Széles lombozatú faként terjeszkedik Nagy Magyarország hófehér trikóra vasalva, alant felirat: „Készült a Trianoni békediktátum 80. évfordulójára.” Mellette a falon, a bejárat közvetlen közelében sujtásos menték, rakamazi turulmadár, aranyozott tarsolylemez, templomfreskószerű Jézus-portré láthatók. A háttérből halkan, de annál pattogósabb határozottsággal csendülnek fel náci utánérzésű katonai indulók, megteremtve ezzel az épp a fasizálódás útjára lépett harmincas évekbeli Magyarország hamisítatlan atmoszféráját, majd 20 négyzetméteren, a Ménesi úti Szkítia könyvesboltban.
Tovább folytatva bolti körsétánkat, csakhamar rábukkanhatunk a kifejezetten transzcendens vonulatot képviselő irodalomra is. Példának okáért Ernesto Míla: A nácizmus és ezoterizmus hiteles krónikája című kötetére, melynek előszava szerint „A nácizmus ezoterizmussal és okkultizmussal való kapcsolatáról magyar nyelven mindeddig két (siker)könyv jelent meg, «A végzet lándzsája» és a «Megtört kereszt»”. Ám ezekre sajnos „nem lehet támaszkodni”, mivel mindkét kötet „erősen szektariánus jellegű tévtanításokban és meghamisításokban bővelkedik”. Debreczeni László Hit és gyógyulás című könyve küldetésének érzi, hogy „áttekintést nyerhessünk a hitgyógyítás egész keresztmetszetéről és az állítólagos «csodák» magyarázatairól, az úgynevezett faith-healerek leleplezéséről”. Mindez közvetlenül Kiszely Károly: A szabadkőművesség címet viselő műve tőszomszédságában, de előfordulnak ugyanitt a jelenkorunk Kisgazdapárt körül zajló eseményeit taglaló botránykrónikák is. Az üzlet központi falán glédában állva sorakoznak a keményvonalas antiszemitizmus képviselői, a „zsidó irodalommal” foglalkozó polc tetejét még egy pár csizmával koronázta meg a „belsődesigner”, alatta rögtön Henry Ford: A nemzetközi zsidó című könyve, A világ legfőbb problémája alcímmel, mellette Francois Trocase: Ausztria-Magyarország lerombolása a zsidóság és a szabadkőművesség által névre hallgató tanulmánya. A sort Bosnyák István Magyarország elzsidósodása című kötete folytatja, amelynek létjogosultságáról a kiadót a „nemrég megjelent mű elismerő fogadtatása a nemzetközi olvasótábor részéről, valamint az idegen érdekek szolgálatában álló sajtónak a szerzőt becsmérlő, rágalmazó, saját szintjére való lerántásának kísérlete megerősítette abban a meggyőződésében, hogy a zsidókérdés változatlanul eleven és élő problémája a társadalomnak”. Röck Gyula A magyar múlt eltitkolt évezredei sorozat részeként merőben új alapokra helyezi a teológiát Zsidó volt-e Jézus? című könyvében. A fentiek mellett, alig pár sorral odébb puhakötésű Talmud ékeskedik a polcon, kissé távolabb pedig az 56-os történelmet boncolgató kötetek sokasága. Néha, hosszas pauzák után vevő is feltűnik az üzletben, jelen esetben egy filigrán, finom arcú szőke hölgy személyében, aki épp Magyarország megyéket is feltüntető térképe után érdeklődik, nem messze Nyuszi Gyuszitól és fiától, valamint a Paszuly Pista lakodalmát bemutató meséskönyvektől. Átellenben a Nagy-Magyarországot formázó kulcstartók és a rovásírástáblázatok pultja. Inadekvát, mégis üdítő színfoltként díszeleg az egyik polcsoron Jacki Baxter „Nagy kávéskönyve”. A kassza hátoldalánál lévő polcokon helyenként második világháborús német katonaindulókat tartalmazó kazetták sorakoznak, a jellegzetes gót betűs címfeliratokkal.
Mikor kilép az ember a boltból, végre megint a huszonegyedik századi Magyarországon találja magát.
(T. G.)