Szándék van, konkrét terv még nincs. Így jellemezhető a bérlakásépítési
program jelenlegi állapota. A célban megegyeznek a pártok: növelni kell a jelenlegi, mélyen
az európai átlag alatt lévő bérlakásállományt. Magyarországon ugyanis 10 százalék
alatt van a bérlakások aránya, míg az EU-átlag közel 40 százalék.
A jövő évi lakásépítési program valószínűleg bérlakás építési programmal
is bővül, a kérdés csak az, milyen formában. Az országgyűlés építésügyi
albizottságában a héten megvitatott javaslat szerint az önkormányzatok új lakásokat
építhetnének, vagy meglévőket vásárolnának meg és újítanának fel, ezeket ezután
meghatározott feltételekkel lakásonként vagy egy tömbben magánbefektetőknek értékesítenék.
Az építkezéshez a Magyar Fejlesztési Bank vagy regionális fejlesztési társaságok
biztosítanának kedvezményes hiteleket.
A program első vázlatának kidolgozása azért vált sürgetővé, mert a lakáshitelt
igénylők nagy része technikailag hitelképtelen. Ebben a konstrukcióban azonban nem a
lakáshasználók lennének a kockázatvállalók, hanem a befektetői csoportok, bankok
- fogalmazott Fritz Péter szocialista képviselő, a javaslat egyik kidolgozója. A 12-20
éves program keretében évi 1500-2000 milliárd forint beruházás valósulhatna meg közvetlen
piaci források bevonásával. A szocialista programvázlat szerint az önkormányzatok
szociális és egyéb meggondolásból lakbértámogatást nyújthatnának egyes bérlőknek,
a többi lakó piaci árat fizetne a „háziúrnak”. A Pénzügyminisztérium azonban
nem támogatja az ötletet. Szerintük a lakbérek a jelenlegi lakáshitelek törlesztő-részleteinél
is magasabbak lennének (mivel a beruházások kamatait is meg kell fizetni), ezért lényegében
nem javítanának a lakásgondokkal küzdők helyzetén.
A kormányzat és az ellenzék is egyetért abban, hogy bérlakások létesítése több
okból is elengedhetetlen. A lakásbérlés lehetősége a munkavállalók mobilitása
szempontjából jelentős, hiszen sokan azért nem tudnak az ország másik részében
munkát vállalni, mert megoldhatatlan a lakáshelyzetük. Másrészt - mivel új bérlakás
az elmúlt tíz évben gyakorlatilag nem épült - sok önkormányzat szükséglakásokkal,
szociális bérlakásokkal sem rendelkezik, ami esetenként emberi jogi problémákat is
felvet.