Hetek - V. évfolyam, 13. szám, 2001. március 31

A legfrissebb közvéleménykutatási adatok szerint tovább csökkent a két legnagyobb párt közötti távolság, és akár az is előfordulhat, hogy 2002-ben csak a Fidesz és az MSZP jut be a parlamentbe. A kis pártok közül jelenleg csak az SZDSZ áll a bejutási szint felett, 6-7 százalékos támogatottságával azonban még mindig nem jött ki a „veszélyes zónából”. A Fidesz „mérsékelt optimizmussal” fogadta a márciusi eredményeket, az MSZP kiadta a programalkotásra és miniszterelnök-állításra vonatkozó „gyorsítás” parancsot.

Répássy Róbert, a Fidesz-MPP országos választmányának alelnöke úgy véli, hogy a kormányzásban megkopott Fidesz mostanára visszaszerezte választóit: „Úgy tűnik, a két és fél éves munka eredményei kezdenek beérni és a társadalomnak az a része, aki úgy gondolja, hogy neki jó a Fidesz-kormány, egyre nyíltabban vállalja, hogy a folytatás mellett tennék le a voksukat.” Az MSZP-hez történt felzárkózás másik fő okát az ellenzék belső vitáiban látja: „Az MSZP saját magával van elfoglalva, energiája kisebb részét fordítja arra, hogy egy alternatív programot nyújtson a választásokra, nagyobb részét a belső platformok közötti viták kötik le” - mondta Répássy a Heteknek. A politikus úgy véli, hogy fontos dolog egy párt miniszterelnök-jelöltjének megnevezése, de az MSZP-nél ez nagyon hosszan elhúzódik. „Úgy tűnik, az MSZP a választások óta nem nyugodott meg, folyamatosan megkérdőjelezik, hogy Kovács László-e az első ember.”
A szövetséges pártok bukdácsolásával kapcsolatban Répássy kijelentette: minden ellenkező híreszteléssel szemben abban érdekeltek, hogy az MDF és a kisgazdapárt is elérje az ötszázalékos küszöböt, máskülönben a rájuk leadott szavazatok elvesznének. „Ha a Fidesz támogatottsága a jelenlegi szinten marad, akkor igenis szükségünk lenne azokra a kisebb jobboldali pártokra” - mondta Répássy.
A kisgazdapárt szavazóiról úgy véli, hogy azok nem mentek más pártokhoz, hanem a bizonytalanok táborát erősítik.
„Szerintem a kisgazdapártnak van egy olyan törzsszavazói rétege, amely más pártok által gyakorlatilag megszólíthatatlan. Ők valahogy beleszülettek abba, hogy kisgazdák.”
Répássy szerint a MIÉP parlamentbe kerülése azon múlik, milyen magas lesz a részvételi arány. „Kövér László elnök úr mondta - és én osztom az ő véleményét -, hogy 98-ban annak köszönhette a MIÉP a parlamentbe jutását, hogy alacsony volt a részvételi arány. Magas részvételi arány mellett elképzelhető, hogy a MIÉP be se jut a parlamentbe” - jelentette ki a Fidesz frakcióvezető-helyettese.
A jelenlegi ciklus legnagyobb vesztese a kisgazdapárt, támogatottsága 2-3 százalékon áll. Csúcs László reformkisgazda szerint a párt szavazóbázisa nem valamely más párt mellett tette le a voksát, hanem kivár. „Amíg ilyen állapotban van a párt, arra lehet számítani, hogy szavazóbázisa félreáll. Hiú remény és ábránd a Fidesz részéről arra gondolni, hogy az ő táborukat fogják gyarapítani. Azt sem hiszem, hogy a MIÉP fog gazdagodni belőle, a bal- és liberális oldalról nem is beszélve” - fejtette ki lapunknak Csúcs. A politikus úgy véli, két út áll a kisgazdapárt előtt: amennyiben záros határidőn belül sikerül befejezni a belháborút, szavazóik visszatérnek. „Ha a személyi változás megtörténik (értsd: sikerül eltávolítani Torgyánt), akkor még van esély arra, hogy a párt hozza a formáját, és akár tíz százalék körüli eredményt is elérhet. A „B” változat szerint viszont nem sikerül a jelenlegi elnök leváltása, minek következtében „a párt soha az életben parlamenti párt nem lesz” - fejtette ki a borúlátó verzió következményeit Csúcs.
Bánk Attila korábbi frakcióvezető, platformos kisgazda tömören csak „szomorúnak” értékelte a közvélemény-kutatási eredményeket. Arra a kérdésre, hogy hová tűnt a szavazóbázis, kijelentette: „Nem tudom, hogy hova ment, de a Polgári Platform most azon dolgozik, hogy visszajöjjön.”
Szentgyörgyvölgyi Péter frissen kinevezett frakcióvezető, a Torgyán-hűek közé számlált képviselő viszont az új vezetőhöz méltó egészséges optimizmussal szemléli az adatokat és az eseményeket: „A közvélemény-kutatók mindig az én nagy tiszteletemet hordozták magukon, de sohasem ők döntötték el a választásokat; hanem a választók. Örömmel mondhatom, hogy Nagyecseden, ahol 61 százalékban vettek részt a választópolgárok a választásokban, kisgazda jelölt lett a polgármester. Ha most a számmisztika bűvöletébe esünk, és azt vesszük, hogy vasárnap két választás volt Magyarországon, abból egy eredménytelen, a másikat pedig kisgazda nyerte, akkor vonják le ebből a következtetéseket. Ha nagyon megerőltetem magam, akkor azt mondhatnám, hogy ez ötven százalék” - mondta a politikus a Heteknek, és ehhez csak annyit tehetünk hozzá, hogy gondolatmenete - saját logikája szerint - hibátlan.
Az MDF szintén a bennmaradásért játszik, s bár sikerült elmozdulnia a néhány hónappal ezelőtti egy-két százalékos mélypontról, jelenlegi négy százalékukkal még mindig csak a parlamenti küszöbig jutnának. Herényi Károly szóvivő mindenesetre bizakodik: „A Fidesz és a szocialisták közötti különbség lassan eltűnik. A kisebb pártok támogatottsága nő, legalábbis az MDF-é biztosan. Önállóan készülünk a választásokra. A választásokig még több mint egy esztendő van hátra, majd meglátjuk, hogy mi lesz. Egyelőre önállóan készülünk” - mondta a Heteknek.
Csapody Miklós, az MDF országos elnökségének tagja szerint a kisgazdáktól elpártolt szavazók a MIÉP-hez vagy a Fideszhez vándoroltak. „Az irányokon nem, az arányokon lehet vitatkozni” - tette hozzá.
Bauer Tamás szabaddemokrata képviselő szintén úgy látja, hogy a kisgazdapárt széthullásából a Fidesz és a MIÉP profitált: „Biztos vagyok benne, hogy egy torgyántalanított kisgazdapárt a Fidesz nagyon szoros szövetségeseként hozza a választásokon az eddigi kisgazda szavazatok jelentős részét.”
Bauer szerint a Fidesz átgondolt és ügyes politizálást folytat, aminek következtében egy évvel a választások előtt a három jelenlegi kormánypárt és a két ellenzéki párt ugyanakkora támogatással rendelkezik. „Ez azt mutatja, hogy a Fidesznek jó esélye van arra, hogy megnyerje a választásokat, persze egy év alatt sok minden történhet.” Bauer szerint a koalíció sikere a jobboldalon tapasztalható egységnek köszönhető, az ellenzék csökkenő támogatottsága pedig az ott tapasztalható széthúzásoknak. „Anélkül, hogy átvennénk a Fidesztől azt, hogy ellenzékben is és kormányon is hazudozni kell, igazat mondva, határozott és öntudatos ellenzéki politizálást kellene folytatni. Ez eddig mintha nem ment volna” - mondta Bauer a Heteknek. Saját pártjával kapcsolatban úgy véli, hogy támogatói jelenleg az SZDSZ-nél, a bizonytalanoknál, illetve a Fidesznél vannak. „Azt gondolom, hogy az SZDSZ jelenlegi hat-hét százalékos támogatottsága tovább növelhető, de ehhez az SZDSZ-nek okosan és magával ragadóan kell politizálnia.”
A múlt heti időközi választással kapcsolatban úgy véli, hogy a MIÉP támogatottsága egy hatvan százalék körüli részvételű országos választáson valamivel talán magasabb, mint amit a közvélemény-kutatások kimutattak, de lényegesen alacsonyabbak, mint a dabasi eredmény.

