Alighogy kiszabadult tizenhét, főként külföldi túsz a Fülöp-szigeteken, máris
újabb foglyot ejtettek a muszlim fegyveresek a dél-kelet-ázsiai szigetországban. A túlnyomórészt
katolikusok lakta Fülöp-szigeteken a muzulmán csoportok az erőszaktól sem riadnak
vissza, hogy elérjék a független iszlám állam megalapítását az ország déli részén.
Az emberrablás az utóbbi időben a lázadók komoly bevételi forrásává kezdi kinőni
magát, bár a túszok kiszabadításában közreműködő, nemzetközi elfogadtatásáért
újabban elkeseredetten harcoló líbiai kormány cáfolta, hogy kifizette a fejenként
egymillió dolláros váltságdíjat.
Az Abu Szajjaf mozgalom vezetői. Jól jövedelmez az emberrablás Fotó:
Reuters
A foglyok közül némelyeket április óta tartottak fogva a muszlim lázadók,
kiszabadulásuk után útjuk mégsem a családjukhoz vagy orvosokhoz vezetett. Húsz órán
át utaztatták őket repülőn Líbiáig, miközben egy éjszakát matracokon tölthettek
az Egyesült Arab Emírségek egyik repülőterén - jelenti az AP hírügynökség.
A kimerült francia, német és dél-afrikai túszok Moamer al-Kadhafit ábrázoló pólóban
hallgathatták végig Tripoliban a szűnni nem akaró dicshimnuszokat megmentőjükről, a
líbiai vezetőről. Kadhafi diplomatái győzték meg ugyanis a Fülöp-szigeteki Abu
Szajjaf nevű csoport fegyvereseit, hogy engedjék szabadon túszaikat. Az „érv” a
kiszivárgott hírek szerint elég súlyos volt, hiszen egymillió dollárt kaptak az
emberrablók egy-egy foglyuk szabadságáért cserébe.
Igaz, Líbia csak annyit hajlandó elismerni, hogy az embermentő akció fejében részt
vehetnek az ázsiai ország beruházásaiban. A líbiaiak minden ízében ki akarják
használni azt a diplomáciai tőkét, amit közbenjárásukkal szereztek. Az észak-afrikai
ország el akarja feledtetni azokat a rossz emlékeket, amelyek odáig vezettek, hogy a
nemzetközi terrorizmus támogatásával és más országok belügyeibe való beavatkozással
vádolták.
A kiszabadult túszok egyike, Werner Wallert Libiában, egy amerikaellenes emlékmű előtt.
Kadhafi hálát követelt Fotó: Reuters
Aligha lesz viszont könnyű elfogadtatni a világgal az új „országimázst”, a
humánus, együttérző állam képét az 1988-as Lockerbie-katasztrófa után, amelyben
270 ember halálát okozta Skócia partjainál a PanAm gép felrobbantása - a véres
merénylet elkövetésével ugyanis két líbiait vádolnak.
Ugyancsak kérdésessé teszi a líbiaiak segítőkészségét az a tény, hogy Tripoli régóta
kiváló kapcsolatokat ápol a fülöp-szigeteki muszlim lázadókkal: iskolákat és
mecseteket építettek az ország déli részén a számukra, és támogatják a
legnagyobb muszlim csoport, a Moro Iszlám Felszabadítási Front katonáinak kiképzését.
Kadhafi mégsem habozik benyújtani a számlát mostani sikeres közvetítéséért: elvárja
a francia kormánytól, hogy sürgesse a Líbia-ellenes ENSZ-szankciók feloldását és hívják
meg hivatalosan a novemberi euro-mediterrán konferenciára Marseille-be.
Alig telt el pár óra a foglyok kiszabadulása után, amikor a fülöp-szigeteki kormány
máris arról számolhatott be, hogy a terroristák elrabolták Jeffrey Schilling amerikai
egyetemistát. Félő, hogy a tárgyalási készség a kormányok részéről és a váltságdíjfizetés
még több fogoly ejtésére indítja a musz-lim fegyvereseket. Bár az amerikai vezetés
kinyilvánította, hogy nem hajlandó engedni a lázadóknak, Manila kénytelen tárgyalásokba
bocsátkozni a huszonnégy éves férfi érdekében. Schilling március óta él a Fülöp-szigeteken
muszlim feleségével, aki elmondta: férjével Jolóba mentek zamboangai otthonukból,
hogy egy rokonnal találkozzanak - aki állítólag történetesen az Abu Szajjaf egyik
vezetője -, amikor a lázadók elrabolták az amerikai fiatalembert. A terroristák szóvivője
szerint Schillinget alighanem lefejezik, ha az USA nem engedi szabadon azt a három bebörtönzött
muszlim fundamentalistát, akiket a New York-i Világkereskedelmi Központ 1993-as
felrobbantása miatt ítéltek el.
Philip Reeker amerikai kormányszóvivő viszont kijelentette: „az Egyesült Államok
nem alkudozik terroristákkal, ezt a szervezetet pedig, az Abu Szajjaf csoportot, a globális
terrorizmussal foglalkozó listánkon radikális iszlám szeparatista csoportként tartjuk
számon”. Az Abu Szajjaf több olyan fegyveres bandának a gyűjtőneve, amelyek főként
emberrablással foglalkoznak a váltságdíj reményében, de céljaik között szerepel
egy független musz-lim állam megalakítása is a főként római katolikusok lakta Fülöp-szigeteken.
A muzulmán szeparatistákkal folytatott tartományi háborúban mintegy százhúszezer
ember vesztette életét az elmúlt húsz évben. Az idén eddig ezren estek áldozatul a
szakadár felkelésnek és négyszázötvenezren kényszerültek elhagyni lakhelyüket a fülöp-szigeteki
védelmi minisztérium jelentése szerint.