Csereklyei Márta
Állatok apokalipszise

A Nagy-Britanniában egyre apokaliptikusabb méreteket öltő száj- és körömfájás járvány megfékezésére a brit kormány az elmúlt hét végén két új programot vezetett be. Ennek értelmében mintegy félmillió állatot mészárolnak le és temetnek el, illetve a továbbterjedés érdekében már a betegség gyanújának felmerülésekor is azonnal elpusztítják a jószágokat. A hadsereg katonái tömegsírokat ásnak az állati tetemek számára, és a fertőzés három kilométeres körzetében mindent lezárnak. Az immáron öt hete pusztító kór következtében az Egyesült Királyságban az élet leginkább háborús ostromállapotokra kezd emlékeztetni. 

Hollandiába is átterjedt a járvány. Az Európai Uniót nem védik a belső határok Fotó: Reuters

Brian Dedden egy kis skóciai farmon él családjával. Dedden úr azonban nem az állatgazdálkodásból él: hírközlési berendezésekkel kereskedik, felesége, Jill pedig tanárnő. A család egy hete nem hagyhatja el a házat. A gyerekek nem mehetnek iskolába, Brian pedig még az orvost sem kereshette fel, amikor a minap kisebb fertőzést kapott. „Semmi és senki nem jöhet se be, se ki. Még leveleket sem küldhetünk. Amikor fertőzést kaptam, magamnak kellett felállítanom a diagnózist - az orvos ez alapján írta fel a gyógyszert, amit aztán bedobtak a kerítésünkön. Rendkívül bizarr helyzetben vagyunk, olyan, mintha egy lepratelepen lennénk” - összegzi élményeit Brian. A család megpróbáltatásainak az az oka, hogy otthonuk nem egészen három kilométerre fekszik egy Stype nevű falucskától, ahol a helyi gazdaság állatai között pár hete száj- és körömfájást regisztráltak. 
A három kilométeres „záró-zóna” kijelöléséről a kormány döntésének értelmében a katonaság gondoskodik. Deddenék mindössze egy-két órás haladékot kaptak, hogy hazahozzák gyermekeiket az iskolából. A veszélyeztetett területek köré vont figyelmeztető szalagon ugyanis senki sem léphet át. 
Az iskolákban minden diáknak és tanárnak az épületbe történő belépéskor cipőfertőtlenítésen kell átesnie. A vírus számára ugyanis kiváló közlekedési eszköz lehet minden cipőtalp, kabát, vagy akár egy kutya bundája is. Az elmúlt hetek során emiatt az Egyesült Királyságban számos sportmérkőzést, vadászatot, ló- és horgászversenyt, valamint a Szent Patrik napi mulatságokat is törölték. Ez azonban aligha segít a helyzeten: a szél szárnyán a vírus ugyanis akár száz kilométert is képes megtenni.

Vegyvédelmi századok

Skócia költőket is megihlető zöld legelőin idén tavasszal gyászosan megfogyatkoztak a fehér gyapjúpamacsok: helyettük a tavaszi földbe vájt hosszú gödrök éktelenkednek a tájon. Az árkokból görcsösen az égnek meredő birkalábak kuszasága látszik, s már távolról hallani a beteg állatok fájdalmas bégetését. A szerencsétlen jószágok teljes megsemmisítése a hadsereg feladata. A katonák vegyi és biológiai fegyverviseléskor használatos ruházatban és vegyi anyagok alkalmazásával végzik el a százötven méter hosszú, tizenöt méter széles és négy méter mély árkok kiásását, melyek összesen mintegy félmillió állati tetem „befogadására” alkalmasak. Nagy-Britanniában jelenleg 580-590 ezer körül mozog a halálra ítélt juhok, szarvasmarhák és sertések száma, amelyek közül a legtöbbet csupán elővigyázatosságból pusztítják el. Ezek az állatok általában a fertőzött farmok közelében elhelyezkedő gazdaságokból kerülnek ki - hosszú teherautó-konvojokban szállítják őket a mészárlás helyszínére, ahol már várnak rájuk a kiásott és előkészített tömegsírok, melyek helyszínéül a kormány Cumbria egyik használaton kívüli repülőterét jelölte ki. A mészárszékül szolgáló repülőtér területét mésszel szórják fel, hogy a talaj eléggé savassá váljon a kórokozók elpusztításához.
A betegség terjedésének megállítása érdekében a leginkább veszélyeztetett vidékeken - a híres Tóvidék környékén, Cumbriában, Dumfriesben és Galloway-ben - a hét elejéig mintegy 200 ezer egészséges birkát pusztítottak el. „A kormányprogram első szakaszában körülbelül ötszázezer birkát szállítunk el a farmokról arra a helyre, ahol lemészárolják őket. Megpróbáljuk a lehető legemberségesebb módon végrehajtani ezt a feladatot, ami mára meglehetősen apokaliptikus méreteket öltött”- nyilatkozta a program végrehajtásáért felelős Alex Birtwistle dandártábornok. 
A program elindítását a múlt hét végén jelentette be az angol mezőgazdasági miniszter, Nick Brown és az ország vezető állatorvosa, Jim Scudamore. Tony Blair miniszterelnök személyes kérésére az állatokkal akár 24 óra leforgásán belül is végezni lehet. A járvány ennek ellenére máris jóval túllépte az ország határait: a hét közepén Írországból is jelentettek megbetegedéseket, az Egyesült Királyságban pedig időközben mintegy ötszáz megbetegedést regisztráltak. Szakértők szerint azonban ez csupán a kezdet: a járvány valószínűleg május elején éri el a tetőfokát, és várhatóan egészen augusztusig elhúzódik majd. Tony Blair miniszterelnök tanácsadói egyáltalán nem optimisták. - „Jelenleg nem vagyunk képesek uralni a helyzetet” ismerte be Mark Woolhouse, az Edinburghi Egyetem professzora, aki közreműködött a minisztériumi jelentés elkészítésében. „A legrosszabb előrejelzések szerint ez azt jelenti, hogy Nagy-Britannia állatállományának akár a felét is elveszíthetjük” - fűzte hozzá David King, az üggyel foglalkozó kormánybiztos. 
Nagy-Britanniában jelenleg körülbelül 40 millió juhot és 10 millió szarvasmarhát tartanak, ehhez hozzáadódik még a sertések és a kecskék száma is. Amennyiben nem sikerül időben megállítani a járvány terjedését, az egész állatállomány veszélybe kerülhet. Annak a veszélye is fennáll, hogy a fertőzés miatt - illetve, ha nem sikerül hatékonyan megállítani - Nagy-Britannia exportját egyáltalán nem lehet majd visszaállítani a megszokott mértékűre. 

