Ignácz Valéria
Cselédtörvény vagy jogharmonizáció

A szakszervezetek által csak „cselédtörvényként” vagy „rabszolgatörvényként” emlegetett módosítás ellen több mint 15 ezren tüntettek az elmúlt hétvégén a Hősök terén. De hiába. A Munka Törvénykönyve tárgyalásakor a szakszervezetek által indítványozott 180 módosító javaslatból egyetlen egyet sem szavazott meg a parlament. 

Tizenötezren a Hősök terén. Kevesek voltak Fotó: MTI

„Ez nem más, mint a kormány és a multinacionális tőke összekacsintásának törvénye, mert nem a dolgozó ember érdekét védi, hanem egyértelműen a multinacionális tőkének jelent előnyt - nyilatkozta lapunknak Sándor László, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke. - A módosított Munka Törvénykönyve néhány ponton lerontja a korábbi munkavállalói pozíciókat” - fűzte hozzá.
A parlament keddi ülésén Glattfelder Béla, a Gazdasági Minisztérium politikai államtitkára ugyanakkor úgy fogalmazott, hogy a törvény módosítása mérföldkőnek számít a magyar munkajogi szabályozás történetében. Elfogadása biztosítja, hogy Magyarország teljesítse európai uniós jogharmonizációs kötelezettségeit. Az államtitkár szavai szerint, a módosítás növeli az esélyegyenlőséget a fiatal munkavállalókra, a nőkre és a kisgyermekes dolgozókra nézve, sőt az új szabályok bevezetése erősíti a munkavállalói biztonságot és a családok védelmét is. Kitért arra, hogy jelenleg a munkáltatóhoz kirendelheti a munkavállalót, ám a kormányjavaslat ezen a lehetőségen szűkít, és a kirendelést a jövőben csak az azonos tulajdonosi körhöz tartozó munkáltatók között engedi meg. Tájékoztatása szerint a heti munkavégzés a jelenlegi 72 órával szemben nem lehetne több, mint 48 óra.
Glattfelder Béla szerint az ellenzék mindvégig arra törekedett, hogy a közvéleményt a javaslat ellen hangolja, és meghiúsítsa a megállapodást, pedig a szociális partnerek között tavaly nyár óta nincsen nézeteltérés. „Elhallgatták, letagadták a munkavállalók, a családok érdekeinek védelmét erősítő elemeket” - tette hozzá parlamenti felszólalásában. 
Sándor László másként emlékszik.” Nagyon érdekes - mondta a Heteknek -, hogy a kormány rendre arra hivatkozik, milyen fantasztikusan egyeztette az érdekeket a törvény előkészülete során. Az igazság ugyanakkor az, hogy tavaly augusztus óta a Munkaügyi Tanácsnak egyáltalán nem is volt plenáris ülése, tehát nem is volt olyan fórum, ahol tárgyalta volna a törvény módosítását. Tehát hasonló eljárásnak voltunk tanúi most is, mint a minimálbér eldöntése esetében”. 
Az MSZOSZ elnöke kifejtette: „Mindenekelőtt a pihenőidő, a vasárnapi munkavégzés, valamint a készenléti munkakörökre és az idénymunkára vagy a megszakítás nélküli munkavégzésre történő besorolás szabályai azok, amelyek nagyon sérelmesek. Tudniillik, ha ezek ilyen fellazított formában érvényesülnek a magyar törvényben, akkor az azt jelenti, hogy a munkáltató nem abban érdekelt, hogy kollektív szerződést kössön, mert e nélkül is szabad, és szinte korlátlan jogokhoz jut. Ez az igazi probléma, amivel nekünk vitáink vannak. És ebből vezethető le tulajdonképpen minden” - mondta a szakszervezeti elnök.