Bohács Krisztina
Tréningek reneszánsza
Mottó: „Kell valaminek lenni, ami nagyobb dolgokat képes végbevinni, mint a pénz. És mi lehetne az más, mint az emberben rejlő testi és lelki tehetségek szabad és korlátlan fejlődhetése és működése.” (Táncsics Mihály)
Vállalati tréning. A jövőépítés alapkövei Fotó: xxxA különféle médiumok megszámlálhatatlan mennyiségű információt áramoltatnak a Föld egyik féltekéjéről a másikra. A világ nyitottá vált, vagyis gyakorlatilag bármely technológiai, műszaki vagy számítástechnikai információ hamar megszerezhető. Az egyes cégek versenyképességét ezért ma már nemcsak a szükséges információ vagy technológia megszerzése és birtoklása adja, hanem sokkal inkább az azt hatékonyan működtetni képes emberi erőforrás. A posztindusztriális társadalmakban a technológiai ismeretek mellett hihetetlenül felértékelődött a humán erőforrás jelentősége. Aligha véletlen, hogy az üzleti tervek egyik legolvasottabb része - a forgalom- és nyereségelvárás mellett - a menedzsmentet bemutató fejezet. Ezt felismerve az utóbbi nyolc-tíz évben egyre több magyarországi vállalat helyez hangsúlyt humán erőforrásának tudatos képzésére. Mára a csapatmunkát, a kommunikációs készségeket és a vezetői készségeket fejlesztő tréningek - nyugati minták nyomán - a szervezetfejlesztés általánosan elfogadott módozatává váltak. Szakértők véleménye szerint különösen nagyobb változások bevezetése előtt, illetve a változás bekövetkezte után lehet „gyógyító” hatású egy-egy jól kiválasztott tréning.
Mi a tréning?
Tréning alatt olyan oktatási módszert értünk, amely elméleti és gyakorlati ismereteket egyaránt nyújt. Többségük előzetesen felépített tematika alapján 30-60 perces, a tréner által tartott előadásokból, s az előadásokhoz kapcsolódó páros vagy kiscsoportos gyakorlatokból áll. A gyakorlatokat követően verbális értékelés történik, mely nagyban hozzájárul a gyakorlatot végző személyek önismeretének és kommunikációs készségének fejlődéséhez. A nem ritkán egymásra épülő tematikájú tréningeket három, esetleg hat havonta célszerű újra meg újra megrendelni, mert így biztosíthatják az egyének készségfejlesztését.
Az óriási piaci igény kielégítésére számos trénercég alakult, számuk csak Budapesten több százra tehető. A valóban kézzelfogható eredményeket nyújtó cégek száma azonban kevés, a professzionális oktatás mellett sajnos közhelyes anyagokkal dolgozó oktatócégeket és „trénereket” is találunk, akik sokszor ugyanakkora, ha nem nagyobb tarifákat kérnek. Nem kis feladat eldönteni ma, mely céghez és mely filozófiához forduljunk. Döntésünk meghozatalában mindenképpen segít a különféle tréningajánlók és tematikák begyűjtése és egymással történő összevetése.
A tréningek elméleti háttere
A vállalati humánerőforrás képzése, a csoportos foglalkozások megvalósítása nagy kihívást támaszt az egyes oktatócégek trénerei elé. Jártasságra van (illetve lenne) szükség a kommunikációelmélet, a pszichológia, valamint a pedagógia területén egyaránt. A megfelelő tréning kiválasztásánál azt sem árt szemügyre vennünk, kikkel, milyen kvalitású szakemberekkel oktat az adott cég.
Egy jó tréning elméleti oldalát tekintve mindenképpen hangsúlyt helyez a régebbi kommunikáció-elméleti fejleményekre - például a verbális és a nonverbális (a szavakkal és a testbeszéddel folytatott) kommunikációra, csakúgy mint a legfrissebbekre - például hogyan jelentkezik az érzelem hatása a szóbeli kérések megfogalmazásában és értelmezésében. A jó tréning segít abban, hogy fejlődjön a szavak mögött megbújó, testtartással, gesztusokkal közvetített üzenetek megfejtésére (dekódolására) vonatkozó képességünk (hiszen a legtöbb kommunikációs zavar és tévedés éppen ezeknek a félreértelmezéséből adódik…).
Az általában 12-18 fős csoportok irányítása lehetetlen szociálpszichológiai és személyiség-lélektani ismeretek nélkül, hiszen ezekben a csoportokban elsősorban a szociális térben kibontakozó kommunikatív folyamatoktól függ a tanulás. Ezeknek a folyamatoknak az összehangolásához, az önismeret kialakításához pedig nélkülözhetetlen az egyes személyiségtípusok, a klasszikus és modern temperamentum-felfogások ismerete - egyszóval az alapos emberismeret.
