- Miként értékeli azt, ami a Magyarok Világszövetsége körül zajlik?
- Gyökeres változtatásokra van szükség a Magyarok Világszövetségében, mert
rengeteg feladat előtt áll az összmagyarság. A Magyarország 2000 konferencián
született egy olyan állásfoglalás, mely szerint létre kell hozni a nyugati magyarság
tanácskozó testületét. Ezen kívül olyan kérdések is felmerültek - és
folyamatosan foglalkoztatják az ezen a területen tevékenykedőket - mint a
kétkamarás országgyűlés létrehozása, ahol a második kamarában a határon túli
magyarok mellett a hazai nemzetiségek, egyházak és kamarák képviselete is megoldható
lenne. Emellett a határokon kívül élő magyar állampolgárok szavazati jogának a
biztosítása, valamint az úgynevezett státustörvény is napirenden van. Ezekhez a
feladatokhoz képest kicsinyes a MVSZ civakodása. Orbán miniszterelnök úr érthetően
ezért fordult azzal a kéréssel a kongresszushoz, hogy ha tehetik, olyan embert
válasszanak, aki együtt tud működni a kormánnyal. És aki - ezt már én teszem
hozzá - anyaországi, és rendet tud teremteni ebben a szervezetben, hogy aztán egy
új felállásban, új struktúrában és elképzelésekkel, tartalmilag is megújulva
talpra álljon az MVSZ. Nos, a legrosszabb következett most be. Nem azért, mert
Patrubány Miklóst választották meg, hanem azért, ahogyan az egész történt.
- Ön mit tart a leginkább szerencsétlennek az egészben?
- Nagy zavart keltett, hogy egy elnökségi tag Trianont is belekeverte az egész
ügybe. Szerintem Trianon ma már nem tabu, lehet róla beszélni. Ideiglenes
köztársasági-elnökségem idején Magyarországon járt Mitterrand francia
köztársasági elnök, aki ekkor megkövette Magyarországot, illetve a magyarságot
Trianonnal kapcsolatban. Véleménye szerint a közép-kelet-európai problémák,
nehézségek és viszályok alapvető forrása a versailles-i békerendszer, illetve a
trianoni békeszerződés volt. Tehát erről a kérdésről lehet beszélni, csak nem
úgy, ahogy az itt elhangzott: a kapkodva elfogadott, átgondolatlanul megfogalmazott
szöveg több értelmezésre adhat okot. Ráadásul nagyfokú ismerethiányról tett
tanúbizonyságot a felvetés, mert Trianon nem békedekrétum. Valószínűleg
elkerülhetetlen a küldöttgyűlés megismétlése, mert az elnökség a szakadás
szélén áll, cselekvésképtelenné vált a MVSZ.
- Van elnök, de nincs elnökség?
- Igen. Ezenkívül az apparátusból felszólítottak egyeseket, hogy a
munkájukat függesszék fel, bizonyos irodákat egyszerűen bezártak.
- Nincs ebben a helyzetben benne a Világszövetség felszámolódásának
veszélye?
- Fennáll a veszélye. Romániában most helyhatósági választások lesznek,
ilyen körülmények között ilyen helyzetnek kitenni az onnan érkező küldötteket
önmagában véve is komoly problémákat vet föl. Holott a mi törekvésünk az, hogy
valamiféle egység erősítése irányába haladjunk. Ezért fogalmaztunk úgy a
Magyarország 2000 konferencián - hasonlóan a miniszterelnökhöz -, hogy a nemzet
egységét meg kell teremteni határmódosítás nélkül.
- Ha az elnökhelyettesi posztra megválasztották volna G. Nagyné Maczó Ágnes,
egykori kisgazda politikus asszonyt és Gidai Erzsébet MIÉP-képviselőt - hiszen
ketten maradtak csak versenyben -, Ön szerint még inkább szűkítették volna az
MVSZ-t támogatók körét ?
- Túlfűtött és radikális szemléletű erők kerültek volna túlsúlyba, ami nem
tükrözte volna sem az MVSZ egészét, sem pedig a magyar valóságot. Erre már nem
került sor, mert lényegében határozatképtelenné vált a közgyűlés, és az
elnökség is szétszéledt.
- Utólag nem tűnik hibás stratégiának az, hogy Orbán Viktor miniszterelnök
jelenlétével és határozott, karakteres üzenetével felülértékelte az
elnökválasztást?
- Nem hiszem, hogy ez váltott volna ki ellenkező hatást. Ez nyilvánvalóan nem
mindenkinek tetszett, de azt hiszem, hogy a többség helyesen fogta fel. Nyilvánvalóan
eredményesebben tud az összmagyarság érdekében tevékenykedni egy megújult MVSZ, ha
jól együtt tud működni a magyar kormánnyal. Egy ilyen összhangot célszerű
megteremteni.
- Patrubány elnök úr légüres térbe került?
- Elég nehéz helyzetben van. Most kísérletet tesz arra, hogy aktivizálja, és
valamiképpen cselekvőképessé tegye a Magyarok Világszövetségét, de nem vagyok
abban biztos, hogy eredményes lesz az erőfeszítése.
Magyarok „Vitatkozó” Szövetsége
Eddigi történetének legviharosabb napjait éli a Magyarok Világszövetsége. A
múlt hét pénteken megtartott elnökválasztás és az azt megelőző kampány
jelentősen megosztotta a világ magyarságának legnagyobb fórumaként működő civil
szervezet küldötteit. Az elmúlt nyolc évben Csoóri Sándor töltötte be az MVSZ
elnöki tisztét, így a szövetség tevékenységét jelentősen meghatározta az általa
képviselt szemlélet. Ilyen módon a múlt heti elnökválasztás igazi tétje, milyen
befolyású és arculatú szervezet lesz a szövetségből. Az elnöki tisztségre
kilencen jelöltették magukat, de a végső megmérettetésen már csak négyen maradtak:
Patrubány Miklós az MVSZ akkori alelnöke, Boross Péter exminiszterelnök, Szakály
Sándor hadtörténész, valamint Hegedűs Lóránt református püspök. Az új elnököt
végül a negyedik fordulóban sikerült megválasztani, amelyben a küldöttek 146:139
arányban Patrubánynak szavaztak bizalmat. Az elnök megválasztását követően
látványos fordulat történt a küldöttgyűlésen: az újonnan megválasztott
elnökségi tagok bemutatkozásakor Pálfy G. István - egykori „híradós”
újságíró - bejelentette: a huszonnégy tagú országos elnökség tizenhárom tagja
felfüggeszti az elnökségében végzendő tevékenységét egy új alap-szabály-alkotó
és tisztújító küldöttgyűlés összehívásáig. Ezek után a küldöttgyűlés nem
volt többé határozatképes, így nem sikerült megválasztani az új elnökhelyettest
valamint az új alapszabályt elfogadni. Ezt követően Patrubány Miklós levélben
tájékoztatta a május 27-én önmaguk tevékenységét felfüggesztő MVSZ elnökségi
tagokat, amennyiben június 7-ig nem jelzik az elnökség munkájában való részvételi
szándékukat, a világszövetség elnöke kénytelen lesz megállapítani, hogy a 12
elnökségi tag megszegte az alapszabályban rögzített és elnökségi tagok által is
vállalt tagsági és vezető tisztségviselői kötelezettségeket.
Patrubány Miklóssal készített interjúnk: