A magyarországi közlekedési kultúrát nem lehet elvonatkoztatni hazánk gazdasági,
politikai és erkölcsi állapotától. Ez különösen akkor szembetűnő, ha tőlünk
nyugatabbra lévő országokban töltünk el egy kis időt, ahol egy vitatott forgalmi
szituációban a problémát kezelik és nem egymást. Itthon sajnos mindennapos látvány
a másokat is veszélyeztető agreszszív vezetési stílus, a KRESZ szabályok durva
áthágása. Mivel az ilyen esetek növekvő tendenciát mutattak, ez év március
elsejétől életbe lépett az 1999. év LXIX szabálysértési törvény módosítása,
jócskán megemelt „tarifákkal”, mely elérheti a magyar átlagfizetés
háromszorosát is. A szabálysértési bírságokból tavaly befolyt összeg mintegy 1,5
milliárd forinttal gyarapította a költségvetési bevételeket. A rendőrök a kisebb
súlyú szabálysértéseket igyekeznek helyszíni bírsággal „honorálni”, melynek
összege mérlegelésük tárgya (500-tól 10 ezer forintig). A bírságot általában 30
napon belül lehet befizetni, de nagyobb összeg esetén maximum hat havi részletfizetés
kérhető. Nem fizetés esetén az összeget a bérből vagy a járandóságból
letiltják, adó módjára behajtják, ha ez sem sikerül, következik a napi ötezer
forint értékű közérdekű munka, vagy elzárás. Minden szabálysértés és
bűncselekmény két évig van nyilvántartva, és ismételt elkövetésük súlyosbító
körülménynek számít.