S végső soron az sem mellékes, hogy az előadásokon kínált elméleti, s az azokhoz kapcsolódó gyakorlati ismereteket milyen didaktikai érzékkel adják át - ha megszerkesztetlen információzuhatag formájában kapjuk az ismereteket, vagy formális játszogatással töltjük az időt (sajnos ezekre is van példa), a tréning nemhogy nem éri el a célját, hanem pontosan ellentétes reakciókat vált ki: nem felszabadít és szórakoztat, hanem megterhel és untat.
A hazánkban működő képzőcégek zömében külföldről megvásárolt anyagokat és tematikát tanítanak, melyeket aztán a magyar gazdasági-vállalati struktúrához igazítanak. Ezen külföldi „know-how”-k birtoklása sem mentesíthetne azonban attól, hogy ezek az anyagok eredendően magas műveltségű szakemberek kezébe kerüljenek.
A tréningek fajtái
I. Strukturális csoportosítás
A tréningek csoportosítása elsődlegesen annak mentén történik, hogy a vállalatnál alkalmazott belső tréner vezeti-e az általában egy, illetve két- vagy háromnapos oktatást, avagy egy külső tréner (oktatócég). Az előbbi mellett - a költséghatékonyságon túl - az szól, hogy a tréningvezető jól ismeri a szervezetet, alapos ismeretei révén gyorsan ki tudja szolgálni a felmerülő igényeket. Ennek ellenére sok vállalat mégis külső trénerrel dolgoztat, mivel a belső trénereket az azonos vagy a fölöttes státuszban lévő személyek gyakran nem fogadják el. A külső oktatócégek által tartott tréningek lehetnek nyitott (open) tréningek, ahová az ország bármely pontjáról, bármely vállalatától érkezhetnek jelentkezők. A legnagyobb igény azonban mégis az egyedi igény szerint öszszeállított vállalati (in-company) tréningek irányában mutatkozik, ahol a tréning eredeti tematikája (például csapatépítés) előzetes vizsgálatok és tesztek nyomán módosul az adott szervezet igényei szerint.
II. Tematikai csoportosítás
Az egyes tréningfajták izgalmas tárházában sokszor nehéz a választás. Némely típusnál egymásra épülő blokkok vannak, ahol mindig az első lépcsővel célszerű kezdeni. Összeállításunk nyilvánvalóan nem tartalmazza az összes tréningtípust. Az egyes tréningek itt bemutatott tematikája is általános jellegű, az egyes oktatócégek más-más elvek alapján dolgoznak.
Kommunikációs tréning: Fejleszti az eredményes kommunikációt és együttműködést. Gyakran rávilágít az önészlelés és a másokban kialakult kép differenciájára. Segít az eredményes véleménykifejtés és a stresszhelyzetek helyes megoldásának elsajátításában.
Telefonos kommunikáció: A telefonálás íratlan szabályai, azon folyamat bemutatása, hogy milyen hatással is van a helyes, illetve helytelen telefonálás az üzletmenetre, végső soron a profitra.
Ügyfélszolgálati tréning: Fő célja az eredményes ügyfélkezelés bemutatása.
Csapatépítő tréning: A csapatmunka megszervezése, a csoporton belüli csoportdinamika kifejlődésének tudatosítása, s ennek beállítása a kitűzött célok elérésének folyamatába.
Titkárnői tréning: A titkárnői feladatkör betöltéséhez ad fogódzókat: hogyan segíthetjük főnökeink időgazdálkodását, hogyan tehermentesíthetjük az egyes feladatok delegálásával, mi a helyünk a vállalat struktúrájában stb.
Változásmenedzsment: Azoknak a vezetőknek ajánlott, akik változásokat fognak bevezetni vállalatuknál, és akik szeretnék felbecsülni a változás várható hatásait, szeretnének sikeres változási terveket készíteni és azokat alkalmazni.
Vezetői tréningek: Az eddigi vezetői gyakorlatunk átgondoltatása, személyiségünk és vezetési készségeink fejlesztése. A legalapvetőbb vezetői alapelv körüljárása: a vezető morális szintje tesz alkalmassá mások hatékony és eredményes vezetésére.
Díjszabás
Az egyes oktatócégek által megszabott díjak rendkívül széles skálán mozognak. Egy fő részvételi díja egyetlen napra általában 100 és 500 ezer forint között mozog. Nyilvánvalóan mindkét irányban találhatunk ettől eltérő árakat, s a díjszabást az is módosíthatja, hogy rendszeresen visszatérő ügyfelekről van-e szó.
