Munkatársunktól
A bárányok most is hallgatnak

Egyelőre senki sem látja még, hogyan és mikor ér véget az Európai Unió területén a haszonállatok között kirobbant járványhullám, s azt sem, milyen kárt okoz az emberi életben és az érintett országok gazdaságában. Csak annyi bizonyos, hogy terjed a kór. A szivacsos agysorvadást okozó BSE-vírus rémképe nem az eltűnése, hanem a száj- és körömfájás vészes terjedése miatt szorult ki a média címlapjairól. A járvány nem csak Európában, hanem Ázsiában, néhány arab, afrikai és latin-amerikai országban is felütötte a fejét, sőt Magyarországon is megjelent - egyelőre persze a gazdasági következmények révén. 

Egy holland pásztor nyájával. Nehéz menet vár rájuk Fotó: Reuters

A száj- és körömfájás okozta anyagi veszteségek az Európai Unióban elérhetik az ötvenmilliárd dollárt is, amelyből Nagy-Britannia kilencmilliárd dollárral részesedik. Nagy-Britannia és Hollandia már megkapta a hivatalos engedélyt az állatok oltására, Franciaország és Írország attól tart, hogy hamarosan szintén felhatalmazást kap, és ez súlyos büntetésnek számít. A nemzetközi egyezmények szerint annak az országnak, amelyik a megbetegedésnek kitett állatokat teljes körűen vakcinázza, számolnia kell azzal, hogy az utolsó oltás beadásától számított egy-két évig kizárják a húsexportból.
Magyarországon még nem fordult elő megbetegedés. A hazai hatóságok a gócszerű védekezésre készültek fel. Ha a kór megérkezne, a megbetegedett állatokat és a közvetlen környezetükben lévőket kiirtják (az állam kártalanítja a tulajdonosokat). 
Bár a kór messze jár Magyarországtól, a termelőket mégis eddig mintegy kétmilliárd forint kár érte a külkereskedelmi korlátozások következtében. Olaszországban ugyanis négy hete tilalom van az élőállatok behozatalára, ami rendkívüli károkat okozott a magyar juhászoknak. Magyarországról évente nyolc-kilencmilliárd forint értékű bárányt exportálnak, és mindeddig 90 százalékuk Olaszországban talált vevőre. A kivitelre tenyésztett 350 ezer bárányból közel 100 ezret feldolgozva sikerült kiszállítani, a többi bárány továbbtartására állami támogatást kérnek az állattartók.
A hét elején Oroszország is huszonegy napos importtilalmat vezetett be az Európai Unióból és Kelet-Európából származó húsra és húskészítményekre. A földművelésügyi minisztérium illetékesei szerint szakmai indokkal nem támasztható alá az orosz importstop. Szerintük a döntés mögött kereskedelempolitikai indokok húzódnak meg, hiszen éppen Oroszországban és a vele szomszédos államokban észlelnek időről időre száj- és körömfájásos megbetegedéseket.