Egyes becslések szerint a hazai lakosság 18 százaléka szenved depresszióban, ugyanakkor a népesség 20-30 százaléka átesik élete során közepes vagy súlyos kedélybetegségeken. A fel nem ismert, és helytelenül kezelt depressziós megbetegedések miatt Magyarország a különböző öngyilkossági statisztikákban kivétel nélkül az első öt hely egyikén foglal helyet. Szerencsére egyre több módszert és gyógyszert állítottak a gyógyulás szolgálatába. Bács-Kiskun megyében dr. Kalmár Sándor főorvos évek óta figyeli a statisztikák alakulását, és különböző programok segítségével próbálja munkatársaival együtt elejét venni a betegség kialakulásának.
- Mi az oka annak, hogy ilyen depressziós a magyar társadalom? Miért van, hogy Magyarország az öngyilkossági statisztikákban folyamatosan előkelő helyet foglal el?
- Nagyon előkelő helyen vagyunk, ez biztos, de érdekes módon a 90-es évektől az öngyilkosság csökkenő tendenciát mutatott egészen a kilencvenes évek második feléig. A kilencvenes évek második felétől megint stagnál, bizonyos helyeken emelkedik az öngyilkosságok száma. A világon mindig az elsők között voltunk, az első, a második vagy a harmadik helyen. Ma a balkáni államok megelőznek bennünket. De most is benne vagyunk az első ötben. Százezer lakosra szoktuk vonatkoztatni az öngyilkosságszámot: ez nálunk most 35-36 fő, de ez a szám Görögországban 4, Izraelben 2, Amerikában 10-11 körül van.
- Mi alakítja a nemzetek statisztikáját? A gondolkodásmóddal, társadalmi rendszerrel lehet ez összefüggésben?
- A társadalmi rendszerekkel nem hiszem, azonban az emberi gondolkodás fejlődésével kapcsolatban állhat.
- Akkor mi befolyásolja?
- Az öngyilkosságnak nagyon sok oka van. Az egyik legfontosabb oka a fel nem ismert vagy helytelenül kezelt depressziós megbetegedés. A magyar lakosság 18 százalékában előfordul a depresszió. De a depressziónak sok más oka is van. Például az alkoholizmus, amely az egyén elszigetelődéséhez és társadalmi dezintegrációjához vezet. Magyarországon már 1,2 millióra becsüljük az alkoholisták számát. Nagyon fontos a közvélemény elfogadó attitűdje is az öngyilkossággal szemben. Ez azt jelenti, hogy ha valaki öngyilkos lesz, akkor a társadalom ebbe beletörődik. Ha valakinek van egy gyógyíthatatlan betegsége és öngyilkos lesz, akkor mi azt mondjuk, hogy szegénynek jobb, legalább nem szenved.
- Más államokban ez nem így van?
- Nem. Ahol a pozitív gondolkodás van előtérben, ott mindent meg kell próbálni az élet megmentéséért, mert az élet az egyszeri és visszafordíthatatlan. Az öngyilkosság magyar okai közül még meg kell említeni a reformációt. A református egyház egyik jelszava a „teher alatt nő a pálma”. Kimutatták, hogy a reformátusok között lényegesen több a depressziós, mint a katolikusok között, a zsidók között pedig még kevesebb van. Magyarországon nagyon erős a modelleffektus. Ha valahol történik egy öngyilkosság - például egy szépségkirálynő öngyilkos lesz -, akkor sorozatban követik. Modelleffektus régen is volt, például a vagyonukat elvesztők főbe lőtték magukat, a megöregedett parasztok felakasztották magukat.
- Említette a reformációt, mint egy sajátos vallási okot. Létezik olyan felmérés, ami alapján ezt bizton állíthatja?
- A reformátusok között bizonyítottan több az öngyilkosságot elkövetők száma, mint a katolikusok között. Ha megnézi a Bács-Kiskun megyei térképet, akkor a református településeken (Kecskemét és környéke), lényegesen több az öngyilkosság, mint például Kalocsán, ahol érsekség van. Úgy tűnik, ez még ma is él, felméréseink ezt bizonyítják.
- A „búsuló magyar-effektus” mennyire játszik ebben szerepet, hiszen irodalmi műveink, sőt még a Himnuszunk is erről szól.
- A magyarországi népesség genetikai struktúrája még nincs kellően feltérképezve, de a magyar tehetségek között az úgynevezett „kétpólusú hangulatzavar” betegség előfordulása nagy. Ez azt jelenti, hogy van egy olyan állapot, amikor a hangulatingadozás meghaladja a normálist. Hol a csúcson van, hol a mélyben az egyén. Amikor mélyen van, akkor gyakran kísérel meg öngyilkosságot. Például Vörösmarty Mihály is ebben a betegségben szenvedhetett. Ennek a szélsőségnek az az előnye, hogy amikor valaki a csúcson van, feldobott a hangulata, akkor ebben az állapotban nagyon tehetséges. Ez a magyarázata a tehetségnek is. Lehet, hogy ez a magyar sikereknek is az egyik oka.
- Milyen évszakok a legveszélyesebbek?
- Ha megnézi Magyarországon az öngyilkosságok előfordulását, akkor láthatja, hogy van egy tavaszi, nyár eleji és egy őszi csúcs.
- A tavaszi fáradtsággal is összefügghet ez az állapot?
- Tavasszal több a depreszsziós. A föl nem ismert és nem kezelt depresszió csúszik bele aztán az öngyilkosságba. Az Egészségügyi Világszervezet adatai is igazolják, hogy az öngyilkosok több mint fele súlyos depressziós. Amerikai adatok szerint még magasabb az arányuk, mert őnáluk lényegesen több depressziót derítenek föl, mint nálunk. Bizonyított tény, hogy a magyarországi depressziós eseteknek csupán 20 százaléka kerül felismerésre és kezelésre.
- A depressziót mi előzi meg?
- A depressziónak van korai válfaja, amely már gyerekkorban jelentkezhet. Nagyon sokféle oka van. 198-féle depressziót tudunk megkülönböztetni.
- Hogyan lehet felvenni a harcot ezzel a melankolikus állapottal?
- A pozitív gondolkodás tudna segíteni. Az én fogalmaim szerint ez azt jelenti, hogy minden dologban a jó oldalt kellene keresni.
- Mennyire függ össze a gyermekkorral, esetleg az iskola hatásával a felnőttkori depresszió kialakulása?
- A személyiségstruktúra kialakulása 4 éves korig befejeződik. Külső hatások érhetik az embert, de egy egészséges, szeretetteljes környezetben felnőtt gyerek sokkal nehezebben lesz depressziós, mint akinek hányatott sorsa volt. Ma már bizonyított például az, hogy a nem kívánt gyermekek nagy része élete során küzdeni fog a depresszióval. A terhesség alatt a magzatot ért információk rögzülnek. Ha egy gyermeket úgy hord ki valaki, hogy azt mondja, nem kívánom ezt a gyermeket, az a magzat későbbi életében súlyos következményekkel jár. Ugyanígy a modern iskolarendszer, amely óriási terheket rak a gyerekekre. Nem mindegyik gyerek viseli el ezt egyformán, hiszen különbözőek vagyunk. Úgy szoktunk mi fogalmazni, hogy az egészséges gyermek kiheveri az iskolát. Azt javasolnám a szülőknek, hogy ne engedjék, hogy a 24 órából az iskola „36 órás” tanulási kényszerré váljon. Hagyják a gyereket játszani! Ugyanilyen fontos időszaka a személyiségformálódásnak a kamaszkor. A kamaszkorban is óriási szükség van a szülői szeretetre. Ezt annak ellenére biztosítani kell, hogy a kamasz mindent megtesz azért, hogy látszólag a szeretetet elutasítsa. Ilyenkor a szülőnek azt kell tudatosítani a gyerekben, hogy nem téged nem szeretlek, hanem a hülyeségeidet. Legutóbb Kiskunhalason és környékén vizsgáltuk a 14-18 éves korú kamasz gyermekek depressziós tüneteit, és az az eredmény jött ki, hogy 6 százalékuk súlyos, 12 százalékuk közepes és enyhe tünetet mutatott. Ez elgondolkodtató.
- Tehát a megelőzést már a magzati korban el kell kezdeni?
- Ha már kialakult kiskorunkban, hogy a világban stabilan állunk, szeretetteljes környezet, boldogság, a tejjel-mézzel folyó Kánaán vesz körül, ez nagyban meghatározza a sorsunkat. A tej az anyai ellátást, gondoskodást, a méz pedig a szeretetet jelenti ebben a vonatkozásban. Nemcsak a depressziót, hanem más pszichiátriai zavart is megelőzhetünk így.
- Beszélt a modelleffektusról. Mennyire határozza meg az emberek gondolkodását, hogy az országnak milyen vezetői vannak, milyen példákat látnak maguk előtt?
- A politikusok annyiban meghatározóak az esetünkben, hogy milyen intézkedéseket hoznak a depressziót kiváltó okok megszüntetésére. Gondolok itt az egészségügyi hálózat, a szociálpolitikai hálózat vagy a gyógyszertámogatások rendszerére, illetve ezek pozitív, negatív irányba való befolyásolására. Abban az államban, ahol ez fontos szerepet tölt be, nagyobb arányban gyógyulnak meg az ezekben a betegségekben szenvedők, illetve maradnak egészségesek a társadalom tagjai.