Az év hátralevő részében a gazdaság lassuló növekedésére, magas (10 százalék körüli) inflációra és a fogyasztás növekedési ütemének felgyorsulására kell számítani; mindez csökkenő megtakarítási hajlandóság és romló fizetési és külkereskedelmi mérleg mellett várható - áll a GKI Gazdaságkutató Intézet legújabb prognózisában. Ezzel egybecseng a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság által számított Beszerzési Menedzser Index (BMI) is, amely - a gyenge év eleji kezdés után - az elmúlt hónapban tovább esett.
A BMI-indexet 110 feldolgozóipari vállalat beszerzésért felelős vezetőjének saját cége teljesítményével kapcsolatos várakozásaiból számítják. Az 50 feletti érték konjunktúrát, az ez alatti érték gazdasági visszaesést tükröz. Az index értéke áprilisban 54,5 pont lett, 2,3 ponttal alacsonyabb az előző havi értéknél. Az index azt mutatja, hogy a vállalatvezetők lassabb ütemű gazdasági növekedésre, valamint mind az import, mind az export menynyiségének stagnálására számítanak.
Az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet felmérése szerint a magyarországi háztartások sem túl optimisták a jelenlegi helyzetüket és a kilátásaikat illetően: a megkérdezettek több mint fele véli úgy, hogy pénzügyi helyzete közepes, egynegyedük szerint rossz, további 5 százalék szerint nagyon rossz. Jónak ítéli helyzetét 13 százalék, nagyon jónak pedig mindössze egy százalék. A közepes anyagi helyzet azt jelenti, hogy a háztartások többsége egyáltalán nem tud megtakarítani, jelentős részük éppen csak megél a jövedelméből. Minimális megtakarításra kevesebb mint negyedüknek nyílik lehetősége, jelentős megtakarítás a háztartások mindössze két százalékára jellemző. A családok több mint egytizede már tartalékait éli fel, 5 százaléka pedig eladósodik. Regionálisan mind a BMI-, mind az Ecostat-felmérés alapján a dél-alföldi térség kilátásai a legrosszabbak, itt mérték a legalacsonyabb BMI regionális indexet, és itt a legmagasabb a folyamatosan romló helyzetű családok aránya is.
A GKI felmérése azonban nem borúlátó: úgy vélik a kutatók, hogy az EU romló gazdasági kilátásai ellenére a GDP éves szinten 5 százalék körül növekedhet. Az infláció csak kis mértékben csökken az idén, csupán a második félévben megy 10 százalék alá. A reálkeresetek mégis 4 százalék felett emelkedtek, és a nyugdíjak is ehhez közeli szinten nőhetnek az idén.