Előző számunkban kétrészes cikket indítottunk a Magyarországon leginkább
elterjedt alternatív iskolatípusokról azzal a céllal, hogy megkönnyítsük az
érintettek számára az eligazodást. Múlt heti írásunkban a Rogers és a Waldorf
iskolákról írtunk (), most pedig a Freinet- és a Montessori-féle pedagógia hátterével
foglalkozunk.
A Freinet-féle módszerek
Celestin Freinet neve kevésbé ismert Magyarországon, mégis az általa használt
pedagógiai eszközök némelyike szinte minden iskolában jelen van: elég csak a
faliújságokra vagy a kiselőadá-sokra gondolni. Freinet, aki az I. világháborúban
életveszélyesen megsebesült, egész életét arra tette fel, hogy olyan humánus
szellemben tanítson, aminek következtében a következő generációknak nem kell majd
ilyen borzalmakat átélniük. Szerinte az oktatási rendszer is felelős a háborúkért,
mivel „az agyakat a háborús revans gondolatával igyekeznek megtölteni”.
Freinet újításainak egy része abból származott, hogy sebesüléséből nehezen
épült fel - új módszereket keresett, hogy ne kelljen állandóan beszélnie.
Tanítványaival felfedezte a falut és környékét (osztálykirándulás), növényeket,
állatokat gondoztak, majd mindennek megörökítésére szereztek egy nyomdagépet is.
Megkezdődött az iskolák közötti levelezés, amit a fotók, különböző
kézimunkák, magnószalagok készítése és iskolák közötti cseréje követett. A II.
világháború előtt irigyei elmozdították iskolájából, de ettől Freinet nem
kedvetlenedett el: menekült zsidó gyerekek, saját gyereke és annak baráti köre elég
volt neki ahhoz, hogy létrehozzon egy magániskolát. Iskolájába utcagyerekeket és
spanyol polgárháborús árvákat is felvett: utóbbiakkal megkezdhette a többkultúrás
oktatást, így újságjukban a francia mellett a spanyol nyelv is megjelent. Freinet
könyveket is írt, többek között a mindennapi nevelési problémákról, valamint a
nevelés és az emberi haladás összefüggéséről.
Magyarországon számtalan pedagógiai intézményben alkalmazzák már óvodás kortól
Freinet módszereit. Egészen kicsiknél a szabad önkifejezés technikái jelennek meg:
szabad rajz, szabad vita (beszélgetőkörök), zenei alkotás, mozgásos önkifejezés,
színpadi kifejezés, a már írni tudóknál a szabad fogalmazás, technikai és
audiovizuális alkotások. Az iskolák közötti levelezés, látogatás, iskolai újság,
szerkesztés és nyomtatás, rádiózás - Freinet kommunikációs technikái - sajnos
nálunk nem igazán terjedtek el. Környezettanulmányozó technikáiból is érdemes
lenne még néhányat átvennünk: az újságok kritikai tanulmányozását, a gazdasági
jelenségek figyelemmel kísérését.
Freinet módszereit a pedagógusok leginkább egymástól tanulják. Magyar-országon
évente rendeznek Freinet-találkozót, ennek fő szervezője és támogatója a Magyar
Freinet Alapítvány.
A Montessori iskola
Maria Montessori pedagógiai reformjainak hazai központja a budapesti Montessori
Társaság, amely a Montessori Oktatási Centrum fenntartója. Gyermekközpontú
szemlélettel, speciális eszközkészlettel oktatnak. A Montessori eszközök célja,
hogy egy-egy ismeretet több érzékszervi csatornán keresztül tapasztalhasson meg a
gyermek. Az iskola integrált osztályokkal dolgozik, hároméves korcsoportonkénti
összevonásban (6-9 év, 9-12 év stb.). A hagyományos tárgyak mellett társas
viselkedést, a mindennapi élet gyakorlatát, sőt kozmikus ismereteket is oktatnak.
Montessori a maga korában jelentős karriert futott be: Olaszország első
orvosnőjeként fogyatékosokkal és elmebetegekkel foglalkozott, ezután vált
világhírű pedagógussá, munkája során együttműködött az Indiai Teozófiai
Társasággal is, egyébiránt mélyen elkötelezett katolikus volt. Úgy gondolta, hogy
ahogyan a rabszolgák és a nők felszabadítása is megtörtént, most megérett az idő
a gyermekek felszabadítására. Szerinte a gyerekek csak anyagilag függenek a
felnőttektől, akiknek az a fő feladatuk, hogy számukra kellő környezetet
teremtsenek, olyan foglalkozási módokat nyújtsanak, amelyek jobban elősegítik
fejlődésüket. A vallásos meggyőződés kialakítását Montessori nagyon fontosnak
tartotta, az iskolai kápolnában minden felszerelést a gyerekek méreteihez igazított,
misekönyvet írt számukra, hogy értsék is, ami a szertartásokon történik. Az
eredetileg óvodás korú gyermekekkel foglalkozó pedagógus-orvos az általános és
középiskolai oktatásra is alkalmazta módszereit, mindvégig megőrizve a
gyermekközpontú szemléletet. Véleménye szerint új tanítótípusra van szükség,
aki a háttérből szolgálja a gyermeket, megadva mindazt, amire a fejlődéséhez
szüksége van. Ez az úgynevezett passzív tanítás azonban sokkal inkább illik a női
lélekhez, mint a férfiakéhoz, így nem meglepő, hogy iskoláiban a tanítók aránya
(akkoriban ez érdekesség volt) a női nem túlsúlyát mutatta.