Bárdos Róbert
Mentik a menthetőt
Sorra bezárnak a régi nagy mozik, hogy helyüket átvegyék az újonnan épült, korszerű és kis férőhelyes termekkel rendelkező - tehát látszatra gazdaságosabban üzemeltethető - multiplexek. A Mozivédők szervezete nemcsak a sokszor műemlék számba menő épületek, épületbelsők miatt tiltakozik a filmszínházak bezárása ellen, hanem a mainál jóval sokszínűbb moziválaszték eltűnését is helyteleníti. Éliás Andrással, a Mozivédők vezetőjével a Stúdió Étterem Kávéházban beszélgettünk a csoport megalakulásáról, eredményeiről és céljairól.
Elképzelhető, hogy a Broadway mozi épületében pezsgő kulturális és szórakoztató centrum kap helyet Fotó: Maklári Péter- Miként alakult meg a Mozivédők szervezete?
- Ez egy spontán szerveződés volt: 1999 májusban hallottam az Uránia mozi személyzetétől, hogy be fog zárni a mozi, és kiragasztottam néhány kézzel írt plakátot a környéken. Ezután sokakkal kezdtem el levelezni, próbáltam nevesebb embereket megnyerni az ügynek. Néhányan válaszoltak is, többek között az azóta elhunyt Sinkovits Imre, aki nagyon sajnálta a bezárást. A filmrendezők közül Bacsó Péter írt vissza. A bezárás után tartott első tüntetésen hangzott el először, hogy az Urániából lehetne Nemzeti Filmszínházat is csinálni. Az illetékes minisztérium a napokban kapta meg az állami tulajdonban lévő Uránia belső átalakításához szükséges építési engedélyt. A közelmúltban a Broadway mozi ügyében is történt előrelépés. Az évek óta üresen álló épületben egy vállalkozó kedvű társaság színházat, mozit, kabarét, nonstop kávéházat, hang- és videostúdiót szeretne üzemeltetni. A VII. kerületi önkormányzat a tulajdonában lévő ingatlant - mint potenciális műemléket - megpróbálta korábban eladni. Azonban ha találnak más forrást, támogatják az épület kulturális célú hasznosítását.
- Melyek voltak az Ön kedvenc mozijai?
- Elsősorban az építészeti értékek alapján kategorizálom a mozikat, hiszen ez független attól, milyen filmeket vetítenek bennük. Az Urániát már említettem, amely 1893-ban mulatónak épült, és hivatalosan 1930-ban lett Uránia Filmszínház. Valószínűleg itt vetítettek Pesten először filmet (1896-ban), tehát már közel százöt éves hagyománya van a mozinak az Urániában. Az Apollóért, ami a Royal szálló épületében működött, nagyon kár. Amit még sajnálok, az a Horizont mozi, ami a harmincas években épült és 1999-ben műemlékké nyilvánították. Egyébként Budapesten született és itt lakó emberként a József körút- Wesselényi út-Rákóczi út környéki mozik állnak közel hozzám, és ezenfelül az Átrium, a Metro, a Duna.
- Nem lehetséges, hogy a mostani - bezárt - mozik nem elégítették ki a manapság gyártott filmek piaci igényeit? Elsősorban a surround hangzásra, a látványra és egyéb paraméterekre gondolok.
- Egy volt mozigépésszel történt beszélgetésemre hivatkozhatom, aki panaszkodott, hogy egyáltalán nem jobb némely multiplex a régi moziknál. A Corvin mozi jó példa erre, amelynek a régi nagyterme ezeregy férőhelyes volt, majd az átalakítása után, 1996 őszén nyitották meg a megújult épületet. Szakember szemmel nézve a régebbi szabályos négyszög helyett ma trapéz alakú a kép. Másik indok, amit szoktak emlegetni a bezárt mozikkal kapcsolatban, az a székek recsegése. Azonban a székeket ki lehetett volna cserélni. Ami a hangzást illeti, számomra nincs olyan nagy különbség a mostani modern hangzás és a régi moziké között. Egyébként többen panaszkodnak, hogy nagyon hangosak a többtermes mozik. Nem is biztos, hogy jó lenne ráerőltetni ezt a stílust a régi mozikra. Annak idején az Urániában is próbálkoztak ezzel, elég kevés sikerrel.
- Milyen az ideális mozi? Van-e ilyen?
- Nem az a kérdés, hogy ideális, hanem hogy sokszínű-e. Szerintem, nemcsak kereskedelmi és művész - azt hívják így, mely a műsorának legalább ötven százalékában művész- és magyar filmeket vetít - kategória létezhet. Régebben például volt Magyar Filmek Mozija is. Egyébként érdekes adat, miszerint az Európai Unió országaiban évente 550 film készül, ebből 93 százalék sosem lépi át az országhatárt. Ez alapján javasoltam, hogy lehetne akár Európai Filmek Mozija mondjuk a Metro mozi épületében.
