Megdöbbentő tények láttak napvilágot az Élet és Irodalom című hetilap május 11-én kezdődött sorozatában Lovas István újságíróról. „A szavahihetőség és Lovas István” című írásokban közzétett dokumentumok szerint a jobboldali sajtó egyik vezető publicistájának tartott Lovast a 60-as években köztörvényes bűncselekményekért börtönbüntetésre ítélték, a 80-as évek végén pedig újabb bűncselekményekért az Egyesült Államokban marasztalta el és adott ki elfogatóparancsot ellene a bíróság.
Az alábbi cikkben az újságírás alapvető etikai normái szerint szerettük volna megszólaltatni magát az érintettet, Lovas Istvánt, valamint a publicisztikáinak, illetve jegyzeteinek teret adó Demokrata című lap és a Vasárnapi Újság című rádióműsor főszerkesztőit is. Mivel egyikük sem válaszolt írásban elküldött kérdéseinkre, ezek híján készült el az írás.
1962-ben „két rendbeli erőszakos nemi közösülés bűntettében mint bűnsegédet, egy rendbeli lopott kulcs használatával, tolvajszövetségben elkövetett lopás bűntettében, egy rendbeli tiltott határátlépés bűntettének kísérletében és egy rendbeli orgazdaság bűntetté-ben” bűnösnek mondta ki és letöltendő szabadságvesztésre ítélte Lovas Istvánt a Pesti Központi Kerületi Bíróság, valamint a Budapesti Fővárosi Bíróság - közli a sorozat első részében Kenedi János történész.
Lovas 1976-ban elhagyta Magyarországot. 1985-ben há-zasságot kötött, a házasságból két kislány született. A házasság 1988-ban felbomlott. Fencsik Gábor, az ÉS munkatársa felkutatta a válás nyomán Los Angelesben indított perek jegyzőkönyveit, melyekből többek között kiderül, hogy a feleség 1989. június 2-án keltezett beadványában eskü alatt kijelentette: Lovas „megfenyegetett, hogy megöl a gyermekemmel együtt (...) megvert és megerőszakolt a gyerekeim szeme láttára”.
A bíróság helyt adott a feleség keresetének, és további rendelkezésig megtiltotta Lovasnak, hogy a feleségével vagy a gyermekeivel „kapcsolatba lépjen, molesztálja őket, rájuk támadjon, megfenyegesse, megerőszakolja, ütlegelje, telefonhívással vagy más módon megzavarja a nyugalmukat”. A válóperben a feleségnek ítélték a gyermekeket, Lovast pedig gyermektartás fizetésére kötelezték. Lovas ennek nem tett eleget, ezért a kaliforniai bíróság elfogatóparancsot adott ki ellene.
Az ÉS cikkírója szerint Lovas István az elmarasztaló ítéletek elől tért vissza Magyarországra 1990-ben.
Kenedi János írása elején megindokolja, miért hozott nyilvánosságra több évtizeddel ezelőtti eseményeket: „Lovas közszereplő. Az amerikai adófizetők pénzéből fönntartott Szabad Európa Rádió szerkesztőjeként közfeladatot látott el a 80-as évek második felétől. De közszereplő volt az elmúlt évtized Magyarországán is. A Boross-kormány idején a teljes elnöki jogkörrel felruházott Magyar Rádió-alelnök, Csúcs László hivatalos tanácsadója volt, majd a Magyar Rádió Rt. kuratóriumi tagja a Horn-kormány alatt, az Orbán-korszakban pedig az MTV-hírigazgató Csermely Péter tanácsadója. Amellett, hogy a jövendő újságíróit szelektálja az MTV Újságíró Akadémiáján, írása kötelező „érveléstechnikai” tananyag a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. Lovas publicista, heti rendszeres cikkírója a közszolgálati rádió Vasárnapi Újság című műsorának, napi munkatársa a Magyar Nemzet című kormánylapnak.”
Lapunk írásos megkeresésére sem Lovas István, sem Lakatos Pál, a Vasárnapi Újság főszerkesztője, sem Bencsik András, a Demokrata főszerkesztője nem reagált. Seszták Ágnes, a Demokrata főszerkesztő-helyettese a lap legfrissebb számában mindössze egy mellékmondatban utal az ÉS cikkére, amely szerinte nem más, mint „Kenedi János turkálásai Lovas István magánéleti ügyeiben”.
Mivel mind a Demokrata, mind a Vasárnapi Újság nyíltan vállalja a MIÉP és eszmerendszerének propagálását, kíváncsiak voltunk a párt álláspontjára is. Győri Béla, a MIÉP szóvivője nem volt hajlandó állást foglalni: „Semmilyen formában nem vagyok hajlandó foglalkozni az üggyel. Sem pro, sem kontra. Ne tessék újabb kérdéseket feltenni, nekem más a dolgom, a MIÉP-nek is más a dolga, nem foglalkozunk az üggyel”- mondta Győri a Heteknek.
Kovács Zoltán, az Élet és Irodalom főszerkesztője lapunknak elmondta: azért döntött a cikk közlése mellett, mert Lovas nem egyszerű újságíró, hanem a jobboldali médiapolitika emblematikus figurája, korábbi közhivatali megbízatása folytán közszereplő, és a múlt rendszer üldöztetésére alapított mítosz veszi körül. „A sokat méltatott »puha«, szalonképes diktatúra politikai üldözöttje. A »gulyás-kommunizmus« etalonnak számító rabja” - határozza meg Lovas politikai státusát a Fekete Lexikon. A szerző, Kubinyi Ferenc külön hangsúlyozza, hogy 1964-ben „A Népköztársaság megdöntésére irányuló szervezkedés vádjával állították bíróság elé (...) és a jogvégzettség nélküli Guidi Béla tanácsvezető bíró 3 év és hat hónapi szabadságvesztésre ítélte.”
„A róla szóló publikációk legtöbbje fölemlíti ezt az üldöztetést - mondta Kovács -, de egy sem tesz említést köztörvényes ügyeiről, neki pedig már régen lehetősége lett volna ezeket föltárni. A föltárás helyett azonban összemosás folyik.” Kovács szerint múltbeli, elévült ügyek egy esetben hozhatók elő: ha az érintett maga hozza fel őket. Ilyenkor viszont indokoltnak látszik a mítosz és a valóság szétválasztása.