Visszatérő kór

A száj- és körömfájásban szenvedő állatok zöme felépül ugyan, ám a fiatalabb, illetve az idősebb egyedeknek mintegy öt százaléka elpusztul. A fájdalmon kívül a fertőzött állatok étvágya drasztikus mértékben csökken: súlyt veszítenek, a tehenek kevesebb tejet adnak, számos esetben megbénulnak vagy súlyos fertőzéseket kaphatnak. A járvány lefolyása általában pár hetet vesz igénybe. Az állatokat be lehet ugyan oltani száj- és körömfájás ellen, a védőoltással azonban az a baj, hogy nem irtja ki véglegesen a kórokozókat. Az állatok szenvedését látva a farmerek zöme önként is az elpusztítás mellett dönt. Ha viszont egy gazdaságban már túl sok állatot kell elpusztítani, a farm működése értelemszerűen veszteségessé válik. 
Jóllehet az állatok lemészárlása meglehetősen sok vitát kavart, Nagy-Britanniában, ennek köszönhetően mégis mintegy húsz éven keresztül sikerült elkerülni a járványt. 1967-ben 400 ezer állatot kellett elpusztítani a betegség miatt, aminek a megfékezése akkor hat hónapba került. 1981-ben Wight szigetén ütötte fel újra a fejét a kór. 1999-ben a száj- és körömfájás újult erővel tört ki: ezúttal a világ hatvan országára terjedt ki, s nem kímélte Dél-Amerikát, Dél-Afrikát és Ázsiát sem. Szakemberek szerint a kór terjedéséhez nagymértékben hozzájárul a szabadkereskedelem terjedése, melynek segítségével a kórokozók, illetve a fertőzött hús pár óra alatt beutazhatják a Földet. Ez természetesen azt is jelenti, hogy a járvány potenciális elterjedésének területe óriási mértékben kiszélesedik. Ahol egyszer megjelenik, ott hihetetlen gyorsasággal kezd terjedni. Jóllehet a betegséget emberek is megkaphatják, ez azonban nem túl gyakori - ha mégis előfordul, akkor a beteg állatokkal közvetlenül érintkezők vannak leginkább veszélyeztetve. A hatvanas évek járványa során megtörtént, hogy emberek is megkapták a fertőzést: a leginkább kiszolgáltatott korosztály a tíz év alattiak voltak. Ember esetében a tünetek leginkább az influenzához hasonlítanak, ám a beteg a szájában is fájdalmat érez. Szakértők véleménye szerint a fertőzött húsból készült ételek fogyasztásával nem kapható meg a kór, mivel az étel elkészítése során a hő megöli a kórokozókat. Az így elfogyasztott húsmennyiség egyébként is túl alacsony ahhoz, hogy az általa a szervezetbe került kórokozókkal az immunrendszer ne tudna megbirkózni. 
Ennek ellentmond a szakemberek azon véleménye, mely szerint a kór terjedését nagymértékben elősegítette a sertések táplálásához használt ételmaradékokból álló keverék. A jelenlegi szabályozás értelmében az összegyűjtött ételmaradékot felhasználás előtt legalább 100 fokra kell felhevíteni. Itt azonban felmerül a kérdés, hogy a hőkezelés vajon csak az állatok esetében marad-e hatás nélküli - mint ahogy a mostani járvány is tanúsítja. A szakértők szerint a jelenlegi járványt legvalószínűbb, hogy éppen az okozta, hogy külföldről érkezett fertőzött hús került az állatok ételébe. Európa több országában egyébként - így például Luxemburgban és Portugáliában - hivatalosan is tiltják az állatok etetésére iskolákból, éttermekből, szállodákból öszszegyűjtött ételmaradék használatát. 

