A magyar gazdaságot a millennium évében kiemelkedő növekedés jellemezte: a GDP 5,3 százalékkal nőtt, ami jelentősen felülmúlja az EU-átlagot. A KSH legfrissebb jelentése szerint a növekedés elsősorban az ipari termelés dinamikus, 18 százalékos bővülésének köszönhető, miközben a mezőgazdasági termelésben jelentős visszaesés következett be. A megtermelt többletjövedelem mintegy 30 százalékát azonban elvesztettük a számunkra kedvezőtlen cserearány-változások miatt.
A növekedés motorja az előző évekhez hasonlóan az export bővülése, valamint a beruházások volumenének 6,5 százalékos növekedése volt. Az összes beruházáson belül azonban a gazdaságkutatók aggasztónak tartják a mezőgazdasági beruházások drasztikus csökkenését, ami az ágazat teljes válságba sodródását mutatja. A beruházások további növekedését várják az idén (ez alapozza meg a hosszú távú növekedést), ezt elsősorban a Széchenyi Terv és az állami projektek generálják.
A gazdaság növekedésének köszönhetően kis mértékben, egy százalékkal bővült a foglalkoztatottak száma, a munkanélküliségi ráta 6,4 százalékra csökkent, ami európai összehasonlításban kedvezőnek mondható. A legalacsonyabb a munkanélküliek aránya a Nyugat-Dunántúlon (4,2 százalék), a legmagasabb pedig Észak-Magyarországon (10,1 százalék).
Kevésbé mondható kedvezőnek ugyanakkor, hogy a nominális (szám szerinti) átlagkeresetek 11,4 százalékkal nőttek tavaly, a reálkeresetek minimális mértékben, másfél százalékkal emelkedtek. A KSH adatai szerint tavaly megtorpant az infláció mérséklődésének üteme, ami elsősorban külső tényezőknek - olajár emelkedése, euró gyengülése - köszönhető, a hazai okok között pedig elsősorban az élelmiszerárak 9,2 százalékos emelkedését említhetjük.
A folyó fizetési mérleg hiánya gyakorlatilag előző évi szintjén maradt, az államháztartási hiány a GDP 3,5 százalékára csökkent, és ennél is kedvezőbb képet mutathatott volna a kormány által decemberben a parlament jóváhagyása nélkül beiktatott rendkívüli kiadások nélkül.