A könnyűszerkezetes építési módokat (például az acélszerkezetes gyorsházakat)
egyre nagyobb érdeklődés övezi hazánkban annak ellenére, hogy a magyar építésztársadalom
meglehetős szkepticizmussal fogadja, például (ismert vagy feltételezett) hangszigetelési
paraméterei miatt. Annak, hogy valójában mit is nyújtanak ezek a népszerű és kedvező
árú rendszerek, az idei, áprilisi Construmán jártunk utána.
Egy könnyű szerkezetű családi ház. A jövő technikája? Fotó: Gófer
Kft.
Ha valaki gyorsan és olcsón szeretne építkezni - és mondjuk a könnyű acélszerkezetes
kanadai gyorsházak mellett dönt -, elég, ha a katalógusból kiválaszt egy típustervet
a tízegynéhány közül, amit azután egy tervezőgárda alkalmaz egyedi igényeihez,
majd telkének terepviszonyaihoz. A számítógépes tervezés lehetővé teszi, hogy „körbejárja”
vagy akár - a tervezés szintjén - be is bútorozza leendő, 50, 70 vagy akár 100 négyzetméter
alapterületű családi házát, nyaralóját. A tervezés díját a vevőnek előre be
kell fizetni, amelyet természetesen viszszakap, amennyiben nem áll el attól a szándékától,
hogy a céggel építtesse meg a házát.
Az ily módon kialakított terv kivitelezésére tett árajánlat az épület készültségi
fokától függően kétféle lehet. Vegyük például a legkisebb, 50 négyzetméter körüli
típust. A szerkezetkész állapot igaz, hogy áfa nélkül mindössze 2,5 millió forint,
nem szabad azonban elfelejteni, hogy ebben sem az alapozási munka, sem a szállítási költség
nincs benne, valamint olyan fontos tételek is hiányoznak, mint a víz- és
csatornaszerelés, az elektromos munkák, a belső ajtók beszerelése, a falak és a
mennyezet gipszkarton-borítása, valamint a külső vakolás, nem is beszélve a belső
burkolatokról és a festés-mázolásról. Amennyiben ez utóbbiakat nincs módunk kalákában
- sógorral, szomszéddal - megcsináltatni, a kulcsrakész állapotra fizethetünk
be, amivel házépítésünk költsége csaknem duplájára, közel 4,5 millió forintra rúg.
Ha pedig nem vagyunk megelégedve a felkínált szerelvényekkel, vagy extra külső
burkolatot (klinkertéglát, követ) szeretnénk, az természetesen szintén további súlyos
pénzösszegekbe kerül.
A típustervek - a cég képviselőjének elmondása szerint - természetesen csak „iránytűk”,
a tervezőgárda egyedi házat is papírra (pontosabban számítógépre) vet. Skiccel
vagy akár kész tervvel is beállíthatunk, amit azután a team a rendszerre adaptál, és
gyártási terv formájában kidolgoz. Az acélszerkezet egyébként három szintnél
magasabb beépítést nem tesz lehetővé. A házat feltétlenül alapozni kell, ha pedig
pincét szeretnénk, azt külön, más céggel kell megépíttetnünk.
Másik lehetőségként kínálkozik az acélszerkezeteshez lényegében sok mindenben
hasonló, faszerkezetes megoldás. Míg azonban az acélszerkezetes ház négyzetméterára
90 ezer forint körül mozog, a faszerkezetes - ugyanennél a cégnél - 115 ezer
forint/négyzetméter, de máshol is nehezen megy 90 ezer forint/négyzetméter alá.
(Megjegyzendő, hogy a kanadai acélszerkezetes rendszert éppen a fa árának emelkedése
miatt fejlesztették ki az amerikai kontinensen.) Emellett az acélnak a statikai
tulajdonságai is jobbak: alaktartóbb, nem vetemedik, nem mozog.
Az egyéb lehetőségek közül új építési módnak tekinthető még egy magyar
rendszer is, ami lényegében korszerűsített vályogot használ. Ez a hagyományos anyag
ugyanis, melyet évszázadok igazoltak, ha a nedvességtől kellően óvják, ma is kitűnő
- ráadásul jó élettani hatású, környezetbarát - építőanyag, amely mellesleg
szintén olcsóbb, mint a normál tégla. A hazai építészek körében ismert találmányra
egyébként már külföldön is felfigyeltek, így épült már néhány ilyen ház határainkon
kívül is.
Visszatérve a könnyű acélszerkezetes épületekre: a BP Kanadai Gyorsházak, melyek
rendelkeznek megfelelő minőségi bizonyítvánnyal (ISO 9001), és a „tűzpróbát”
is kiállták, a közölt adatok alapján jó hőszigetelési paraméterekkel bírnak.
Gyorsaságuk miatt pedig minden bizonynyal konkurenciát fognak jelenteni a hagyományos
építési módok számára, hiszen nincsenek kötési folyamatok, ami rövid kivitelezési
időszakot tesz lehetővé. Azonban az óvatosabb vélekedések szerint azt, hogy a honosított
(például párazáró fóliával ellátott), könnyű acélszerkezettel épített házak
mennyire állják a próbát - ugyanúgy, mint bármilyen építőipari újdonság esetén
-, az idő fogja majd eldönteni.