Több kormányzati próbálkozás is mutatkozik az egyre nagyobb felháborodást keltő
- és inflációt is gerjesztő - benzináremelés megfékezésére. A pénzügyminiszter
nem sok sikert ért el a Mol Rt. vezetőségével történt tárgyalások során, a benzinár
60 százalékát kitevő adók csökkentésétől viszont határozottan elzárkózott.
Járai Zsigmond pénzügyminiszter, Csák János, a Mol Rt. igazgatóságának elnöke és
Mosonyi György vezérigazgató az áregyeztető tárgyaláson. (Nem) egy hullámhosszon
vannak Fotó: V. Sz.
Matolcsy György gazdasági miniszter szerdán bécsi kollégáját faggatta ki arról,
hogy ők mit kezdenek a szabadáras benzin viharos drágulásával. A látogatás után a
miniszter azt nyilatkozta, ha az olaj világpiaci ára továbbra is magasan marad, új
energiastratégia kidolgozása válik szükségessé. Hónig Péter, a minisztérium
helyettes államtitkára a Heteknek nyilatkozva elmondta, ez lényegében azt jelenti,
hogy jövőre 1 milliárd forint helyett 5 milliárd lesz a takarékos és hatékony
tartalékgazdálkodásra elkülönítve.
A Fidesz-MPP országos elnöksége élesen elítélte a Mol Rt. üzletpolitikáját,
azzal vádolva őket, hogy árképzésük hátterében profitszerzés (!) és a gázárak
rendezésének kikényszerítése áll. A Mol Rt. vezetősége azonban hangoztatja, hogy
árképzésük tisztességes. Csák János, az olajcég igazgatóságának elnöke hangsúlyozta,
hogy rossz taktika volna a Mol részéről, ha a jelenleg folyó gáztárgyalások alatt
újabb vitát váltanának ki a benzinár ügyében.
A Pénzügyminisztérium részéről szintén támadás érte az rt.-t: szerintük a társaság
a világpiaci árakat csak felfelé igyekszik követni, az árak csökkenésére azonban
lustán reagál, s az elmúlt hetek áremelései sem indokoltak. Mosonyi György vezérigazgató
erre azzal válaszolt, hogy az árképzés a cégnél mindkét irányban ugyanazon logika
alapján történik, a világpiaci árak csökkenése azért nem nyilvánult meg a hazai
árakban, mert ezt a forint dollárhoz viszonyított romlása nem tette lehetővé. A
Gazdasági Versenyhivatal közelmúltban végzett vizsgálata is rendben találta a Mol árképzését,
és a szerdai kétórás beszélgetés után már Járai Zsigmond is úgy vélte, hogy az
olajcég „kiegyenlítési mechanizmust alkalmazva tompítva követte a világpiaci árváltozásokat”,
s a cég nem folytat felelőtlen politikát. A Mol vezetősége azt a vádat is tagadja,
hogy a benzinárak emelésével kompenzálná azt a veszteséget, amelyet az elhúzódó gáztárgyalások
miatt még mindig a világpiaci árak alatt maradó gázárak okoznak. A szerdai egyeztetést
követően megalakult az Üzemanyagár-fórum, amelynek célja az, hogy megjelenítse és
közvetítse a közúti autózásban érintett szervezetek érdekeit. A tagszervezetek
elfogadhatatlannak tartják azt, hogy a jelenlegi keretek között ne lenne hatékony
megoldás az üzemanyagok árának a felhasználó számára kedvező befolyásolására.
Az MSZP részéről az a gondolat is felmerült, hogy az üzemanyagok árát az adótartalom
csökkentésével mérsékeljék, azonban ezt a lehetőséget a pénzügyminiszter
egyenesen „visszataszító megoldásként” értékelte, jóllehet az adótartalom
nemzetközi összehasonlításban kiugróan magas. Helyette a kormány azt próbálta elérni,
hogy az árképzési döntések a Molnál az ágazati szint helyett az igazgatóság
szintjén dőljenek el, ahol a 25 százalékos állami tulajdonhányad miatt jobban érvényesül
a kormányzat szava. Csák János viszont nem engedett, az árváltozásokról továbbra
is a menedzsment fog dönteni. Az elnök hozzátette, az igazgatóság feladata az árképzési
mechanizmus felügyelete.
A polémia gyökere a Mol monopolhelyzetében keresendő, amelyet eddig egyik kormány sem
akart megváltoztatni. A Mol privatizációjakor politikai döntés eredményeként
elvetették az óriáscég feldarabolását és részenkénti magánosítását. Így
alakult ki az a helyzet, amelyben egy magyar autós - függetlenül attól, hogy melyik
benzinkútnál vásárol -, szinte biztosan a Mol benzinjét tankolja. Az ÖMV benzinkúthálózat
kivételével ugyanis minden olajcég a Moltól vásárolja és finomítóiban keverteti a
termékeit. Az ÖMV schwechati finomítójából is csupán a nyugat-magyarországi
benzinkútjait tudja gazdaságosan ellátni. A Mol mindig úgy alakítja ki az üzemanyag
árát, hogy az egy kicsivel azon ár alatt legyen, amelyen bárki más benzint tudna
behozni az országba.
A piaci árképzés kialakulását csak a Mol jelenleg törvény által biztosított monopóliumainak
feltörése és versenytársak megjelenése eredményezhetné. Nemzetközi tapasztalatokból
okulva az „ellátási kötelezettség” - amely miatt garantálják a Mol monopóliumait
- egy versenypiacon kiiktatható lehetne, ez pedig az árképzésben kedvező változást
hozna létre.