Vissza a tartalomjegyzékhez


225 éves függetlenség


Washington, Madison, Th. Roosevelt, Lincoln

1776. július 4-én kiáltották ki Amerika függetlenségét, és százhetvenöt évvel ezelőtt ezen a napon halt meg az Egyesült Államok második és harmadik elnöke, John Adams és Thomas Jefferson. Függetlenség - Jefferson - Adams: nincs olyan július negyedike, hogy ezek a szavak ne hangoznának el az Egyesült Államokban. Életútjuk sokszor keresztezte egymást, előbb harcostársak, majd elkeseredett politikai ellenfelek lettek. Mindketten ügyvédként kezdték, majd Adams a massachusettsi függetlenségi mozgalom vezetőjeként, Jefferson pedig Virginia állam képviselőjeként lett tagja a philadelphiai kontinentális kongresszusnak. Ez a testület fogadta el a Jefferson által szövegezett Függetlenségi Nyilatkozatot - amelyért a kongresszus előtt Adams harcolt a leghevesebben. George Washington, az első amerikai elnök Adamst választotta alelnökéül, aki két meglehetősen jellegtelen alelnöki ciklus után - a Föderalista Párt vezetőjeként - 1796-ban az elnökválasztáson három elektori szavazattal legyőzte Jeffersont. Mivel a második legtöbb szavazatot Jefferson kapta, őt nyilvánították alelnökké. Egészen a legutóbbi időkig Adams volt az egyetlen elnök, akinek fiából is elnök lett - azóta ezt csak az idén beiktatott George W. Bush tudta megismételni, aki elnök apja nyomdokaiba lépett. Adams volt az első elnök, aki Washingtonban dolgozott, igaz a Fehér Ház az ő hivatali ideje alatt csak félig volt kész. Az 1801-es választást drámai küzdelemben Jefferson nyerte: 1804-ben újraválasztották, de 1809-ben visszavonult. Elnöksége alatt szerezte meg az Egyesült Államok Louisianát Franciaországtól, gyakorlatilag megduplázva az ország területét. A vételár 11 250 akkori dollár - csillagászati összeg - volt. Jefferson megtiltotta a rabszolga-behozatalt, az ő újítása volt például a kézfogás az addig szokásos meghajlás helyett, és javasolta a dollár és váltópénze, a cent bevezetését. Az amerikai történelem első és egyetlen alelnöke volt, aki legyőzte a választáson saját elnökét, egyben ő az első özvegy elnök, és unokája személyében az ő hivatali idején született az első gyermek a Fehér Házban. Építészként az angol koloniál stílussal szemben a klasszicista-monumentális irányzat kezdeményezője volt, amely sokáig élt tovább az amerikai építészetben. 1769-től építette birtokát Monticellón, ahová később visszavonult, és meg is halt. Rendkívül művelt volt, hat nyelven beszélt, foglalkozott egyebek között régészettel, matematikával, növényeket nemesített, és ösztönzésére készült el az indián nyelvjárások első összegzése. Az amerikai demokrácia atyja - bár ellenezte a rabszolgaságot - alacsonyabb rendűnek tartotta a fekete fajt, óvott a fajkeveredéstől, és még végrendeletében is, amikor először határozta el magát a nemes gesztusra, rabszolgáinak csak töredékét szabadította fel. Mindez nem akadályozta meg abban, hogy monticellói birtokán fekete rabszolga szeretőt tartson, aki gyermeket is szült neki - a fekete Jeffersonok leszármazottai esetében nemrégiben genetikai vizsgálat igazolta a harmadik elnök ősapaságát. A két politikus útja utoljára 1826. július 4-én, a Függetlenségi Nyilatkozat kihirdetésének ötvenedik évfordulóján futott össze. Mindketten ugyanazon a napon haltak meg, Adams utolsó szavai a hagyomány szerint ezek voltak: „Jefferson túlél” - nem tudva arról, hogy nagy ellenfele, alelnöke és utóda az elnöki székben néhány órával korábban halt meg. (Origo)