Az utóbbi hetek botrányai után augusztus 20-ára végre a megbékélés időszaka
köszönthet az országra: az új kenyér ünnepén a mezőgazdaság helyzete kedvezőbb,
mint valaha, az utolsó magyar hadifogoly után alig pár nappal hazatért évszázados
számkivetettségéből Szent István ereklyéje is, az idei tűzijáték nagyobb lesz,
mint korábban bármikor, és megnyugtató eredménnyel zárult a kőbányai Hit
Csarnokkal kapcsolatos egyéves APEH-vizsgálat.
Új helyszínt kap az augusztus 20-i tűzijáték. Ünnep a Parlament előtt
Fotó: Somorjai
Az „egész országra jellemző millenniumi hangulat” érdekes változásokat hozott
politikusaink és egyházi vezetőink életében is. Úgy tűnik, mintha szerepet
cseréltek volna: a politikusok teologizálnak, a teológusok politizálnak, s
mindeközben az ország lakossága olyan grandiózus kifejezésekkel barátkozhat, mint az
„ezeréves álom”, az „apostoli királyság” és „Szűz Mária mint a
kereszténység lényege”, hogy csak a leggyakoribbakat említsük.
Az ünnepi hét alaphangját Csuka Tamás protestáns tábori lelkész kijelentései
adták meg, melyek szerint „a hívő ember, a keresztény ember nemcsak jó
állampolgár, hanem jobb állampolgár, nemcsak jó hazafi, hanem jobb hazafi, nemcsak
jól politizál, hanem jobban politizál”. A politika vizeire evező Csuka Tamás a
budavári Magdolna-templom előtt tartott millenniumi ökumenikus istentiszteleten azt is
kifejtette, hogy személyes meggyőződése szerint a hívő ember ne legyen egy
meghatározott politikai párt tagja, ne harcoljon pártérdekért, de politizálni
kötelessége.
A millenniumi ünnepségsorozat a kormány tagjaira is sok feladatot ró, hiszen naponta
akár több eseményen is részt vesznek, így nem csoda, ha elfáradnak: „Képzelje,
püspök úr, nyakamon augusztus huszadika, és még nem írtam meg a beszédemet. De a
legnagyobb baj az, hogy gondolatom sincs”- panaszolta ironikusan Orbán Viktor
miniszterelnök szűk körben, munkatársunk jelenlétében Gyulay Endre szeged-csanádi
katolikus megyéspüspöknek csütörtökön, az Esztergomban rendezett Országos
Cserkésztalálkozó megnyitója előtt.
„Magyarország három nagy vezére közül az egyik most itt van közöttünk, és
ugyanúgy tartja kezében ezt az országot, mint ezer éve Szent István” - méltatta
Orbán Viktor miniszterelnököt Gyulay Endre szeged-csanádi megyéspüspök, az
Országos Cserkészszövetség elnöke már a cserkésztalálkozó nagy nyilvánossága
előtt, a megnyitó ünnepségén. (Hogy ki a harmadik nagy vezér, az nem derült ki a
püspök beszédéből.)
„Szeretnénk ezekből a fiatalokból igazi magyarokat és igazi keresztényeket nevelni,
akik majd a mostani generáció után a kezükbe tudják venni ezt az országot” -
vázolta fel a katolikus egyház távlati terveit Gyulay, majd a miniszterelnöknek adta
át a szót.
Orbán Viktor miniszterelnök cserkészek között Esztergomban. Királyi fogadtatás
Orbán köszöntötte a biciklivel, gyalogszerrel és lovon érkezett résztvevőket,
gratulált nekik az úton tanusított kitartásukért. Elmondta, családapaként neki is
komoly feladat éreztetni a gyerekeivel a millennium tartalmát és ezeréves
történelmünk jelentőségét. „Mit is jelent az ezeréves álom? Minden nemzedéknek
mást. Az élet ezer éven át adta nemzedékek sorának az újabb és újabb feladatokat:
dédszüleinknek az első világháború után megcsonkított, nagyszüleinknek pedig a
második világégés után romokban heverő és megszállt országot kellett
újjáépíteniük” - mondta a miniszterelnök.
