„Magyarországnak és a többi érintett országnak nem egy délkelet-európai unióhoz kellene csatlakoznia, hanem az Európai Unióhoz. Mindazok a problémák, amelyeket így akarnak kezelni (például a kisebbségi kérdés), azok az EU-n belül oldhatók meg jól” - fejtette ki a Heteknek Szent-Iványi István, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának SZDSZ-es elnöke a napokban a közvélemény elé tárt új német tervekkel kapcsolatban, melyeket a magyar külpolitika értetlenül fogadott. A javaslat ugyanis Magyarországot a balkáni régióhoz, a megalakítandó délkelet-európai unióhoz sorolja, s nyilvánvaló célja, hogy a nacionalista konfliktusoktól sújtott térség ne jelentsen veszélyforrást és többletköltségeket az EU számára.
A konzervatív német ellenzék pártjai, a CDU és CSU nevével fémjelzett javaslat szerint egy délkelet-európai unió megalakítása visszaszoríthatná a nacionalizmust a balkáni térségben, akár a határok módosításával is. A tervezet szerint a koszovói albánoktól sem lehet megtagadni a függetlenséget, hiszen a szlovének és a horvátok már megkapták az önállóságot. A dokumentum értelmében az EU mintájára jönne létre a délkelet-európai unió, melynek a jugoszláv utódállamok mellett tagja lenne Magyarország, Albánia, Görögország, Bulgária és Románia. Lamers, a két párt frakciójának külügyi szóvivője úgy véli, hogy „konszenzus esetén” lehetséges volna a jelenlegi államhatárok módosítása.
„A határmódosítások részben a maradék Jugoszláviára vonatkoznak, a többi balkáni ország között vannak ugyan határviták, de ezek nemzetközileg elismert határok”- mondta lapunknak Csapody Miklós, az MDF külpolitikai szakértője, aki szerint „annyira bornírt az ötlet, hogy bár azt mondjuk, érdekes, de gyorsan felejtsük el”. Csapody a Heteknek elmondta: „A terv konstruktív ellenzéki javaslat lehetett volna abban az esetben, ha Magyarország jó néhány esztendeje nem az euroatlanti integráció útját választotta volna. Magyarországon nincs, aki megértené, miért kellene nekünk egy délkelet-európai vagy észak- balkáni szövetséghez tartoznunk. Ez teljes mértékben ellentmond minden magyar külpolitikai törekvésnek, az egész ország irányvételének. Majd hozzátette: - A német ellenzék vegye ki Magyarországot a tervből, és mondják azt, hogy a német ellenzék ötletadói plusz a balkáni országok alkossanak egy csoportot, de mi nem.”
A tervezetet a Külügyminisztérium is értetlenül fogadta. Horváth Gábor külügyi szóvivő a Hetek kérdésére elmondta, hogy a hivatalos európai politikában és a német kormány külpolitikájában semmifajta ilyen elképzelés nem jelentkezett. Magyarország NATO-tagként, európai uniós tagjelöltként és a térséggel szomszédos országként tevékeny szerepet vállal a délkelet-európai stabilitást és demokratikus fejlődést előmozdító politikai törekvésekben. A Külügyminisztérium szerint a délkelet-európai térség felzárkóztatása már megindult, a térségbeli országok együttműködnek a NATO-val, erősödnek a kapcsolatok az EU-val. „Pontosan ez az a fejlődési irány, amely a régió országait is bekapcsolja demokratikus értékeken és a stabilitáson alapuló újraegyesítésébe” - mondta a szóvivő.
Szent-Iványi rámutatott, hogy sajnos a javaslat hasonlít azokra a kísérletekre, amelyek az elmúlt tíz évben ütötték fel a fejüket. Az EU megpróbált nekünk valamiféle előszobát teremteni, hogy ne őket zaklassuk, hanem majd valami mást kitalálnak nekünk. A határok módosításának kérdése mindig több konfliktust okoz, mint amennyit megold.
„Mi azt akarjuk, hogy 2004-re, ahogyan azt Göteborgban elhatározták, a legfelkészültebb tagok lépjenek be az EU-ba, és utána a többiek is bekerüljenek. Nem akarunk semmiféle előszoba-intézményt” - mondta Szent-Iványi.