Zatkalik András
Vitorlabontás a Balatonon

Sorra tartják a Balaton-parti települések szezonnyitó programjaikat. Május 19-én Keszthely után Balatonfüreden is felkúszott a hajók árbocára a nemzeti trikolór, koszorú repült a tóba, felhúzták a vitorlákat. A városban - ahol megnyugodtak a kedélyek a tavalyi képviselő-testületi feloszlatás után, s újra a településfejlesztésre koncentrálódnak az erők - a vitorlabontó ünnepség régi hagyományokra tekint viszsza. Az első 1935-re datálódik, azóta - leszámítva három háborús évet - folyamatosan megtartották, s lassan a szezonnyitás szimbólumává is vált.

Elkezdődött az élményhajózás a magyar tengeren Fotó: MTI

Talán csak a vitorlázók hittek abban, hogy a május 18-ai szélvihar és hirtelen lehűlés után derűs napra virradnak a hagyományos balatonfüredi vitorlabontó ünnepségre. Nekik lett igazuk, így aztán megkönnyebbülten találkozhattak a víz, a szél és a vitorla szerelmesei a kikötő előtti rózsakertben. Hónig Péter, a Magyar Vitorlás Szövetség elnöke beszédében utalt az 1882-es esztendőre, amikor először nyitották meg a fürdőzők szezonját a tavon. Ezt követően arról szólt, hogy a hazai vizeken mintegy négyezer hajót tartanak nyilván. Gyarapszik az utánpótlás, ami a töretlen vonzalmat jelenti. Növekszik a kikötők száma és a kiszolgálás színvonala is. Az új hajók jelentős része már hazai műhelyekből kerül ki, s egyre több klasszikus vitorlást újítanak fel. Aki pedig ebbe az életmódba belekóstol, családjával együtt rabja lesz, s életformájává válik a vízi élet. 
Pálfy Sándor, Balatonfüred polgármestere hangsúlyozta: a kormány azzal a döntésével, hogy az önkormányzatok kezébe adta a balatoni kikötőket, felelősséget is rótt rájuk, aminek igyekeznek legjobb tudásuk szerint megfelelni. Ezután jó szelet, jó nyarat és jó szezont kívánt a vendégeknek és a sportolóknak. Budai Zoltán, a Gazdasági Minisztérium helyettes államtitkára idegenforgalmunk egyre javuló mutatóiról, a vitorlás turizmust, a kikötők fejlesztését kiemelten támogató Széchenyi-tervről beszélt. Rámutatott arra, hogy hazánkban ma közel 300 ezren dolgoznak a turizmusban, amely - megelőzve a mezőgazdaságot is - vezető ággá nőtte ki magát.
A beszédek elhangzása után a Balaton egyik legpatinásabb hajójáról, a Nemere II. 75-ös cirkálóról (a tervek szerint a Széchenyi család által épített Kishamis fedélzete lett volna a jeles esemény főszereplője, ám az előző napi vihar miatt nem tudott megérkezni a füredi kikötőbe) megkoszorúzták a tavat azoknak az emlékére, akik áldozataivá váltak a hullámoknak az elmúlt évtizedekben. Ezt követően a Himnusz hangjaira felhúzták a nemzeti lobogót, majd eldördült a jelképes startlövés. A vendégsereg ezután a Füred katamarán fedélzetéről nézhette végig az első versenyt, a Matáv-nagydíjat, mely száz hajó ötszáz sportolójával a Füred-Alsóörs - Tihany-Füred útvonalon küzdött meg az élénk szél gerjesztette hullámokkal. (Ezzel párhuzamosan folyt az olimpiai, illetve a serdülő és ifjúsági hajóosztályok versenye is.)
A katamaránon tartott sajtótájékoztatón Weöres László, a Magyar Vitorlás Szövetség főtitkára is megerősítette: minden esélyünk megvan arra, hogy jó szezonunk legyen, ugyanakkor továbbra is keresik a lehetőségét a szezon meghosszabbításának. Ilyen például a vitorlázás, hiszen ez a sport akkor is űzhető, amikor még nem, illetve amikor már nem lehet fürdeni. A hazai és külföldi vitorlázók pedig többféle szolgáltatást vesznek igénybe, többet is költenek az átlagturistánál. Az utóbbiak különös figyelmet érdemelnek, mert egy részük itt vett ingatlant, itt tartja hajóját télen-nyáron. 
Pálfy Sándor szerint kívánatos, hogy a Balatonon rendszeressé váljanak a különböző versenyek, hiszen a város a hozzá tartozó kistérséggel együtt maximálisan elkötelezett abban, hogy a vízi sportoknak Füred olyan otthona legyen, amely képes arra, hogy folyamatosan 3500-4000 embert tartson a városban. Ennek érdekében Füreden párhuzamosan több szálláshely- és kikötőbővítési program folyik.