Korosztályának szülei - folytatta - azért dolgoztak tisztességgel, mert bíztak
benne, hogy egyszer kedvezőre fordul a világpolitikai széljárás, és hazánk újra
szabad és demokratikus ország lesz.
„A mi álmunk - fogalmazott miniszterelnökünk - az volt, hogy a Szovjetunió
összeomló épülete alól kimentsük Magyar-országot. Mint a mellékelt ábra mutatja,
ez nekünk sikerült”
- tette hozzá, majd a Gyulayval folytatott baráti beszélgetésen szorgalmazta a
fiatal tanárok bevonását a keresztény szellemben való nevelésébe.
Gyulay püspök Orbánra vonatkozó kifejezését talán az a vasárnap napvilágot
látott nyilatkozat alapozhatta meg, mely a Rómából jövő zarándokok köszöntésekor
hangzott el: a miniszterelnök előbb elismerően szólt a zarándokok
„sportteljesítményéről” (ez az a csoport, mely gyalogszerrel hozta haza a pápa
által megáldott korona-másolatot), majd kijelentette: a legenda szerint István király
Esztergomból Székesfehérvárra tartva Alcsútdoboznál (Orbán Viktor ifjúkori
lakhelyén) pihent meg, s ekkor ajánlotta fel az országot Máriának.
„Bölcs királyunk e döntését zseniális diplomáciai lépésként értékelem” -
jelentette ki Torgyán József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, a
szaktárca Szent István napi díjkiosztó ünnepségén. A mariológiában is mély
jártassággal bíró miniszter-pártelnök elmondta: a Szűzanyának történt
felajánlás azért volt korszakalkotó, mert ezzel a lépéssel István kivonta hazánkat
a pápai hübéruralom alól, amely a Szilveszter pápától elfogadott korona miatt
fenyegette Magyarországot.
A polgári kormány erejét jelzi, hogy teológiai kérdésekben Dávid Ibolya
igazságügy-miniszter sem maradt el a koalíciós pártok vezetői mögött: Dávid
szerint az első magyar szentet is tiszteljük első királyunkban.
„István apostoli király volt, aki a maga földjén a térítés művét külső
katonai segítség nélkül önnön saját hatalmára alapozva hajtotta végre. A
magyarság pedig döntő többségben István mellé állva csatlakozott a keresztény
népek közösségéhez. Istvánnak sikerült olyan szilárd keresztény alapokat vetnie,
ami örökre meghatározta nemzeti programunkat” - hangsúlyozta Dávid Ibolya
Székesfehérváron, aki szintén úgy látja: Szent István király nagysága abban
rejlik, hogy nemzetét a Boldogasszony oltalmába ajánlotta. „Nem a német-római
császárnak, nem Krisztus földi helytartójának Rómában, nem Bizánc császárának.
Nemzetünk ügyét az örökké változóval szemben az elpusztíthatatlannal kötötte
össze, a hittel és a szeretettel, hiszen Szűz Mária a keresztség és a
kereszténység lényegének kifejezője.”
Rockenbauer Zoltán a kultuszminiszter, akinek tárcájához tartoznak a vallásügyek
felemelő pillanatnak nevezte Szent István koponya-ereklyéjének Magyarországra
érkezését. Megfogalmazása szerint Magyarországon, de talán az egész világon két
olyan hely van, ahol „erősebben érezhető Szent István jelenléte: az Országház és
a budapesti Szent István-bazilika”. A fogadó ünnepségen az ezüstből készült
ereklytartót a politikus jelenlé-
tében a Szent Jobb-kápolnában, a kézfej-ereklye jelenleg üresen álló tárolójában
helyezték el.
Millenniumi összeállításunk: