1900 óta három évtizeddel nőtt a várható legmagasabb átlagéletkor, és a XXI. században születő gyermekek 85 évig is elélhetnek. Ez azonban az emberi életkor felső határa lehet, hacsak a tudomány rá nem jön valamire, ami hatásosan képes lassítani az öregedés folyamatát - vélekedtek a résztvevők a világ tudósainak legnagyobb interdiszciplináris konferenciáján San Franciscóban. Egyes tudósok véleménye, amely szerint a XXI. században 100-120 év is lehet az életkor felső határa, nem reális, és nem támasztja alá a halálozások trendje - jelentette ki Jay Olsanszki, Illinois állam egyetemének professzora. „Feltételezéseink szerint a ma élő emberek közül sokan tanúi lesznek annak, hogy az emberi életkor felső határa 85 év lesz, de a ma élő emberek mindegyike már régen meghal addigra, mire a várható legmagasabb életkor eléri a száz évet, ha ugyan eléri” - hangoztatta Olsanszki, aki kutatóként egyike volt a Tudományok Előmozdítására Alakult Amerikai Társaság (American Association for the Advancement of Science) részére készített trend elkészítőinek. Szerinte napjainkban nem léteznek olyan varázsitalok, hormonok, és nem ismerünk olyan genetikai eljárásokat vagy biomedikális technológiát, amelyek lehetővé tennék az emberi életkor 120-150 éves felső határát, amint ezt egyesek állítják. Leonard Hayflick, a Kaliforniai Egyetem professzora élesen kikelt egyes tudósok olyan „alaptalan állításaival” szemben, amelyek szerint az ember képes száz évnél jóval tovább is élni. „A szuperhosszú élet egyszerűen nem lehetséges, mert még ha kiküszöbölnék is a leggyakoribb halálokokat, mint amilyen a rák, a szívbetegségek és az agyvérzés, az emberi életkor akkor is legfeljebb 15 évvel lenne hosszabb” - mutatott rá. Ha az említett halálokok megszűnnének - tette hozzá, akkor megtudnánk, hogy a halál igazi oka az öregedési folyamat. Hayflick szerint az öregedés a molekuláris szintű elhalás folyamata, amely az embereket különösen fogékonnyá teszi betegségekkel szemben, és erre a folyamatra a tudomány nem sok figyelmet fordít. Ehelyett olyan, az öregséggel összefüggő, könnyen diagnosztizálható betegségekre összpontosít, mint amilyen a szívroham, az agyvérzés, a rák és az Alzheimer-kór. A természet úgy alkotta meg az embert, hogy fizikailag húszéves kora körül érjen a csúcsra az utódlás biztosítása és a faj fennmaradása érdekében. Ezt követően az emberek további négy-öt évtizeden át „lebegnek”, és ennek a „lebegésnek” a hossza határozza meg az élet hosszúságát. Kaare Christensen dán egyetemi tanár ezzel szemben úgy vélekedett, hogy a jövőkép nem olyan sötét, mint amilyennek Olsanszki és Hayflick festette. Svédországban - mutatott rá -, ahol minden ember egészségének alakulását mintegy kétszáz éve nyomon követik, tanulmányok azt mutatják, hogy az emberi életkor folyamatosan növekszik. 1999-ben például az abban az évben elhalálozott legidősebb svéd ember 108 éves volt. Franciaországban pedig egy Jeanne Calment nevű hölgy 122 évesnél idősebb korban hunyt el 1997-ben. Olsanszki rámutatott arra, hogy a világ fejlett országaiban az emberiség történelmének már eddig is legnagyszerűbb eredményét érték el a várható életkor meghosszabbodása terén. Amerikában egy 1900-ban született leány arra számíthatott, hogy 48,9 évig él. 1995-re ez elérte a 79 évet. Kis lépésekkel ugyan, de folyamatosan tovább nő a várható legmagasabb életkor. Franciaországban 1985 és 1995 között 1,5, Japánban 1,2, az Egyesült Államokban pedig 0,4 százalékkal csökkent a halálozási arány - mutatott rá Olsanszki. Hozzátette: ezeket a trendeket előre kivetítve elmondható, hogy a nőkkel és férfiakkal együtt számított emberi életkor várható 85 éves átlagos felső határát Franciaországban 2033-ra, Japánban 2035-re, Amerikában pedig 2082-re érhetik el - olvasható az AP jelentésében. (MTI)