A kereszténydemokrácia érvényesülése a globalizált világban címmel tartott rendezvényt február végén a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség egyik csoportja, a Széchenyi-kör. A Szociális és Családügyi Minisztérium épületében megrendezett gyűlés meghívott előadóira mintegy kétszázan voltak kíváncsiak.
A rendezvény elején az MKDSZ aktivistái aláírást gyűjtöttek az érkezőktől a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvény módosítása mellett. „Magyarországot mindig is a fiatalok vitték előbbre” - kezdte előadását dr. Surján László, az MKDSZ elnöke, majd néhány példát is említett: Mátyás király, Rákóczi, a márciusi ifjak. Bevezetőjében kitért arra, hogy 1994-ben az ország megindult visszafelé, és hogy az MSZP csak a hatalmat akarja. A globalizmus témájába vágva megtudtuk: Surján László szerint a mai ember védtelen a tömegtájékoztatás módszereivel szemben, hiszen tévéfüggő. Szabadnak pedig - véli a politikus - csak az nevezheti magát, akinek a tudatát nem befolyásolják. „Ma a hazugság, a becsapás a mindennapi politika része” - jelentette ki az előadó.
„Sokan ismerünk magunkra Jónásban: rühelljük a prófétaságot - kezdte mondandóját Harrach Péter szociális és családügyi miniszter utalva az est bevezetőjeként elhangzott babitsi műre. - Miniszterként tanultam meg, hogy a kutyák ugatnak, a karaván pedig halad.” A politikus a kereszténydemokrata társadalomkép nélkülözhetetlen elemének tekinti a közösséget (család, egyház, nemzet), amelyről ő mást mondana, mint az ultraliberálisok. „Mi azt mondjuk a nemzetről, hogy Kárpát-medence, közös nyelv s a többi, egy ultraliberális erre azt kérdezi: és mi van a kisebbséggel. Mi azt mondjuk a házasságról, hogy felelősség, egymásra figyelés s a többi, egy ultraliberális pedig azt mondja: jogod van elválni.” Harrach Péter abban látja a különbséget a kereszténydemokrácia és a liberalizmus között, hogy míg „mi - fogalmazott - a normáinkhoz alakítjuk az életünket, egy derék liberális az életéhez alakítja a normáit. - Majd így folytatta: - Vegyük észre, hogy az emberi méltóság mellett vannak kötelezettségek, felelősség is.” A szektákról vélekedve kifejtette, hogy manapság Magyarországon sok szervezet akar egyháznak látszani, amelyek közül egy-kettő társadalom- és emberellenes, az ilyeneket pedig a szociális és családügyi miniszter egyértelműen korlátozná.
Ezután a szóvivő, Varga László országgyűlési képviselő a következő szavakkal konferálta fel az est főszónokát: „Az elhangzottakból is az következik, hogy a szabadságjogok nem korlátlan jogok. Aki az ország jövőjéért küzd, az - ha akarja, ha nem - kereszténydemokrata. A polgári kormánnyal a kereszténydemokrácia új színt kapott. Üdvözlöm Kövér László kereszténydemokrata társamat.”
Kövér László, a Fidesz-MPP elnöke első szavainak egyikével diszkréten visszautasította a titulust, majd az őszinteség jegyében közölte hallgatóságával: „Nehezen tudom megmondani, hogy mi a fene az a globalizmus.” Ezen a ponton egy kicsit altatta a témát, és a politikai irányultságokról kezdett monológot: „Egy politikai eszmének annyi értelme van, mint amennyi a képviselőjének. Ha Deák Ferenc liberális volt, és Demszky is az, akkor ennek nincs értelme - összegezte a pártelnök. Majd így folytatta: - Szerintem a másik tábor jogosulatlanul használja a szociálliberális jelzőt. Az MSZP tíz év alatt nem produkált semmit, támogatottsága mégis változatlan. Miért? - kérdezem. Ők a polgárt lakosságnak hívják, nem várnak el semmit az emberektől, redukált szabadságot adnak, amelyben nem kell tenni semmit. Azt mondják: »Ha nincs lakásod? Csak várjál, majd valaki ad neked. Nincs állásod? Csak várjál, és azt is kapsz valakitől.« A liberalizmus csak nemet tud mondani, a korlátokra tud rámutatni. Mi mondunk is valamit. Ez a valami pedig aktivitást igényel, mert mércét állít. Sokszor mi magunk is leverjük a lécet. Az emberek azért nem szeretnek minket, mert rühellik, hogy mércét állítunk eléjük. Ezért válunk politikai tréfák céltáblájává, és sül a hazugság bélyege homlokunkra.” Kövér szerint a globalista tendenciák riasztóak: „Egy török hegyi faluban élő pásztornak is ugyanazt az Audit hirdetik, ezért feladja az őseit, és elmegy Németországba rabszolgának.” Az áprilisra tervezett vallástörvény-módosításról szólva kijelentette: „Az egyházak megerősítésével gyermekeinknek adunk jó mintát, hogyan is kell élni ezt az életet.”
Semjén Zsolt, a kultusztárca egyházi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára úgy véli, hogy a globalizáció tömeghatásában veszélyes. „Mit adott számunkra a kóla, a Dallas, a hamburger vagy a Pokémon? - szólt kérdés. - Dosztojevszkijt csak az oroszok, Adyt, Bartókot csak a magyarok, Wagnert csak a németek adhatták a világnak. Az egyetemes emberiséggel szemben meg kell őriznünk, és művelnünk kell saját kultúránkat” - figyelmeztetett Semjén. „Felmerül a kérdés, van-e rendezőelv a globalizálódó világban? - fordult hallgatóságához az utolsó előadó, majd a választ is gyorsan megmondta rá: - A kereszténység ilyen rendezőelv.”