Dabasra figyelve

Enyedi Zsolt politológus szerint az időközi választások nem abból a szempontból érdekesek, hogy mutatják-e az országos trendet vagy sem, hanem hogy az egyes pártok milyen tanulságokat vonnak le az eredményből. A győztesek értelemszerűen a 2002-es választás előszobájának tekintik a sikert, a veszteseknél pedig általában a párton belüli frontok használják ki a nem túl sikeres szereplést. A mostani eredmény természetesen kevésbé fontos, mint az országos helyzetet mutató közvélemény-kutatási adatok, arra azonban jó, hogy azokat alátámasztva rámutasson: a két nagy párt közel van egymáshoz, a kisgazdák és az SZDSZ pedig „szinte sehol sincsenek”.
A Fidesz kétszeresen is szerencsés helyzetben van - állítja Enyedi -, mivel nemcsak jól szerepeltek, hanem „óriási mázlijuk van”, hogy az FKgP-vel kötött megállapodás értelmében most a kisgazdák voltak soron a másik fél támogatásában, és nem fordítva.
Az ellenzék azonban „rosszul muzsikált” a politológus szerint, hiszen egy olyan időszakban történt a választás, amikor a kormánypártoknak illene kifáradniuk, az ellenzéknek illene a tiltakozó szavazatokat összegyűjteni. Fontos kérdés, hogy mindennek szerepe lesz-e az MSZP-n belüli hatalmi harcban, Enyedi úgy látja lesz, mivel „Dabas óta mintha hangosabban lehetne hallani a Medgyessy Pétert és Németh Miklóst pártolók hangját”.
Érdekes az is, hogy az SZDSZ kudarcként élte meg az eredményt, valószínűleg azért, mert azt hiszik, hogy ettől csökkeni fog a párt szimpatizánsi körén belül a Demszky Gábor személyéhez köthető csodaváró hangulat. A MIÉP látványos előrelépését azonban Csurka István biztosan ki fogja használni, de eredményük a Néppártéval együtt azért nem mondható tipikusnak, mert a térség közismerten „jobbos” vidék, ráadásul országos ismertségű jelölteket tudtak állítani, ami nyilvánvalóan nem minden körzetre lesz majd igaz 2002-ben. Ebből tehát korai lenne azt a következtetést levonni, hogy „előbújtak a rejtőzködő szimpatizánsok” - vélekedett a politológus.
A választási passzivitás a szakember megítélése szerint azt mutatja, hogy a „politikusok, ha megfeszülnek sem tudnak tisztességes részvételi adatokat produkálni”. (Sz. Z.)