Közeleg április 30-a, az első osztályosok beíratásának időpontja. A
szülőknek nem kis gondot jelent az iskolaválasztás, hiszen ma már egyaránt
válogathatnak állami, egyházi, alapítványi és magán fenntartású intézmények
között.
Iskolaválasztás előtt. Boldog idők Fotó: Maklári Péter
Az alternatív oktatási intézmények megjelenését hatalmas érdeklődés kíséri,
a túljelentkezés az egyetemekkel vetekszik, később azonban kiderülhet, hogy a
választott iskola szellemiségét, pedagógiáját, esetleg éppen alternatív nevelési
elveit nem tudja tolerálni a család. Ezekben az esetekben a kényszerű iskolaváltás a
gyereket viseli meg a leginkább, hiszen nemcsak beilleszkedési nehézségekkel kell
megküzdenie, hanem gyakran igen jelentős lemaradást is pótolnia kell. Célszerű
tehát a beíratás előtt közelebbről megismerkedni a különböző típusú
iskolákkal, pontosabban eszmei hátterükkel. Alábbi írásunkban az alternatív
tanintézmények legjelentősebb változatait mutatjuk be nagy vonalakban: ezen a héten a
Rogers- és a Waldorf-féle iskolákkal, jövő héten pedig a Montessori- és a
Frené-féle pedagógiai módszerekkel ismerkedhetnek meg az olvasók.
A reformpedagógia gyökerei egyébként a felvilágosodás korába, Rousseau-ig nyúlnak
vissza, aki a középkori korlátozó és a gyermekek szempontjait fel nem ismerő
pedagógiai gyakorlattal szemben megalkotta a „gyermeki szabadság” fogalmát.
Szerinte minden baj okozója a civilizáció, a gyermek természettől fogva jó, és a
nevelés célja ennek a benne rejlő jónak a kibontakoztatása.
Ezt az elképzelést a századforduló után a pszichoanalízis és az
individuálpszichológia elméleteivel fejlesztették tovább. A mai alternatív iskolák
erre épülnek (s kétségtelen, hogy egyes felismeréseiket a hagyományos iskolák is
eredményesen alkalmazzák).
A Rogers-féle iskola
Budapesten működik a Carl Rogers Személyiségközpontú Iskola. Névadójának
alapgondolata, hogy minden egyén önmagán belül olyan kimeríthetetlen erőforrásokkal
rendelkezik, amelyek révén megértheti önmagát, módosíthatja énképét és
viselkedését. Erőforrásait azonban csak megfelelő - őszinte, elfogadó, megértő
- atmoszférában tudja kiaknázni. Ezt elősegítendő olvashatunk nála
relaxálásról, a terápiákon alkalmazott módosult tudatállapotokról és a
természettudomány és a misztikum kapcsolatáról is. A tananyag is nagyon különbözik
a hagyományos iskoláktól. A szülőnek időben kell jeleznie, ha iskolát akar
váltani, hogy az iskola pedagógusai három hónap alatt fel tudják készíteni a
tanulót arra, hogy csatlakozni tudjon egy hagyományos oktatású intézményhez. Itt
ugyanis nem kötelező részt venni az órákon, az első három évben nincsenek külön
tantárgyak, és az ismeretszerzés később is tantárgyblokkokban történik:
nyelvi-kommunikációs, művészeti, társadalomismereti, természettudományos,
matematikai, testnevelési felosztással. Használják az állami, alternatív és
kísérleti tankönyveket és minden egyéb könyvet, folyóiratot is.
A Waldorf
Ezzel szemben a Pesthidegkúti Waldorf Általános Iskola, Művészeti Iskola és
Gimnázium az oktatáshoz nem használ tankönyvet. A gyerekeknek maguknak kell
elkészíteniük azokat a füzeteket, amelyekből tanulnak. A 9-12. osztályban olyan
szintű füzetet kell összeállítaniuk az órán elhangzottak, illetve önálló
kutatásaik révén, amely alapul szolgálhat egy későbbi érettségi vagy felvételi
vizsgára való felkészüléshez!
A Waldorf reformpedagógia alapjai nagyrészt Rudolf Steinernek, az antropozófia
atyjának ezoterikus, keleti filozófiával kevert gondolataira vezethetők vissza. Az
első Waldorf iskolát Stuttgartban a Waldorf-Astoria cigarettagyár munkásainak
gyermekei számára nyitották meg azzal a céllal, hogy a szabadság eszméit a
gyakorlatban is érvényesítsék: társadalmi hovatartozástól függetlenül
biztosítsák az optimális fejlődést az egyén számára, elutasítva a kényszert, a
félelmet, a tekintélyelvűséget. A tanulás legfőbb motívumának a szeretetet
tartották.
A Waldorf iskolákban a közismereti tantárgyak nagy részét epochális (tömbösített,
időszakos) rendszerben tanítják. A tanítás részét képezi a reggeli fohász
elmondása, amelynek a címzettje akár a Nap is lehet. A pesthidegkúti iskola
pedagógiai programja szerint ezt az iskolát mélyen áthatja a keresztény szellemiség,
melynek ünnepei az iskola életének kiemelkedő eseményei: Szent Márton-nap, adventi
bazár, Szent Miklós-nap, karácsony-játék, farsang, húsvét stb. Alsóbb
osztályokban pedagógiai megfontolásból nem használnak olyan eszközöket, amelyeknek
működési elveit a gyerekek még nem érthetik, például magnót, videót,
számítógépet. Osztályzás nincs, év végén a gyerekek szöveges bizonyítványt
kapnak. Osztályismétlés sincs, hogy a kialakult szociális viszonyok ne bomoljanak fel,
de a felvételnél ügyelnek, hogy ne kerüljenek be túl nagy számban problémás
gyerekek.
Az alternatív nevelési elképzelések tudományosan megalapozottak, mégis, a
szülőknek célszerű felmérni a kockázatot, ha ilyen iskolát választanak. A kérdés
az, hogy az alternatív iskolák örömteli alkotásra inspiráló szabad légköre,
„burka” után képes lesz-e az iskolából kikerülő fiatal megfeszített munkával
bejutni, illetve megmaradni egy felsőoktatási intézményben, majd munkahelyén a kor
diktálta tempónak megfelelően helytállni. Mert a magyar valóság még nem ad
alternatívát.
Folytatás: