heteknek. Hivatalos válasz ugyan még nem érkezett a Munkáspárt Orbán Viktor miniszterelnöknek, illetve Demszky Gábor főpolgármesternek írt leveleire, ám Orbán Viktor sietett kijelenteni: a főpolgármester illetékes a Budapest területén felállítandó szobrok ügyében. „Arra kérem a Munkáspártot, hogy tőlem ehhez támogatást ne kérjenek, pénzügyi hozzájárulást pedig végképp ne, mert ez nem olyan cél, amit személyesen támogathatónak ítélnék” - fogalmazott a miniszterelnök. A művészi szakvélemény kiadására hivatott Budapest Galéria részéről Szőlősi Ágnes lapunknak elmondta: ők akkor kerülnének a képbe (szoborba…) Kádár-ügyben, ha a főpolgármester és
a helyi önkormányzat megegyezne abban, hogy pályázatot írnak ki a szobor megalkotására. Vajnai Attila alelnök lapunknak mindenesetre elmondta: az alkotóművészeken szerinte nem fog múlni, már most is lennének jelentkezők.

1. Szent István egyértelmű listavezető: Szent István-mellszobor, egész alakos István-szobor, Szent István felajánlja országát Máriának, Szent István-díszkút, Szent István-dombormű, Mosonmagyaróvártól Kisújszállásig számtalan variációban.
2. Millenniumi emlékmű: valóban laza tematikát sejtet, a műfajt sem tüntetik fel a statisztikai adatok. Talán körbe kellene utazni az országot.
3. Ősmagyar motívumok, úgymint Magyar életfa, Sámánfa, Magyar Fájdalom, Emese álma, Isten kardja, Turul, Szent Korona-emlékmű, Táltos, Csodaszarvas, Géza, Árpád, Solt, Csanád stb. fejedelmek.
3. Nem tévedés, szemlátomást holtverseny alakult ki a magyar és az egyházi témák között. Érsekek, apátok, püspökök, pápák szobrait avatták, Árpád-házi szentek, Szent Margit, Szűzanya, Szentháromság, Boldogasszony, Szent Gellért, Szent Márton, Szent György. A felsorolás nem teljes.
4. Avattak azért 2000-ben helyi és magyar szempontból egyaránt jelentős személyiségeknek is szobrot: Pulitzernek Makón, Vörösmartynak Baracs-kán, Petőfinek Sárrétudvariban, Aranynak Kisújszálláson. Sok, kevés? Attól függ, honnan számoljuk. 1998-ban még ők voltak többen.
5. Futottak még kategóriában: Furulyázó pásztor, Kislány virággal, Vándor. A satöbbit alig merem hozzátenni.

Szocialista tempóban

A Képző- és Iparművészeti Lektorátus szakmai véleménye nem azonos az engedélyezéssel - szögezte le a Hetek kérdésére az intézmény igazgatónője, Keszthelyi Ferencné. Beszélgetésünkből azonban kiderült, hogy 1989 előtt ez a szerep is rájuk hárult, ez csak az önkormányzati törvények megszületésével változott nem határozat értékű szakmai véleményezésre. Míg 1990-98 között évi 100-150 köztéri szobrot állítottak, az elmúlt két-három év alatt a rendszerváltás előttire emlékeztető mértékben növekedett a szoboravatások száma. A legjelentősebb változást ebben természetesen a millenniumi év hozta.
- Mindig volt erre a célra egy központi támogatási keret, ami 15-20 évvel ezelőtt sokkal több volt, és évente nagyjából 250-300 szobrot avattak. Akkoriban azonban az ötéves tervek periódusaihoz kellett alkalmazkodni, és tematikailag is nagyon sok kötöttséget jelentett a „megrendelő” részéről, mivel ezekhez a beruházásokhoz ki kellett kérni a megyei pártbizottság egyetértését - avat be a múlt szobrainak történetébe a lektorátus igazgatónője.
- Ma ki vagy kik a megrendelők?
- Az önkormányzati törvény az engedélyezést a minisztériumok, illetve az önkormányzatok hatáskörébe helyezte, akik meghatározhatják a témát is. A települések önrendelkezésével előtérbe került a helyi identitás kifejeződésének igénye, sok esetben választanak olyan témát, amellyel azonosulni tudnak. A millenniummal kapcsolatos művek állítását különféle minisztériumok, illetve a Magyar Millennium Kormánybiztossága és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma kiemelten támogatja, a pályázatokat a Kormánybiztos Hivatalán keresztül lehet elnyerni. Az önkormányzatok is nagyobb költségkeretet biztosítottak erre a célra.
- Vannak új, esetleg meglepő trendek a megrendelt művekkel kapcsolatban?
- Talán megnövekedett az István királyról készült művek száma, de királyszobrok azért eddig is készültek. Sok a millenniumi emlékműnek elnevezett alkotás, de én nem tartom meglepőnek a mostani trendet, véleményem szerint a valós társadalmi ízlést, igényt tükrözi. A lektorátus egyébként az adott szobor esztétikai minőségéről, a környezetbe való illeszkedéséről ad ki szakvéleményt, független szakértők véleménye alapján. Bár nem kötelező érvényű, tapasztalataink szerint figyelembe veszik mind a megrendelők, mind az alkotók, évente talán egy vagy két esetben fordul csak elő, hogy a szakvélemény ellenére állítanak fel szobrot.