A film különös ihletettségét egyesek azzal magyarázzák, hogy miután felkérést kapott, Novák Emil operatőr elbandukolt egy jósdába, ahol azt a választ kapta: meg kell csinálnia a Sacra Coronát. Az otthonában is egy koronamásolatot őrző Koltay Gábor rendező pedig úgy vélekedik a mű fontosságáról: „amivel Szent István tiszteletét és kultuszát örök időkre megteremtette, egyben olyan jelképet hozott létre a Szent Korona formájában, amely szimbólum visszavonhatatlanul az államalapító királyhoz tartozik. A múltunk feldolgozása által olyan szilárdságot kaphatunk, amellyel lesz a magyarságnak tartása. Mert ma nem Moszkvától függünk, hanem Amerikától és Brüsszeltől, a gazdag európai népek közösségétől. Vagy a multinacionális cégektől. Nekik is az az érdekük, hogy mi csak piac legyünk, egy vissza nem beszélő …” - érvelt a rendező a Kis Újságnak adott interjújában.
Koltay élete egyébként kacskaringós, hiszen ma büszkén állítja, hogy katolikus családban született: „Ismert katolikus pap volt a nagybátyám, az édesanyám bátyja, Pantol Márton, az 1938-as Eucharisztikus Kongresszus egyik fő szervezője.” Közben, nem is olyan rég, 1985-ben és 1986-ban még a „forradalmi” március 15-i ünnepségeket szervezte a Múzeumkertben, amelyekről úgy vall, hogy „őszinte, mozgósító hangulatuk volt”.
„Koltay a nyolcvanas években a budapesti pártbizottság tagja volt, ami nem kis rang volt akkor” - mondta lapunknak Bernáth László dramaturg. Bernáth szerint Koltay a rendszerváltás után „elMDF-esedett”, és fő mentora Nemeskürty István lett, akivel azóta kart karba öltve dolgoztak. „Koltay arról is ismert, hogy az épp aktuális kormánynyal mindig jóban volt.” A Sacra Corona elkészítésére eredetileg a Horn-kormány idején kérték fel a rendezőt.
Azt, hogy Koltay nemcsak ilyen perspektívából látja a politikát, az is tanúsítja, ahogy a jelenlegi miniszterelnökről vall: „Fontosnak tartom, hogy kormányfőnk modern európai módon tudja képviselni hazánkat szerte a nagyvilágban. Tehetséges ember, idővel nagy formátumú politikussá nőheti ki magát.”
Ha már a formátum kérdésénél vagyunk, akkor érdemes megjegyezni, hogy a rendező a főszereplőnek választott Szarvas Attiláról azt mondta, hogy „a nagy tehetségű és rendkívüli fizikumú, miskolci származású színész személyében megtaláltuk a magyar Mel Gibsont”.
Egyes elképzelések szerint minden magyarországi megyében kialakulhatna a millenniumi ünnepkörhöz kapcsolható vetítési programsorozat, hogy kis településeken élők is láthassák a Sacra Coronát, így a filmet az előzetes kalkulációk szerint akár egymillióan is láthatják majd.
(Hazafi Zsolt)