A KSH legfrissebb adatai szerint márciusban a vártnál magasabb volt az infláció: 10,5 százalékos növekedést „produkált” az előző év azonos időszakához képest. Ez magasabb, mint ahogyan azt az MNB szakemberei várták, illetve a piaci előrejelzések mutatták. Az áremelkedés az előző hónaphoz viszonyítva is jelentős volt, ugyanis 1 százalékkal növekedtek a fogyasztói árak. Ennek fő öszszetevői az élelmiszerek, a ruházkodási cikkek, illetve az üzemanyagok áremelkedésében keresendők. Lapunknak nyilatkozó kutató szerint azonban más okokra is viszszavezethető ez a növekedés, s az év további részében is 9-10 százalék között fog mozogni az infláció.
Tavaly a külső hatások, elsősorban az olajár megugrása a nemzetközi piacokon, illetve az euró dollárhoz viszonyított árfolyamának gyengélkedése emelte meg nagymértékben a magyarországi inflációt - nyilatkozta Járai Zsigmond jegybankelnök az MTI-nek. Szerinte idén a külső tényezők, így az olajár begyűrűző hatása lényegesen csökkennek, és ennek eredményeként az év második felében erőteljes dezinflációra (az árak csökkenésére) lehet számítani. Ezzel szemben Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Rt. tudományos főmunkatársa a Heteknek nyilatkozva kizárta az infláció lényeges csökkenését az év során, mivel az infláció mögött olyan okok, tényezők húzódnak meg, amelyek ezt nem teszik lehetővé - mondta. Ilyenek például a magas inflációs várakozások, vagy a bér- és nyugdíjemelések. Ezek a tényezők olyan hatásokat váltanak ki, amelyek miatt nem csak ebben az évben számíthatunk további áremelkedésre, hanem a következő évben vagy években is. Petschnig Mária Zita szerint a kormány most a választások előtt érthetően a gazdasági növekedésre teszi a hangsúlyt, illetve sokkal fontosabbnak tartja a bérek, nyugdíjak emelését, és ezzel tulajdonképpen az antiinflációs politika ellen cselekszik. Az infláció tartós csökkenése ellen szól az is, hogy - a múlt héten módosított - 8-9 százalékos inflációs prognózishoz nem igazítják hozzá a hatóságilag engedélyezett árakat, s így tulajdonképpen a jövőben egy elhalasztott áremelkedésre lehet számítani.
Petschnig Mária Zita szerint a 8-9 százalékra feltornázott inflációs prognózis is irreálisan alacsony, és ebben több pénzügyi kutató is megegyezik. A Pénzügykutató Rt. mindenképpen 9 százalék fölötti növekedésre számít az év hátralévő részében, illetve a következő években is. Szerinte kizárt, hogy ez az érték csökkeni fog - szögezte le a tudományos főmunkatárs -, mivel a kormány az antiinflációs politika logikáját cáfoló lépéseket tesz.