Hetek-összeállítás
Szobortörő kampány

Az Afganisztánt vezető tálibok milicistái csütörtökön hozzákezdtek az ország területén található szobrok összetöréséhez. Az iszlám vallási törvény szellemében kiadott rendelet értelmében ledöntik azt a két hatalmas Buddha-szobrot is, amelyek Kabultól 125 kilométerre egy hegybe faragva állnak az V. század óta. A rombolás felháborodást váltott ki Párizstól Tokióig az egész világon, és tiltakozását fejezte ki Kofi Annan ENSZ-főtitkár, valamint az UNESCO is. 

55 méteres Buddha-szobor Afganisztánban. Megelőzte az iszlámot Fotó: Reuters

Mohammed Omár mollah, a tálibok vezetője hétfőn rendeletben parancsolta meg, hogy Afganisztán területén romboljanak le minden szobrot, mivel azok az iszlám szerint bálványok és istenségek voltak, amelyek használatát az iszlám vallás tiltja. A fatva, vagyis a vallási ítélet kiadott szövege szerint „ezek a bálványok olyan hitetlenek istenei, akik imádkoznak hozzájuk, még most is tisztelik ezeket és esetleg újra istenekké válhatnak. Allah az egyetlen igaz isten, és minden más istent el kell távolítani.”
Hírügynökségi tudósítások szerint megkezdődött a rombolás, amely nem kíméli a kabuli nemzeti múzeumban őrzött tárgyakat sem. A milicisták minden lehetséges eszközt felhasználnak a romboláshoz, többek között harckocsikat és rakétavetőket is, és jelentős támogatást kapnak a kulturális, valamint a bűn- és erényügyi minisztériumtól. A rendelet értelmében megsemmisítés vár arra a két hatalmas Buddha-szoborra is, amelyeket Bámijában egy mészkőhegy tövébe faragtak az V. században. Egyikük a világ legmagasabb álló Buddha-szobra, 53 méter magas, a másik 37 méter. A két szobor a hetvenes években az ország legfőbb turistalátványosságát jelentette.
Az Afganisztánban 1996 óta kormányzó tálibok rombolási akciója tovább rontotta az ország amúgy is szegényes nemzetközi kapcsolatrendszerét: a tálibok hatalmát mindössze három ország, Pakisztán, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emirátusok ismeri el. Ezúttal azonban még Pakisztán is felemelte hangját a rombolás ellen, és arra kérte Afganisztánt, hogy tisztelje a világ közvéleményét, és érvényesítse az iszlám tanítása szerinti türelem szellemét. 
Kofi Annan ENSZ-főtitkár felszólította a tálibokat, hogy őrizzék meg az emberiség közös kulturális örökségét. Maccura Koicsiro, az UNESCO főigazgatója szintén nyomatékosan kérte a tálib vezetést, hogy ne hajtsa végre az iszlám kor előttről származó műkincsek lerombolására vonatkozó rendeletet, mivel „e jóvátehetetlen cselekedet végrehajtói szörnyű felelősséget vennének magukra mind az afgán nép, mind a történelem előtt”. 
A tálibok által elűzött volt afgán elnököt, Burhanuddin Rabbanit képviselő teheráni afgán nagykövetség szerint egyébként az iszlám kor előtti szobrok mostani megsemmisítésének nem elsősorban vallási indítékai vannak, sokkal inkább a műtárgyak szervezett csempészését hivatott fedezni. „Köztudomású a tálib vezetők korrupt volta és részvétele az afgán történelmi műtárgyak illegális kereskedelmében” - áll az AFP-nek eljuttatott közleményben.