Bárdos Róbert
Elhunyt Hollywood lelkiismerete

2001. február 19-én, nyolcvanhét éves korában Los Angelesben elhunyt Stanley Kramer, a világhírű amerikai filmrendező és producer, akit mindenekelőtt súlyos társadalmi mondanivalót közvetítő alkotásai tettek ismertté: a neves filmes szakembert Hollywood lelkiismereteként is gyakran emlegették.

Kramer a hetvenes években

Kramert - akit összesen nyolcvan alkalommal jelöltek Oscar-díjra, és aki tizenhatszor el is nyerte az aranyszobrot - naiv idealistának tartották, aki ragaszkodott az alapvető emberi erkölcsi értékekhez, és elvetett minden előítéletet. Filmjeiben a legkiválóbb színészek sora szerepelt. Kramer eleinte producerként segédkezett olyan alkotásoknál, mint a Bajnok (1949), valamint Marlon Brando első filmje, a Férfi (1950). Sikeresen adaptálta Arthur Miller híres drámáját, az Ügynök halálát is (1951), majd Fred Zinnemann klaszszikus McCarthy-ellenes westernje következett, a Délidő Gary Cooper felejthetetlen alakításával (1952). Ezt követte a Zendülés a Caine hadihajón (1954) című mozi, amelyben Humphrey Bogart alakította az első tisztje által leváltott elmebeteg kapitányt. 
1955-től kezdve Kramer rendezőként is dolgozott. A faji kérdést a maga korában egyedülálló módon mutatta be a Megbilincseltekben (1958) Sidney Poitier és Tony Curtis főszereplésével. Két szökött fegyenc - egy fehér és egy fekete - egymással összeláncolva harcol a túlélésért. A film több Oscar-jelölés mellett begyűjtötte az Arany Glóbuszt a legjobb dráma kategóriában, és a berlini Ezüst Medvét Sidney Poitier számára. Kramer olyan, társadalmat megosztó kérdéseket is bátran kezelt, mint az 1925-ös daytoni majomper néven elhíresült eset: az Aki szelet vetben (1960) Spencer Tracy, Frederic March és Gene Kelly „segítségével” ütközteti a teremtéselméletet az evolúciótannal, mindezt különféle jelenségek - a tudatlanság, a vallási fanatizmus, a racionalizmus - tükrében. Kramerre jellemző, hogy a kétórás mozi záró képsorában az ateista ügyvéd a Darwin-könyvvel és a Bibliával együtt hagyja el a termet. Az Oscar-jelölések közül érdemes kiemelni a legjobb operatőr kategóriájában Ernest László nevét.
A sort az azóta már igazi klasszikussá vált Ítélet Nürnbergben című dokumentumdráma követte, melyben olyan szereplőket láthatunk, mint Maximilian Schell, Marlene Dietrich, Burt Lancaster és Spencer Tracy. A pár hete az Örökmozgóban is vetített közel háromórás film a német jogalkotók felelősségét tárgyalja a holokausztban, többek közt a logika és az igazság viszonyát boncolgatva. Az 1961-es alkotás gyakorlatilag mindegyik nemzetközi filmfesztiválon díjakat nyert. 
A hatvanas években készült művei közül a fasizmussal és az előítéletek problematikájával foglalkozik még a Bolondok hajója (1965), a Találd ki, ki jön vacsorára? (1967) - Spencer Tracy utolsó filmje -, valamint a Santa Vittoria titka (1969) című groteszk komédia. Kramer utolsó filmjei közé tartozik A dominóelv című modern politikai krimi (1977) Gene Hackmannel a főszerepben. Napjaink egyik nagy filmrendezője, Steven Spielberg szerint Stanley Kramert nemcsak művészete és érzelemvilága emelte a nagy filmalkotók sorába, hanem a világ lelkiismeretére gyakorolt hatása is.
(Az Odeon Art videotékákban kikölcsönözhető filmek: Zendülés a Caine hadihajón; Aki szelet vet; Ítélet Nürnbergben; Bolond, bolond, bolond világ és A dominóelv.)