Infláció fenyeget

A száj- és körömfájás-járvány hatásait elsősorban a mezőgazdaság, de a turizmus és más ipar-, illetve szolgáltatási ágak is megsínylik. A húsexport újbóli megindításának feltétele, hogy az adott országban legalább hat hónapig ne forduljon elő hasonló megbetegedés. Az Európai Unió Nagy-Britannián kívül máris betiltotta a húsexportot Hollandiából és Írországból is. Az Egyesült Államok pedig március 13-a óta minden EU-tagállamból tiltja a húskészítmények importját, hogy ezáltal védje saját, 45 milliárd dolláros állatállományát. A tilalom egészen addig életben marad, amíg nem sikerül megfékezni a járványt, ami a brit kormánynak már eddig is mintegy 75 milliárd forintnak megfelelő fontjába került. Elemzők szerint ez az összeg azonban év végéig akár több mint háromszorosára is emelkedhet. A húsárak várhatóan 10-20 százalékkal emelkednek majd. 
A kormány minden lemészárolt állatért a piaci érték 90 százaléka erejéig kártalanítja a gazdákat, akik a járvány lezajlását követő hatodik hétig nem pótolhatják állatállományukat. Ha a farmerek tudnak is ősszel újabb juhokat, és teheneket vásárolni, 2002 nyaráig kell majd várniuk, amíg újra képesek lesznek eladásra tenyészteni. Ez 18 havi jövedelemkiesést jelent, amit nagyon kevesek engedhetnek meg maguknak - különös tekintettel arra, hogy sokuknak még a kilencvenes évek kergemarhakórjából származó károkat sem sikerült kiheverniük. Az emberek egyre több helyen azt beszélik, hogy az állattenyésztésnek befellegzett Nagy-Britanniában. 
A leginkább sújtott területeken egyes üzleti tevékenységek - mint például az éttermeké, fogadóké - akár 80 százalékkal csökkentek. Rob Heywood a Tóvidéken működtet egy kis fogadót. A lélegzetelállítóan gyönyörű vidéket évente mintegy 14 millió turista keresi fel, Heywoodnak azonban az idei szezonra még egyetlen szobafoglalása sincs. „Mindegy, hogy farmer, szállodatulajdonos, bárpultos vagy pincér az ember - a száj- és körömfájás mindenkinek az életére hatással van” - véli. 
Nagy-Britanniában egymás után zárják be a nemzeti kulturális örökség alapítvány által felügyelt helyszíneket, kerteket, parkokat, állatkerteket. A turistaösvényektől és a kanálisoktól „Tilos a belépés” feliratú táblák tartják távol a kirándulókat. A járvány miatt a Tóvidék naponta mintegy 58 milliárd forintnyi bevételtől esik el. Minden héten körülbelül 350 szálláshely kerül veszélybe, a járvány következményei ugyanis végiggyűrűznek az egész gazdaságon: látogatók hiányában a szállodák csökkentik megrendeléseiket, ami érinti a beszállítókat, a villanyszerelőket, a vízvezeték-szerelőket, illetve még sok más foglalkozást is. A taxisok órákon keresztül unatkoznak az utasra hiába váró autókban. A farmokon sorra bocsátják el a kisegítő munkásokat. A golf- és sportpályák a szezon közeledtével nem hogy nyári személyzetet nem vesznek fel, hanem azon kell gondolkodniuk, hogyan építsék le téli, állandó személyzetük létszámát. 

Választási struccpolitika

A helyzet kialakulásáért sokan - köztük például az ír környezetvédelmi miniszter, Hugh Byrne is - Tony Blair kormányát vádolja, mert szerintük az lassan reagált a járványra. „Az angol mezőgazdasági miniszter azt gondolta, hogy ha behunyja a szemét, és keresztbe teszi az ujjait, akkor ez az egész rémálom eltűnik”, írta Byrne egy angol újságban. Tony Blair mindenesetre nincs könnyű helyzetben. Kormányának egyrészről meg kell oldania a napról napra súlyosodó válságot, másrészről pedig készülnie kellene a május 3-án tartandó választásokra. A választások elhalasztása a kormány tehetetlenségét sejtethetné, a megtartása pedig rendkívül szerencsétlen körülmények között zajlana le - ki szavazna ugyanis egy miniszterelnökre, aki kampánya során szélesen mosolyog a tévékészülékek képernyőjén, miközben az állatok elégetésével annyi ember megélhetésének reménye is füstbe megy - ahogy nemrégiben fogalmazott az egyik gazda: „Naponta állatokkal dolgoztam. És most hirtelen semmim sem maradt. Semmi az égvilágon.”