- Van-e pontos számadat arról, hogy mennyi mozi zárt be Budapesten az elmúlt tíz évben?
- Valamikor a hetvenes évek végén létezett egy mozikalauz nevű kiadvány, abban úgy 85 mozi szerepelt. Ebben voltak filmklubok is, és a ma már nem létező kertmozik. Egy tulajdonomban lévő 1989-es térképen 72 mozi szerepel. Ma 23 mozi üzemel, ebből 11 az Artmozi hálózat tagja. Természetesen a multiplex mozik több teremmel rendelkeznek.
- Milyen tulajdonviszonok jellemzik a volt mozik épületeit?
- A hajdani Fővárosi Moziüzemi Vállalat (FŐMO) 1989-ben alakult át az önkormányzati tulajdonban lévő Budapest Film Részvénytársasággá. A kilencvenes évek elején azokat a mozikat, melyeket a Budapest Film nem kívánt üzemeltetni, bérbe adta kisebb moziüzemeltető vállalkozásoknak. Így az a különös helyzet állt elő, hogy a saját mozikat is üzemeltető cégnek egyben versenytársai is voltak ezek a vállalkozások. Több tavaly bezárt mozinak a Budapest Film volt a tulajdonosa. Egyszerűen eladta a bérlők feje fölül. Port Ferenc, a Budapest Film vezérigazgatója szerint a nézők ítélkeztek a mozik felett. Ez azonban nem fedi teljesen a valóságot. Nemcsak az volt a gond, hogy ezek a mozik nem kapták meg a legújabb amerikai filmeket a forgalmazóktól, hanem még a Budapest Film mint filmforgalmazó sem tartott filmbemutatókat a saját filmszínházaiban. Szerintem ennek a folyamatnak köszönhető a „kereskedelmi” kategóriába sorolt régi mozik bezárása.
- Mennyi multiplexet bír(na) még el Budapest?
- Az önkormányzatnak kellene ebben döntést hoznia, hogy nem engedne meg több mozit a fővárosban, kivéve, ha régi moziépületet újítanának fel és vennének birtokba. Néhány újonnan épült mozi férőhelyeinek kihasználtsága nem éri el a 25 százalékot. Nemzetközi tapasztalatok szerint üresen konganak a nézőterek a soktermes mozikban. Bécsben például a belvárosban lévő filmszínházak kezdik megnyerni a csatát a multiplexekkel szemben.
- Meddig lehet még védeni a mozikat?
- Amíg el nem adják az épületeket, addig van értelme. A Duna és az Átrium mozi volt az utolsó, ami mint kereskedelmi mozi bezárt. A jelenlegi művészmozik túlélték a folyamatot, habár jelentek meg olyan írások, melyek szerint sokan vannak. Egyedül a Grafitit szüntették meg - ott ma könyvesbolt üzemel. Fontos tudni, hogy ha egy moziépület műemlék, akkor nem lehet szétverni. Írtam ezzel kapcsolatban az Országos Műemlékvédelmi Hivatalnak, javasolva a Metro, a Broadway és a kecskeméti Városi mozi műemlékké nyilvánítását. Január közepén válaszolt a hivatal vezetője, Cselovszki Zoltán, hogy a Broadway mozi védési dokumentációja elkészült, és hamarosan felterjesztésre kerül. A többi javasolt épületnél is elindult a védetté nyilvánítási folyamat. Sajnos, a Bartók mozi épületében már későn született a döntés. Négy bezárt mozi - Broadway, Metro, Átrium és Duna - megmentésére mindenképpen szeretném felhívni a figyelmet, függetlenül attól, ki a tulajdonos. Egyezzenek meg a politikusok, hogy ne adják el, hanem várjanak egy-két évet, és hozzanak létre egy kuratóriumot, ami majd később dönt az ügyben. A lényeg az, hogy felső szinten is történjen végre előrelépés.
1999. május 31-én alakult meg Éliás András vezetésével a Mozivédők szervezete. Az első tüntetés a bezárt Uránia mozi előtt volt 1999. július elsején; idáig összesen tizenkét tüntetést szerveztek. Nem szervezeti formában működnek. Néhány tüntetésen megjelentették a Mozivédők Lapját, s közel egy éve állandó jelleggel faliújságot működtetnek a Broadway mozi üvegajtaján. Célul tűzték ki a műemlék jellegű moziépületek megőrzését és kulturális hasznosítását. Címük: Mozivédők 1241 Budapest, Pf. 70.
