Amikor Magyarországon a keresztény irodalom szóba kerül, még a szakavatottak is
csak egyes nagyobb irodalmi személyiségek, például Ady Endre istenes verseit tudják példaként
felhozni, vagy megemlítik a katolikus költőket - Sík Sándort, Pilinszky Jánost -,
esetleg a későbbi korszakában bibliai tematikájú regényeket alkotó Kodolányi Jánost.
A szorosabb értelemben vett keresztény szépirodalom különösen a tengerentúlon
rendelkezik számottevő bázissal - alkotói és olvasói tekintetben egyaránt. Az
ezzel foglalkozók szerint az amerikai keresztény irodalom jelenleg a Nagy Bumm korszakát
éli. Óriási példányszámok, sikerszerzők és egyre népesebb olvasótábor - ezek
jelzik a nem is olyan rég még szűkebb olvasócsoportnak szánt könyvek piaci előretörését.
Az USA-ban a fontosabb keresztény szépirodalom kiadásával foglalkozó vállalatok -
mint például a Bethany House, a Word, a Multnomah vagy a Tyndale - irányultságukban
általában a protestáns, evangéliumi felekezetekhez állnak a legközelebb.
Nézzük meg közelebbről, mi jellemzi az általuk kiadott könyveket! A kortárs
amerikai keresztény szépirodalom több ágazatra bontható. Először is nagy népszerűségnek
örvend a wo-man fiction, a nők és a hit kapcsolatáról szóló, a nők hitbeli helytállását
mintázó regények (a könyvek borítójáról a romantikus bestsellerek stílusa köszön
vissza), Magyarországon leginkább A farm, ahol élünk című tévésorozathoz hasonlítható
témaválasztással. Ezeket a könyveket többnyire nők is írják, közülük a leghíresebbek:
Francine Rivers, Lori Wick, Janette Oke. Ehhez a tematikához állnak közel a történelmi
regények, például Julia Shuken Zarándoklatom házában című alkotása is.
A keresztény írók természetesen a küszöbönálló új évezred technikai-társadalmi
fejlődését is figyelemmel kísérik. Jó példa erre a baptista teológiát és filmfőiskolát
végzett Jefferson Scott, akinek jövőben játszódó regényeiben a globális számítógép-hálózat
és egy keresztény programozó a főszereplő (ilyen utoljára megjelent könyve, a
Terminál logika is). Scott egy interjúban elmondta: minden, amit ír, keresztény
identitásából fakad, célja pedig többek közt a keresztény film és irodalom
magasabb művészi színvonalon történő művelése úgy, hogy erre a nem keresztények
is odafigyeljenek (a könnyűzenében már megvannak az erre utaló jelek).
A thriller, a sodró meseszövésű politikai fikció is fellelhető, például a népszerű
Randy Al-corn Határidő című alkotásában. (A regényműfaj felértékelődését
jelzi az is, hogy Alcorn előtte hat könyvet is írt, amelyek között egy sem volt regény.)
A tavalyi bestsellerlistát böngészve azonban egyértelműen megállapítható: 1999 az
elragadtatás évének bizonyult - legalábbis a Left Behind, vagyis Az elragadtatás után
regényciklus jóvoltából. A Tim LaHaye és Jerry B. Jenkins szerzőpáros által megálmodott
sorozat hatalmas siker az USA-ban: a regény honlapján a 12. kötet várható megjelenésének
időpontja is olvasható, és jelenleg folyik a történetből születő mozifilm stábjának
kiválogatása. Üzleti szempontból a Left Behind-könyvek a kereszténység Star Warsának
is tekinthetők: az eredeti könyvet követte a gyerekekről szóló sorozat, majd az első
könyvben megemlített videokazetta - amelyen a később elragadtatásban részesült pásztor
már előre a várható eseményekre készíti fel az itt-maradtakat - is hamarosan megvásárolható
lett. Bár a holly-woodi Miramax stúdió nyers szavak kíséretében utasította el a könyv
filmre vitelét, a sokak által éppen művészi-színvonalbeli szempontok alapján bírált
regény a keresztények között bestsellernek bizonyult. Ha regényről beszélünk, nem
feledkezhetünk meg a leghíresebb íróról, a hazánkban 3 könyvéről ismert Frank E.
Perettiről sem. A negyvenes éveiben járó Peretti 1978-tól 1983-ig egy pünkösdi gyülekezetben
szolgált pásztor édesapja mellett. 1978-ban kezdte el írni az Ez élet sötétsége című
regényét. A munka öt évig tartott, de az igazi küzdelem csak azután kezdődött: az
azóta külön stílust (spiritual warfare) teremtett könyvet a kiadók 14-szer utasították
vissza, míg végül a Crossway kiadta. A döntés helyesnek bizonyult: az Ez élet sötétségéből
800 ezer fogyott el, hasonló témájú második műve, az Áttörés a sötétségen
pedig az 1 millió 200 ezer eladott példányig meg sem állt. (Összehasonlításképp:
az ismert horrorgyáros, Stephen King Ragyogás című könyvének második kiadása ért
el 5 milliós példányszámot az Államokban.) Peretti célja az volt, hogy bemutassa a
keresztényeknek, milyen szellemi konfliktus közepette élnek. Későbbi könyveiben már
nem a szellemvilágot teszi láthatóvá, hanem a társadalmi problémákkal szembesülő
keresztényeket ábrázolja. Az Eskü, a Próféta vagy a legutóbbi Látogatás is az első
két regénytől eltérő irányba tart. Az olvasók azonban kedvelik írásait.
Az amerikai keresztény irodalom tehát úgy látszik, további fejlődés előtt áll.
Erre utaló jel például a könyvesboltokban újonnan megnyílt „keresztény termékek
polca”, valamint a nem csökkenő érdeklődés, amelyről az irodalmi piac évkönyve,
a Literary Market is beszámolt. Maguk az írók pedig optimisták, céljaik változatlanok.
Ahogy a már említett Francine Rivers megfogalmazza: „Könyveim csak eszközök arra,
hogy a még megmentetlen emberekhez és hitetlen családtagokhoz elvigyük az evangéliumot.
(…) Az irodalom segíthet, hiszen tolakodás nélkül megnyithatja az elméket, és remélem,
a szíveket is Isten Igéje felé. (…) Ahogy Jézus példabeszédeket használt Isten
országának megmagyarázásához, úgy én is ezt az utat követem.” Rivers azt is
elmondja, ez az írói program hogyan kivitelezhető: „Jézus nélkül semmit sem
tehetek. Vele azonban minden lehetséges.”