Vissza a tartalomjegyzékhez

Németh Szilárd
Beteljesült a bajor álom

Huszonöt év. Ennyi időt vártak a Bayern München szurkolói arra, hogy kedvenceik ismét meghódítsák Európa legrangosabb kupasorozatát, a Bajnokok Ligáját.


Stefan Effenberg, a Bayern csapatkapitánya a trófeával. Jobban bírták Fotó: Reuters

Az idei két kupadöntő két egymástól eltérő csatát hozott, a Liverpool-Alavés mérkőzésen rengeteg gólt láthattunk, míg a Bayern München - Valencia (1-1, tu.: 5-4) találkozón a taktika dominált.
A 2000/2001-es kupasorozat a spanyol csapatok fölényét hozta, a fináléba mégse a két legnevesebb hispán gárda (Barcelona, Real Madrid) egyike került be. Az Alavés és a Valencia is 5-4-re maradt alul ellenfelével szemben, az eredmény az előbbinél hosszabbításban, az utóbbinál a büntetőrúgásokkal alakult ki.
A BL-finálét két neves edző párbajaként is értelmezhetjük. A bajor csapat játékosai szerint Ottmar Hitzfeld a világ legjobb trénere, a hispánok szerint - értelemszerűen - Hector Raul Cuper. Előbbi szerencsésnek vallhatja magát, hiszen négy évvel ezelőtt a Borussia Dortmund edzőjeként a Juventus 3-1-es legyőzésével már elnyerte a legértékesebb trófeát, két csapattal BL-t nyerni pedig páratlan teljesítmény, amire idáig csak egy ember volt képes, a legendás Ernst Happel. Hitzfeld kollegája, Cuper szintén páratlan, egyben balszerencsés teljesítményt tudhat maga mögött: sorozatban harmadik nemzetközi kupadöntőjét veszíti el. A 99-es KEK-döntőben még a vesztes Mallorca csapatát dirigálta, tavaly és idén is a Valenciával veszítette el a BL-döntőt. Jövőre állítólag a Barcelona kispadján foglal majd helyet…
Habár a döntőt Milánóban, a gyönyörű szép San Siro Stadionban játszották, a Bayern München „otthon rekedt” szurkolói megtöltötték a müncheni Olimpiai-stadiont is, az óriáskivetítő előtt 35 ezren buzdították kedvenceiket. A büntetők után a rajongók a pályára rohantak, ahol önfeledt ünneplésbe kezdtek.
A finálé nagy vesztese Mauricio Pellegrino volt. Az argentín védőjátékos elhibázott, utolsó tizenegyesét Németországban a tévékészülékek előtt 16 és fél millióan látták. Érdekesség, hogy a legkevesebben az első játékrészt látták, majd egyre többen kapcsolódtak be a német RTL közvetítésébe.
A csütörtöki müncheni fogadtatáson a rajongók hatalmas karnevált rendeztek, ahol - stílszerűen - hatalmas korsó sörrel fogadták a győztes labdarúgókat. A repülőből kiszálló játékosokat 30 ezren köszöntötték, a mérkőzés utáni ünneplés reggel hatig tartott. A városházán Edmund Stoiber bajor miniszterelnök és Christian Ude főpolgármester köszöntötte a BL-győztes társulatot.
München egy éjszakára a feje tetejére állt: a főutcán leállították a forgalmat, a drukkerek mindenütt a We are the Champions című slágert énekelték, s a Queen együttes ismert számát a rádióadók is rendületlenül ismételték.
A bajorok boldogsága érthető: csapatuk a sorozatban harmadszorra megszerzett német bajnoki elsőség után a legrangosabb európai kupában is győzni tudott.


Nyilatkozatok a meccs után

Gerhard Schröder német kancellár: „A Bayern most már Európában is az élen áll. Ez a siker az egész német labdarúgás számára nagy lendületet és önbizalmat ad.” 
Giovane Elber, a Bayern brazil csatára: „Ki akarom élvezni a győzelem minden pillanatát. Ki tudja, mikor lesz legközelebb lehetőségünk ünnepelni.”
Franz Beckenbauer, a Bayern elnöke: „Megérdemelten győztünk, mert az idei Bajnokok Ligája sorozatban kétszer megvertük a Manchester Unitedet és a Real Madridot. Ma este százhúsz percen keresztül jobb teljesítményt nyújtottunk ellenfelünknél.”
Karl-Heinz Rummenigge, a Bayern alelnöke: „Igazi horrorfilm volt a finálé végjátéka, Hitchcock sem találhatott volna ki jobbat. Oliver Kahn fantasztikus védéseivel kétszer mentette meg a csapatot: ő a világ legjobb kapusa.”
Ottmar Hitzfeld, a Bayern trénere: „Az első másodperctől kezdve biztos voltam a győzelmünkben. Nem is alakulhatott másképp a mérkőzés. Nagyon sajnálom a Valenciát, hogy kétszer is kikapott a BL-döntőben.
Hector Cuper, a Valencia trénere: „Újabb esélyt szalasztottunk el. Nagyon fájdalmas pillanatokat élünk át, de el kell viselnünk a kudarcot.”
Jocelyn Angloma, a Valencia francia védője: „Nem volt szerencsénk, ilyen a futball. Mindent megtettünk a győzelemért, mint ahogy a Bayern is. A hátralévő bajnoki mérkőzéseinken ki kell harcolnunk az újabb BL-indulás jogát.”


Sok tizenegyes kevés játékkal

• 74 ezer néző előtt a holland Jol sípszavára vette kezdetét a találkozó. Az első percek rendkívüli izgalmakat hoztak. A harmadik percben a Bayern játékosa, Patrik Andresson kezezett a saját tizenhatosán belül, a büntetőt Mendieta értékesítette. Ezután a Valencia behúzódott, a Bayern pedig átvette a mérkőzés irányítását. A hetedik percben az első játékrészt indiszponáltan teljesítő Angloma buktatta Effenberget a büntetőterületen belül, Scholl rosszul helyezett lövését azonban Canizares hárította. A Bayern hiába játszott fölényben, kevés veszélyt jelentett a spanyol kapura. Magas színvonalat kevésbé, nagy iramot annál inkább hozott az első félidő, a játékosok rengeteget futottak. 
• A térfélcsere után a Valencia cseréinek köszönhetően még inkább megpróbált ráülni az eredményre. Sikertelenül. Az ötvenedik percben a tizenhatoson belül az olasz Carboni kézzel ütött a labdába, Effenberg tizenegyesből egyenlített. Ezután kissé leült a meccs, inkább a küzdelem dominált, kevés helyzettel.
• Következett a hosszabbítás, ahol - a változatosság kedvéért - a Bayern támadott többet, de képtelen volt újabb gólt lőni, bár a bíró újabb tizenegyest ítélhetett volna meg a javukra. A tizenegyespárbajban sokáig a Valencia vezetett, a Bayern azonban jobban bírta idegekkel és győzött.
• A Bayern győzelme igazságosnak tekinthető, hiszen többet támadott, többet birtokolta a labdát, jobb csapat benyomását keltette. A Valencia nagy hibát követett el azzal, hogy a vezetés tudatában védekező szellemben focizta végig a találkozót. (N.Sz.)